„Nem Kolozsvár fejlesztésével van bajunk, hanem az emberek nyomorba taszításával”

2022. április 04. – 17:07

„Nem Kolozsvár fejlesztésével van bajunk, hanem az emberek nyomorba taszításával”
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Kolozsváron a romániai átlagfizetésekhez képest nem olcsó az élet. Egy albérleti díj majdhogynem egy teljes havi keresetet is kitesz, egyéb kiadásokra már nem sok marad. A magas albérleti árak a bentlakásokból kiszoruló hallgatók számára is nehézséget okoznak. A városnak ugyanakkor olyan lakói is vannak, akik a központból a város peremére szorultak, az ők történeteikről kevesen tudnak, vagy már teljesen megfeledkeztek róluk.

Kolozsvár, 2010. december 17. A már megépült Octavian Goga Megyei Könyvtár „fölött” lévő, a Karjala / Coastei (később Nicolae Ivan püspök) utcába több tucat rendőr és csendőr érkezik. A polgármesteri hivatal nevében felszólítják az ott élő roma családokat, hogy hagyják el otthonaikat. A csaknem 350 személyt számláló közösség persze tiltakozik, nem akarják elhagyni otthonaikat télvíz idején. Ekkor felszólítják őket, hogy fogadják el a hivatal által biztosított „lakásokat”, írják alá a szerződést, mert ellenkező esetben a szabad ég alatt maradnak.

„Négy kisgyerekem volt, nem volt mit tennünk, el kellett fogadnunk az ajánlatot. Pedig a házunk papírjai rendben voltak, volt konyhánk, fürdőszobánk és egy szobánk. Aztán kihurcoltak minket a szemétdomb mellé, a családunk egy alig 10 négyzetméteres lyukat kapott” – meséli nekünk Linda Greta, egykor Karjala utcai lakos.

„Az első napokban sokat sírtam. Jött a karácsony és nem volt semmink. Pedig az az ünnep a szeretetről szól, ilyenkor jobban egymásra figyelnek az emberek. Na, hát mi szép ajándékot kaptunk az önkormányzattól” – mondta, miközben az egykori telep helyére épült villasor mellett sétáltunk.

Egyből szembetűnik, hogy ezt a történetet nem először meséli egy vadidegennek. De látszik az is, hogy az ezredik alkalommal is ugyanazzal a kitartással próbálja felhívni az emberek figyelmét arra az igazságtalan helyzetre, amibe a városi önkormányzat kényszerítette őket.

Március 28-án a Szociális Lakásokat MOST! lakhatási joggal foglalkozó aktivista szervezet kezdeményezésére egy körúton vettünk részt, ahol kolozsvári kilakoltatási történetek helyszíneit és „különlegesebb” ingatlanberuházásokat látogattunk meg. Az akciót a nemzetközi szinten is működő, Housing Action Day keretében szervezték meg, felhívva a figyelmet arra, hogy a városban hatalmas szükség lenne az ingatlanpiaci terjeszkedés mellett szociális lakásokat is építeni az alacsony jövedelműeknek, illetve azoknak a roma közösségeknek, akik mai napig a szemétlerakó mellett, életveszélyes körülmények között élik mindennapjaikat.

A szervezet aktivistái a rendezvény alatt többször is elmondták: nekik nem a város szépülésével van bajuk, hanem arra szeretnék az emberek figyelmét felhívni, hogy a szabadpiaci körülményekre hivatkozva milyen visszaélések történtek az ingatlanpiaci beruházásoknál.

Linda az egykori Karjala utcában meséli a 12 évvel ezelőtti történeteket. A háttérben a Mărăști/negyed – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Linda az egykori Karjala utcában meséli a 12 évvel ezelőtti történeteket. A háttérben a Mărăști/negyed – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A pataréti romák helyzete sokak számára ismerős történet,

az elmúlt évtizedben számos tüntetés volt a városban, a civilek közreműködésének köszönhetően az ügy az európai jogvédő szervezetekhez is eljutott.

A rendhagyó buszos városszemlét a téma napirenden tartásának is tekinthetjük, hiszen a pataréti romák helyzete minden erőfeszítés ellenére szinte ugyanott tart, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Az egyik helyi mesélte a pataréti helyszínen, hogy tavaly sikerült befejezniük egy nagyobb bővítést: külön illemhelyet és tusolót építettek maguknak, mert eddig csak kommunális tisztálkodási lehetőség volt. Itt külön hozzáteszi, hogy a körülmények ismeretében mennyire abszurd Emil Boc polgármester egykori kijelentése, hogy a Karjala utcai romák igazából jól jártak a kilakoltatással, mert most már hőszigetelő ablakok vannak a házaikon.

Igaz, ezeket az építményeket csak sok jóindulattal lehet házaknak nevezni. A szemétlerakó mellett embertelen körülmények között élik életüket az ottani közösségek: mindenhol szemét és állati ürülék, a szél égő szemét füstjét hozza a hulladéklerakó irányából. „A Karjala utcából származó közösségben már csak három 60 évesnél idősebb személy él. Rengetegen betegednek meg, gyerekek és felnőttek egyaránt” – mondja Linda.

