A román akadémia is megszólalt, de Boc is a Farkas utcai szoborcsoport eredeti formában való visszaállítását kéri

Az Erdélyi Iskola a felvilágosodás korának román kulturális mozgalma, amelyhez többek között a latinbetűs román ábécé kialakítása és az első négynyelvű román szótár megjelentetése fűződik. A kolozsvári szoborcsoport a mozgalom három 18. században született vezéralakját ábrázolja, balról jobbra: Samuil Micut, Gheorghe Șincait és Petru Maiort. Romul Ladea szobrász elhunyt, mielőtt a művét köztérre helyezhették volna, és nem tudni, pontosan hogyan képzelte el az elhelyezését. A szoborcsoportot 1973 júniusában leplezték le jelenlegi helyén, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem főépülete előtt.

Az emlékmű, amely éppen 50 éve áll ezen a helyen, korábban egy széles, lépcsőkkel ellátott, egyik oldalán füves felülettel borított talapzaton állt, magas fenyőkkel körülvéve, a Farkas utca felújítását tervező Mossfern építészeti iroda koncepciója szerint azonban az utca szintjére kerülne le. Bár a munkálatokat még nem fejezték be, a szoborcsoport már visszakerült a helyére a talapzat nélkül, ami ráébresztette a kolozsvári nyilvánosságot a jelentős változásra.

Emil Boc polgármester február 22-én posztolt először a témáról, Facebook-bejegyzése szerint a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, valamint a lakosság jelzése miatt kérte, hogy a szobornak mégis készítsenek talapzatot. A vita csak ezután lángolt fel igazán a nyilvános térben.

Vasárnap este szólalt meg a Román Tudományos Akadémia kolozsvári George Bariţiu Történelmi Intézete, amelynek éppen a Farkas utcában van a székhelye, és közleményében jelezte, hogy felháborodással vette tudomásul az Erdélyi Iskola szoborcsoport talapzatának eltávolítását, illetve azt is, hogy Emil Racoviţă büsztjét a nevét viselő iskola elől áthelyeznék annak udvarára. Az intézmény szerint ugyanakkor az építészek terve tiszteletlenség a román közösséggel szemben, támadás annak kulturális jelképei ellen.

Etnikai konfliktust és gúnyolódást érzett a talapzat eltávolítása mögött a nacionalista Avram Iancu kulturális szervezet (Societatea Cultural-Patriotică Avram Iancu din România) is, amely szintén az Erdélyi Iskola szoborcsoport eredeti állapotának helyreállítását és az Emil Racoviţă mellszobor eredeti helyének megtartását kérte a polgármesteri hivataltól. A szervezet közleményében azt is megemlíti, hogy míg a román közösség jelképeit eltávolítják, néhány száz méterre a Habsburg-uralom idejéről származó Mária-oszlopot helyezik vissza, amely azokat az időket idézi fel, amikor a románokat nem látták szívesen a városközpontban, következésképpen Macalik Arnold építész terve nem más, mint támadás a román közösség ellen.

Emil Boc polgármester ezek után kedden közölte, hogy már nem csak új talapzatot kér a tervezőktől, hanem az eredeti visszaállítását, valamint az Emil Racoviță mellszobor visszahelyezését is addig, amíg egy új szobor el nem készül a tudósról. Boc azt is hozzátette, hogy kéri minden olyan tervezőtől, aki köztéri munkálatra nyer el pályázatot, illetve a műemlékvédelmi bizottságtól is, hogy tiszteljék a kolozsvári köztéri műemlékeket kulturális, etnikai, vallásos vagy politikai jelentésüktől függetlenül, valamint Kolozsvár multikulturális jellegét is. „Mindig azt kell hangsúlyoznunk, ami egyesít, és nem azt, ami szétválaszt” – tette hozzá.

A polgármester egyébként korábban is elzárkózott attól, hogy megosztó köztéri alkotásokhoz nyúljon, a Fellegvár felújítása kapcsán 2022 szeptemberében jelentette ki, hogy nem bontják le sem a betonkeresztet, sem az Avram Iancu-szobrot. Mindkettő a nacionalista Gheorghe Funar polgármesterségének idejéből maradt Kolozsvárra.

Műemlékvédő szakember: Az Erdélyi Iskola szoborcsoport hatalmas talapzatot érdemel, de átvitt értelemben

A Clujul Civic Facebook-csoport adminisztrátorai vasárnap este vitát szerveztek az Erdélyi Iskola szoborcsoport kapcsán, amelyen a Farkas utca helyreállításának tervezői, a korábbi talapzatot tervező építész és számos más szakember is részt vett.

