Polgárilag felavatták a soha el nem készülő Egyetem utcát Kolozsvár belvárosában

Közösségi akcióval tiltakoztak az elhúzódó kolozsvári utcai felújítások miatt hétfő este az Egyetem utcában. Az eseményen voltak beszédek, és a résztvevők a szalagot is átvágták, sőt nem csak egyszer ollóztak, hanem többször is, mindenkinek volt lehetősége birtokba venni a város egyik legforgalmasabb utcáját.

„Elkészült az Egyetem utca, mert úgy tökéletes, ahogy most van! Tágas, tökéletesen csendes és forgalommentes, meglepően dinamikus térrendezéssel, kreatív felhasználásra inspiráló multifunkcionális kiegészítőkkel, szökőkutakkal, köztéri művészettel, árnyékos helyekkel, homokozókkal!” – ironizáltak az Egyetem utca 18 órára meghirdetett Polgári felavatásnak elnevezett eseményénél.

A meghirdetett kezdési időpontban – jó romániai szokás szerint – csupán egy-két tucat ember álldogált a román nemzeti színekben pompázó kifeszített szalagnál, de a szokásos negyedórás késéssel megtartott avatáson már mintegy félszáz érdeklődő vett részt. Elsőként Szakáts István, civil aktivista, az esemény szervezője ismételte el, hogy szerinte miért érdemli meg az utca azt, hogy megtartsák a polgári felavatását, majd megadta a szót a jelenlévőknek, hogy ők is elmondják gondolataikat.

Vincze Enikő, antropológus és aktivista a városfejlesztés iránya ellen szólalt fel, az ellen, hogy tulajdonképpen betonba öntik a várost. Szerinte az Egyetem utca is ennek egy példája: az ilyen munkákkal leginkább a fejlesztők és az építők járnak jól, nekik termel profitot, de az emberek már kevésbé. Márkos Tünde, az utcában található Insomnia kávézó tulajdonosa pedig elsősorban azt nehezményezte, ahogyan a munkák zajlanak. Mint mondta, az ott található kereskedő sem ellenzik, hogy szebb várost építsenek, de szeretnék, ha rájuk is figyelnének, mert ha így zajlik a városfejlesztés, és nem veszik figyelembe, hogy meg lehessen közelíteni az egységeiket, akkor adót fizető állampolgárként és vállalkozásként csődbe fognak jutni.

„Nem látszik semmi fejlődés. Ha nem is napról napra, de legalább hétről hétre jó lenne, ha látszana valami változás, mert ez egy frekventált hely” – magyarázta a Transtelexnek az egyik résztvevő, akinek az elmondása szerint először vett részt a családjával ilyen jellegű eseményen. Ahogy fogalmazott, jó programnak tűnt az óvoda után kijönni a gyerekével egy ilyen eseményre. Megjegyezte, nem csak a munkatempó problémás, hanem az eredmények is. Példaként a Farkas utcát említette, ahol a lerakott kövek már elkezdtek töredezni,

„olyan munkát végeznek, hogy lehetne elölről kezdeni”.

Az Egyetem utca és a Farkas utca felújításának már februárban be kellett volna fejeződnie, de korábban a járványra hivatkoztak, majd az ukrajnai háború is nehezítette a munkákat, így még most se nagyon látszik a vége. Jelenleg a december elsejei hivatalos határidő tűnik a legvalószínűbbnek, de simán lehet, hogy átcsúszik jövőre, a szuper választási évre, amikor a politikusoknak mégiscsak hasznosabb egy ilyen jelentős avatás, mint idén.

Ennek megfelelően, most sem úgy néz ki, mintha gőzerővel azon dolgoznának, hogy a végére érjenek a munkának. Korábban egyébként már a kolozsvári városnapokra, illetve TIFF-re is megígérték, hogy el fognak készülni, de nem lett belőle semmi. A Kolozsvári Magyar Napok szervezői is félkészen kapták meg a Farkas utcát, aminek a megközelítése finoman fogalmazva is körülményes volt.

A Farkas és az Egyetem utca felújítása többször is felkorbácsolta már az érzelmeket az elmúlt években. Fellángolt már az Erdélyi Iskola szoborcsoport körül is egy kisebbfajta vita, elég hamar etnikai síkra terelődött kérdéssel, de az igazi felháborodást az Egyetem utca fáinak a sorsa váltotta ki. Először 2021-ben háborodtak fel a civilek a fák eltávolítása miatt. Macalik Arnold építész úgy érvelt, hogy az eredeti akácfából álló fasort szeretnék helyreállítani, a helyettesítéshez korábban használt hársokat pedig az akáccal szoros rokonságban álló gledíciára (lepényfa) cserélik. Petíció is indult, hogy ne távolítsák el az utca hársfáit, de a városháza nem tűzte napirendre a kérdés megvitatását, és elcsendesedett a vita. Egészen idén júliusig, amikor már elkezdték kiemelni a fákat. Ennek hatására újabb petíció indult, faőrséget és más figyelemfelkeltő akciót is szerveztek a civilek, ezek mellett már a hivatal sem ment el teljesen. Ekkor döntött úgy a városháza, hogy közvitát szervez a kérdésben.

A maratoni hosszúságú, közel 6 órás közvitán sem sikerült dűlőre jutni, de a megbeszélés ráébreszthette a város vezetését, hogy engednie kell a kérdésben, amely látszólag csak a fák áthelyezéséről szólt. Július végén jelentette be a város a kompromisszumos megoldását, hogy a még meglévő 18, átültetésre (gyakorlatilag pusztulásra) ítélt fából 16-ot megtartanak a helyén, csupán két kisebb, még fejletlen fát fognak átültetni. Emellett 31 új fát is elültetnek az utcában.

„Ha választani kell a fák és a teraszok közül, akkor a fát választom. Inkább csökkentsük a terasz méretét, mintsem kivágjunk egy fát” – mondta a döntés bejelentésekor Emil Boc polgármester utalva az egyik korábban elhangzó vádra, ami szerint inkább a vállalkozók érdekeit nézi, mint a városlakókét. A vitában számos érv hangzott el a fák eltávolítása mellett, illetve ellen, most nem idézzük fel mindeniket. A lényeg, hogy megmaradnak a fák, de döntés után sem pörgött fel a munka az Egyetem utcában, pedig van még bőven tennivaló.

A tervek szerint például visszakerül az eredeti helyére a város legrégebbi köztéri szobrának, a barokk Mária-oszlopnak a másolata, amelyet az 1950-es években távolították el a Farkas és Egyetem utcák találkozásánál lévő kis térről. Az szoborcsoport eredetije múzeumba fog kerülni, míg az eredeti helyszínen egy másolatot helyeznek el. Kiss Zoltán kőfaragó, kőrestaurátor, akinek a csapata a restaurálást végzi és a másolatot faragja, nemrégiben a Kolozsvári Rádiónak azt nyilatkozta, hogy nekik október végéig tart a szerződésük, akkora kell elkészülniük.

Nem csak a Farkas és Egyetem utcák felújítási munkálatai zajlanak lassan, a Bolyai utca és Szentegyház utcák felújítása is legalább másfél éve húzódik. Az is visszatérő hibája a városvezetésnek, hogy a felújítás idejére gyakorlatilag semmibe veszik a járványos időkben ott túlélni próbáló vállalkozások érdekeit: korábban a Bejön a vidék kisboltja panaszkodott többször is, hogy a Minorita köz / Hermann Oberth utca felújítása ellehetetleníti a működését.