Patarét 2022. márciusában – Fotó: Tóth Helga / Transtelex Patarét 2022. márciusában – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Patarét 2022. márciusában – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A rendkívül szennyezett környezet olyan szempontból is említésre méltó, hogy a közelben egy új luxusnegyed, a Transilvania Smart City épül. A Dallas telep feletti dombtetőn már láthatóak az építkezés nyomai.

Szakáts István civil aktivista itt röviden arról mesélt, hogy a Stefan Berciu (kolozsvári üzletember, számos ingatlanberuházás köthető a nevéhez) és Elena Udrea érdekeltségeihez köthető, körülbelül 2 milliárd eurós ingatlanberuházás érdekes módon épp ebben az életveszélyes környezetben épülne. Állítása szerint már rengeteg vevő van, főleg amerikai befektetők.

Szakáts István az új komplexumról mesél – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Szakáts István az új komplexumról mesél – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Mint mondta, felmerül a kérdés, hogy mi fog történni a pataréti romákkal, ha a luxusnegyed lakóinak ablaka egyenesen a nyomortelepre néz majd.

Ha már a luxusnál tartunk, térjünk vissza egy picit az egykori Karjala/Coastei utca kinézetéhez.

A romák egykori lakásainak helyére vadonatúj házakat építettek, a volt kolozsvári polgármesternek, Sorin Apostunak is van érdekeltsége, de itt kapott helyet a Dorobanților Residence lakópark és a Babeș-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó, ortodox teológia is. A villasor előtt új játszótér és egy óvoda is épült. Idilli gyerekezsivajból nézünk le a Mărăști-negyed szürke és forgalmas mindennapjaira.

Ezen a helyszínen Silviu Medeșan műépítész beszélt röviden arról, hogy műemléket szeretnének állítani a játszótér sarkára, oda, ahol egykor roma gyerekek egy kanapén üldögéltek, erről pedig egy kép is készült. Mint elmondta, ezzel az alkotással a 2010-es kilakoltatási eseményre szeretnék emlékeztetni a kolozsvári lakosokat, egyelőre azonban még nem tudják kihelyezni, hiszen az önkormányzat nem hagyja jóvá.

A Karjala utca egykori lakói – Fotó: Căși sociale ACUM / Social housing NOW Facebook-oldal
A Karjala utca egykori lakói – Fotó: Căși sociale ACUM / Social housing NOW Facebook-oldal
A Karjala utca manapság. A kép alsó sarkán látható füves területre kerülne az emlékmű – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
A Karjala utca manapság. A kép alsó sarkán látható füves területre kerülne az emlékmű – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A kolozsvári lakhatási probléma a roma közösségek kitaszításánál sokkal többről szól

A civilek emlékeztettek, hogy a 2000-es évektől egy új ingatlanberuházási tendenciát lehetett tapasztalni a városban: míg a rendszerváltás után főleg a város peremvidékén zajlott a lakónegyedek bővítése, a nagyobb kaliberű beruházások visszatértek a belvárost övező városrészekre. Erre nagyon jó példa a Vasutas park környéke, az egykori Vágóhíd tér.

Pászkány Árpád üzletember a '90-es években építkezett itt, majd 2008-ban a városháza egy grandiózus ingatlanberuházást hagyott jóvá: a Vágóhíd tér helyére épült volna a Riverfront nevű komplexum, amiből végül semmi nem lett, 2016-ban azonban új tulajdonos vásárolta fel a területet. 2019-ben a Mauerer Imobiliare egy 25 emeletes tömbházsor megépítésébe kezdett, az építkezés épp a mostani periódusban kezdett látványosan gyorsulni. A Maurer Panoramic szomszédságában pedig egy új komplexum is épül, ami három darab 16-17 emeletes lakóépületből és egy 8 ezer négyzetméteres, két épületes plázából áll majd.

A rendezvény résztvevői. Háttérben a 25 emeletes tömház – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
A rendezvény résztvevői. Háttérben a 25 emeletes tömház – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Ugyanezen a környéken, a párhuzamos utcákban is, a múlt század közepén épült családi házak közé „beszorítva” gombamód szaporodnak az új tömbházak.

A civilek szerint az ingatlanberuházások mértéke és gyorsasága igazából attól függ, hogy a befektetők miként tudják a kisebb telkek és házak tulajdonosait rávenni, hogy adják nekik ingatlanjaikat, ezzel is tovább segítve Kolozsvár dzsentrifikációját.

Szakáts István elmondta, a Vasutas park hatalmas felújítási projektje is igazából azt a célt szolgálja, hogy a környéken épülő ingatlanok és luxusapartmanok értékét még tovább tudják emelni, lévén, a zöldövezet elkészültével családbarát és tiszta környezetet tudnak garantálni azoknak a vevőknek, akiknek vastagabb a pénztárcájuk.

Az évek múlásával egyre nagyobb lesz ez az ingatlanbuborék,

és egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy Kolozsváron, vagy környékén lakást vásároljanak. Az imobiliare.ro ingatlanközvetítő legfrissebb adatai szerint 2022. februárjában a kolozsvári új építésű apartmanok átlagára elérte a 2 256 euró/négyzetmétert, a régi építésű tömbházak esetében ez az ár nem sokkal marad el: átlag 2 209 euró négyzetméterenként. A tavaly februári adatokhoz képest az átlagárak körülbelül 20%-kal magasabbak, a rendkívül gyors ütemű dráguláshoz többek között a magas infláció is hozzájárult.