„Nem Kolozsvár fejlesztésével van bajunk, hanem az emberek nyomorba taszításával”

Legfontosabb

2022. április 4. – 18:07

„Nem Kolozsvár fejlesztésével van bajunk, hanem az emberek nyomorba taszításával”
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Kolozsváron a romániai átlagfizetésekhez képest nem olcsó az élet. Egy albérleti díj majdhogynem egy teljes havi keresetet is kitesz, egyéb kiadásokra már nem sok marad. A magas albérleti árak a bentlakásokból kiszoruló hallgatók számára is nehézséget okoznak. A városnak ugyanakkor olyan lakói is vannak, akik a központból a város peremére szorultak, az ők történeteikről kevesen tudnak, vagy már teljesen megfeledkeztek róluk.

Kolozsvár, 2010. december 17. A már megépült Octavian Goga Megyei Könyvtár „fölött” lévő, a Karjala / Coastei (később Nicolae Ivan püspök) utcába több tucat rendőr és csendőr érkezik. A polgármesteri hivatal nevében felszólítják az ott élő roma családokat, hogy hagyják el otthonaikat. A csaknem 350 személyt számláló közösség persze tiltakozik, nem akarják elhagyni otthonaikat télvíz idején. Ekkor felszólítják őket, hogy fogadják el a hivatal által biztosított „lakásokat”, írják alá a szerződést, mert ellenkező esetben a szabad ég alatt maradnak.

„Négy kisgyerekem volt, nem volt mit tennünk, el kellett fogadnunk az ajánlatot. Pedig a házunk papírjai rendben voltak, volt konyhánk, fürdőszobánk és egy szobánk. Aztán kihurcoltak minket a szemétdomb mellé, a családunk egy alig 10 négyzetméteres lyukat kapott” – meséli nekünk Linda Greta, egykor Karjala utcai lakos.

„Az első napokban sokat sírtam. Jött a karácsony és nem volt semmink. Pedig az az ünnep a szeretetről szól, ilyenkor jobban egymásra figyelnek az emberek. Na, hát mi szép ajándékot kaptunk az önkormányzattól” – mondta, miközben az egykori telep helyére épült villasor mellett sétáltunk.

Egyből szembetűnik, hogy ezt a történetet nem először meséli egy vadidegennek. De látszik az is, hogy az ezredik alkalommal is ugyanazzal a kitartással próbálja felhívni az emberek figyelmét arra az igazságtalan helyzetre, amibe a városi önkormányzat kényszerítette őket.

Március 28-án a Szociális Lakásokat MOST! lakhatási joggal foglalkozó aktivista szervezet kezdeményezésére egy körúton vettünk részt, ahol kolozsvári kilakoltatási történetek helyszíneit és „különlegesebb” ingatlanberuházásokat látogattunk meg. Az akciót a nemzetközi szinten is működő, Housing Action Day keretében szervezték meg, felhívva a figyelmet arra, hogy a városban hatalmas szükség lenne az ingatlanpiaci terjeszkedés mellett szociális lakásokat is építeni az alacsony jövedelműeknek, illetve azoknak a roma közösségeknek, akik mai napig a szemétlerakó mellett, életveszélyes körülmények között élik mindennapjaikat.

A szervezet aktivistái a rendezvény alatt többször is elmondták: nekik nem a város szépülésével van bajuk, hanem arra szeretnék az emberek figyelmét felhívni, hogy a szabadpiaci körülményekre hivatkozva milyen visszaélések történtek az ingatlanpiaci beruházásoknál.

Linda az egykori Karjala utcában meséli a 12 évvel ezelőtti történeteket. A háttérben a Mărăști/negyed – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Linda az egykori Karjala utcában meséli a 12 évvel ezelőtti történeteket. A háttérben a Mărăști/negyed – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A pataréti romák helyzete sokak számára ismerős történet,

az elmúlt évtizedben számos tüntetés volt a városban, a civilek közreműködésének köszönhetően az ügy az európai jogvédő szervezetekhez is eljutott.

A rendhagyó buszos városszemlét a téma napirenden tartásának is tekinthetjük, hiszen a pataréti romák helyzete minden erőfeszítés ellenére szinte ugyanott tart, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Az egyik helyi mesélte a pataréti helyszínen, hogy tavaly sikerült befejezniük egy nagyobb bővítést: külön illemhelyet és tusolót építettek maguknak, mert eddig csak kommunális tisztálkodási lehetőség volt. Itt külön hozzáteszi, hogy a körülmények ismeretében mennyire abszurd Emil Boc polgármester egykori kijelentése, hogy a Karjala utcai romák igazából jól jártak a kilakoltatással, mert most már hőszigetelő ablakok vannak a házaikon.

Igaz, ezeket az építményeket csak sok jóindulattal lehet házaknak nevezni. A szemétlerakó mellett embertelen körülmények között élik életüket az ottani közösségek: mindenhol szemét és állati ürülék, a szél égő szemét füstjét hozza a hulladéklerakó irányából. „A Karjala utcából származó közösségben már csak három 60 évesnél idősebb személy él. Rengetegen betegednek meg, gyerekek és felnőttek egyaránt” – mondja Linda.

