Megbírságolták a kolozsvári önkormányzatot, mert csorbítja a hátrányos helyzetű romák lakhatási jogait

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács megállapította, hogy a kolozsvári városháza döntései miatt hátrányos megkülönböztetés éri a helyi roma lakosságot, amelynek sérülnek a lakhatási jogai. A CNCD ötezer lejes bírsággal büntette az „ötcsillagos” város önkormányzatát emiatt. Annak ellenére, hogy az összeg minimális, jelzésértékű a diszkriminációellenes tanács döntése, amely megállapítja a többszörösen hátrányos megkülönböztetést és „a város polgárainak egy csoportjától bizonyos jogok megtagadását”.

A Jogi Erőforrások Központja (CRJ) volt az, amely beadvánnyal fordul a diszkriminációellenes tanácshoz, és ebben felhívta a figyelmet arra, hogy az évekkel ezelőtt elkezdődött kilakoltatások során több száz roma szorult a város peremére, és ma már több ezren élik mindennapjaikat életveszélyes körülmények között, a szemétlerakók közvetlen közelében. Az ügyüket felkaroló aktivisták az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is elmentek, a lakhatási körülményeik tekintetében azonban semmi áttörő fejlemény nem történt. A nagyrészt az újrahasznosítható hulladékok gyűjtéséből élő romák helyzetét megnehezíti az önkormányzat elutasító magatartása, állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács, és rámutatott, hogy a szociális lakásokhoz való hozzáférés jogosultsági feltételei túlzottan szigorúak, és ezzel az önkormányzat sokszorosan megnehezíti a szociális lakásokhoz való hozzájutást, mert a városnak csak keresnie kell az ürügyet, és gyakorlatilag bármikor felbonthatja a szerződést.

Amint arról már írtunk a Transtelexen, a Karjala/Coastei utcában élő romákat 2010. decemberében lakoltatták ki Patarétre, hogy a házaik helyére egy villanegyed épülhessen, melléje pedig a Babeș-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó ortodox teológia és a megyei könyvtár épülete került. A csendőrökkel kivonuló önkormányzati alkalmazottak mindössze 40 családdal írattak alá szerződést arról, hogy beköltözzenek azokba a moduláris házakba, amelyeket a szemétlerakó közelébe helyeztek el számukra. A többi családnak azt javasolták, építsenek köréjük barakkokat és telepedjenek le a város szeméttelepén.

Az aktivisták rendszeresen beszámolnak az ott élő családok helyzetéről, és különböző érzékenyítő akciókkal hívják fel a figyelmet arra, hogy az ott élő családok már rég kinőtték azokat a 16 négyzetméteres moduláris lakásokat, amit akkor az önkormányzat nekik adott, így a pataréti lakhatási krízis egyre súlyosabbá vált, miközben a kolozsvári önkormányzat 2010. és 2021. júniusa között mindössze 3 pataréti családnak biztosított szociális lakást a városban. A civil szervezetek kimutatása szerint Kolozsváron évente átlag 10 szociális lakást osztanak ki, annak ellenére, hogy legalább 350-re lenne igény, hiszen nemcsak a pataréti lakosoknak, de más társadalmi közegnek is járna az önkormányzat által támogatott kedvezményes lakás a romániai törvények szerint.