Macalik Arnold, a Mossfern iroda vezető építésze ekkor arra mutatott rá, hogy Romul Ladea alkotása korábban nem érvényesült, hiszen a szoborcsoportra nem lehetett megfelelően rálátni a fák és a parkoló autók miatt, és nem volt átgondolva az éjszakai megvilágítása sem. Mint mondta, a korábbi talapzatot az autós forgalom kontextusában kell nézni, ami most, hogy az utca ún. shared space lesz, megváltozik. A szobor talapzata maga az utca lesz, a feliratot pedig a kőburkolatban elhelyezett bronzlapra írnák fel, akárcsak az egyetem főbejárata előtt az egykori rektorok nevét, ismertette a tervet.

A korábbi talapzat helyét két széles kőpaddal keretezve alakítanának ki kis terecskét a szobor körül. Az egyetem épülete előtt a fák mellett több ilyen kőpadot is elhelyeznének, szabadtéri előadóteremként. A változtatásokkal tulajdonképpen kiemelik az Akadémiai Kollégium épületének tornyát és az egyetem épületének középrizalitját, a kiugró főbejáratot, magyarázta az építész.

Macalik Arnold arra is rámutatott, hogy Ladeának még két egész alakos portréja van az Erdélyi Iskola szoborcsoport mellett, az egyik Lucian Blaga szobra a kolozsvári Román Nemzeti Színház előtt, a másik pedig Mihail Sadoveanu szobra a bukaresti Herăstrău-parkban, és mindkettő diszkrét talapzaton áll, amely alig emelkedik ki a járófelületből.

A vitán résztvevő szobrászok és építészek közül többen támogatták a Mossfern iroda elképzelését. „Az Erdélyi Iskola szoborcsoport hatalmas talapzatot érdemel, de átvitt értelemben” – fogalmazott Virgil Pop építész, a Nyugat-erdélyi Műemlékvédelmi Bizottság titkára az emlékmű művészi értékére utalva. A műemlékvédő arról is beszélt, hogy a Farkas utca helyreállításának terve jó minőségű, a célja pedig az utca korábbi képének visszaállítása, a régi talapzat pedig nem talál ebbe. Kitért Emil Racoviță szobrára is, amely szerinte egyrészt illegális módon, mindenféle terv nélkül volt elhelyezve az iskola elé, másrészt esztétikailag nem is talál oda.

Kolozsi Tibor szobrász, restaurátor arra hívta fel a figyelmet, hogy Romul Ladea hagyatékában nem találtak a talapzatra vonatkozó koncepciót. A korábbi talapzat is egy építész műve, ahogy most is egy építész helyezi el a térben az alkotást, emelte ki. Azt is hozzátette, hogy ha van egy nyertes koncepció, akkor azt véghez kell vinni, nem lehet csak félig megvalósítani, Kolozsi szerint ráadásul a koncepció koherens érvelésen alapul. Adrian Borda építész szerint a korábbi talapzatra elkészülésének idején szükség volt, az új koncepcióban azonban új megközelítést igényel a szobor elhelyezése.

Jelen volt Adriana Matei építész is, a Műszaki Egyetem építészeti karának korábbi dékánja, aki 1969-ben Vasile Mitrea irányítása alatt a talapzatot tervezte, egyik első kolozsvári munkájaként. Mély felháborodását fejezte ki a talapzat eltávolítása miatt, amely szerinte nem csak kiemelte, hanem hozzáférhetővé is tette a szobrot. Mint korábbi nyilatkozatából kiderült, a talapzatot módosították az eredeti tervéhez képest, amelyben fű helyett víz tükrözte volna a műalkotást.

A Mossfern munkatársai hangsúlyozták, hogy azok, akik a korábbi talapzat eltávolításán felháborodtak, félkész munka alapján ítéltek, a szobor környezete és megvilágítása ugyanis még nincs kialakítva. Többször elmondták azt is, hogy a talapzat nem szerepelt a műemlékek hivatalos jegyzékében, eltávolítását pedig a műemlékvédelmi bizottság tagjaként többek között az a Vasile Mitrea is támogatta, akinek a megyei építészi felügyelete alatt 1969-ben elkészült.

Az első látványterveken azonban valóban még a régi talapzattal szerepel a szoborcsoport, annak eltávolításáról a későbbi fázisokban születhetett döntés, és bár valószínűleg jóváhagyták a megfelelő bizottságok, a nagyközönségnek a végső változatról már nem mutattak be látványtervet, a polgármester pedig csak akkor lépett, amikor a szobor már az új koncepció szerint került vissza a köztérre. Ami a szoborcsoport mellől kivágott fákat illeti, arról a Mossfern már két évvel ezelőtt kommunikált, akkor volt is már egy vita ezzel kapcsolatban.