Patarét 2022. márciusában – Fotó: Tóth Helga / Transtelex Patarét 2022. márciusában – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Patarét 2022. márciusában – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A rendkívül szennyezett környezet olyan szempontból is említésre méltó, hogy a közelben egy új luxusnegyed, a Transilvania Smart City épül. A Dallas telep feletti dombtetőn már láthatóak az építkezés nyomai.

Szakáts István civil aktivista itt röviden arról mesélt, hogy a Stefan Berciu (kolozsvári üzletember, számos ingatlanberuházás köthető a nevéhez) és Elena Udrea érdekeltségeihez köthető, körülbelül 2 milliárd eurós ingatlanberuházás érdekes módon épp ebben az életveszélyes környezetben épülne. Állítása szerint már rengeteg vevő van, főleg amerikai befektetők.

Szakáts István az új komplexumról mesél – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Szakáts István az új komplexumról mesél – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Mint mondta, felmerül a kérdés, hogy mi fog történni a pataréti romákkal, ha a luxusnegyed lakóinak ablaka egyenesen a nyomortelepre néz majd.

Ha már a luxusnál tartunk, térjünk vissza egy picit az egykori Karjala/Coastei utca kinézetéhez.

A romák egykori lakásainak helyére vadonatúj házakat építettek, a volt kolozsvári polgármesternek, Sorin Apostunak is van érdekeltsége, de itt kapott helyet a Dorobanților Residence lakópark és a Babeș-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó, ortodox teológia is. A villasor előtt új játszótér és egy óvoda is épült. Idilli gyerekezsivajból nézünk le a Mărăști-negyed szürke és forgalmas mindennapjaira.

Ezen a helyszínen Silviu Medeșan műépítész beszélt röviden arról, hogy műemléket szeretnének állítani a játszótér sarkára, oda, ahol egykor roma gyerekek egy kanapén üldögéltek, erről pedig egy kép is készült. Mint elmondta, ezzel az alkotással a 2010-es kilakoltatási eseményre szeretnék emlékeztetni a kolozsvári lakosokat, egyelőre azonban még nem tudják kihelyezni, hiszen az önkormányzat nem hagyja jóvá.

A Karjala utca egykori lakói – Fotó: Căși sociale ACUM / Social housing NOW Facebook-oldal
A Karjala utca egykori lakói – Fotó: Căși sociale ACUM / Social housing NOW Facebook-oldal
A Karjala utca manapság. A kép alsó sarkán látható füves területre kerülne az emlékmű – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
A Karjala utca manapság. A kép alsó sarkán látható füves területre kerülne az emlékmű – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A kolozsvári lakhatási probléma a roma közösségek kitaszításánál sokkal többről szól

A civilek emlékeztettek, hogy a 2000-es évektől egy új ingatlanberuházási tendenciát lehetett tapasztalni a városban: míg a rendszerváltás után főleg a város peremvidékén zajlott a lakónegyedek bővítése, a nagyobb kaliberű beruházások visszatértek a belvárost övező városrészekre. Erre nagyon jó példa a Vasutas park környéke, az egykori Vágóhíd tér.

Pászkány Árpád üzletember a '90-es években építkezett itt, majd 2008-ban a városháza egy grandiózus ingatlanberuházást hagyott jóvá: a Vágóhíd tér helyére épült volna a Riverfront nevű komplexum, amiből végül semmi nem lett, 2016-ban azonban új tulajdonos vásárolta fel a területet. 2019-ben a Mauerer Imobiliare egy 25 emeletes tömbházsor megépítésébe kezdett, az építkezés épp a mostani periódusban kezdett látványosan gyorsulni. A Maurer Panoramic szomszédságában pedig egy új komplexum is épül, ami három darab 16-17 emeletes lakóépületből és egy 8 ezer négyzetméteres, két épületes plázából áll majd.

A rendezvény résztvevői. Háttérben a 25 emeletes tömház – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
A rendezvény résztvevői. Háttérben a 25 emeletes tömház – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Ugyanezen a környéken, a párhuzamos utcákban is, a múlt század közepén épült családi házak közé „beszorítva” gombamód szaporodnak az új tömbházak.

A civilek szerint az ingatlanberuházások mértéke és gyorsasága igazából attól függ, hogy a befektetők miként tudják a kisebb telkek és házak tulajdonosait rávenni, hogy adják nekik ingatlanjaikat, ezzel is tovább segítve Kolozsvár dzsentrifikációját.

Szakáts István elmondta, a Vasutas park hatalmas felújítási projektje is igazából azt a célt szolgálja, hogy a környéken épülő ingatlanok és luxusapartmanok értékét még tovább tudják emelni, lévén, a zöldövezet elkészültével családbarát és tiszta környezetet tudnak garantálni azoknak a vevőknek, akiknek vastagabb a pénztárcájuk.

Az évek múlásával egyre nagyobb lesz ez az ingatlanbuborék,

és egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy Kolozsváron, vagy környékén lakást vásároljanak. Az imobiliare.ro ingatlanközvetítő legfrissebb adatai szerint 2022. februárjában a kolozsvári új építésű apartmanok átlagára elérte a 2 256 euró/négyzetmétert, a régi építésű tömbházak esetében ez az ár nem sokkal marad el: átlag 2 209 euró négyzetméterenként. A tavaly februári adatokhoz képest az átlagárak körülbelül 20%-kal magasabbak, a rendkívül gyors ütemű dráguláshoz többek között a magas infláció is hozzájárult.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!