Könczei Csongor: Az erdélyi néptáncmozgalomnak képzett táncoktatókra, együttesvezetőkre van szüksége

2023. július 14. – 08:17

Könczei Csongor: Az erdélyi néptáncmozgalomnak képzett táncoktatókra, együttesvezetőkre van szüksége
Táncművészet szakos hallgatók vizsgaelőadása a Sapientián – Fotó: Zeiler Izabella / Táncművészet szak – Sapientia EMTE / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Elballagott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán 2020-ban indult Táncművészet szak első évfolyamában végzett 12 diák, ősszel pedig a negyedik évfolyam kezdi meg ezt az alapképzést: a meghirdetett 10 tandíjmentes és 5 költségtérítéses helyre már elkezdődtek a beiratkozások. Arról, hogy milyen lehetőségek várnak a végzettekre a munkaerőpiacon, hogyan állt össze a tanári gárda és mi jellemzi a kolozsvári szakot az Erdélyben működő másik magyar nyelvű tánchoz kapcsolódó alapképzéshez, a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem koreográfia szakához képest dr. Könczei Csongor egyetemi docenst, a szak megbízott tanulmányi programfelelősét kérdeztük.

Hányan végeztek az első évfolyamon és vannak már információk arról, hogy hol helyezkednek el?

A Sapientia EMTE Kolozsvári Karának a Farkas utcai református templomban június 17-én megtartott ballagási ünnepségén tizenkét táncművészetis diákunk búcsúzott. Közülük tizenegyen jelentkeztek a záróvizsgákra és sikeresen diplomáztak. Az első végzős évfolyamunk hallgatói közül heten erdélyi hivatásos táncegyütteseknél kezdik táncművész pályafutásukat, a többiek pedig a továbbtanulás mellett döntöttek. Mindezekkel párhuzamosan már valamennyien oktatnak táncot (elsősorban néptáncot) különböző tanintézményekben (óvodákban és iskolákban) vagy műkedvelő és hagyományőrző néptáncegyütteseknél.

Hányan jelentkeztek a képzésre a második, illetve a harmadik felvételin, beteltek-e a meghirdetett helyek?

Az első, 2020-as felvételin harminc jelentkezőnk volt a meghirdetett tizenöt (tíz tandíjmentes és öt tandíjas) helyre. A második felvételire – valószínűleg a tomboló világjárvány miatt is – csak tíz fő jelentkezett, akik közül hetet vettünk fel, majd az őszi pótfelvételin még kettőt, így kilenc fővel indult az évfolyam. Tavaly nyáron ismét sikerült tizenöt főt felvennünk, viszont – számunkra új jelenségként – ketten nem foglalták el a helyüket, így tizenhárom fővel indult az évfolyam.

Hol tart most az akkreditációs folyamat?

Jelenleg a szak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A romániai felsőoktatási törvény értelmében ugyanis ahhoz, hogy egy szak a végleges akkreditációt kérelmezhesse, szükséges, hogy rendelkezzen három végzett évfolyammal. Ez azt is jelenti, hogy egyetemünk erre a képzésre a végleges akkreditációs kérelmet a 2025-2026-os tanévben tudja benyújtani.

Négy évesre nő az alapképzés időtartama, miért?

Valamennyi romániai előadóművészeti egyetemi képzés visszaáll a négyéves alapképzésre (megjegyzem, hogy például a konzis hangszeres szakok eleve nem álltak át annak idején a hároméves képzésre), így a következő tanévtől mi is. Ennek több szempontból is örvendünk: egyrészt egy kicsit lazítani, széthúzni tudjuk az amúgy eléggé feszes tanrendünket, így több idő marad minden tananyagra, másrészt be tudunk vezetni néhány új tárgyat is, illetve nem utolsósorban, több idő marad a záróvizsgákra való felkészülésre.

Milyen szakképesítést kapnak pontosan a diplomázó hallgatók?

A román tanügyi rendszerben az egyetemi táncos képzést az előadóművészetek („artele spectacolului”) kategóriájába sorolják, ezen belül külön meghatározva a koreográfus („coregrafie”) képzést. És akkor egy kis kitérő: a román táncéletben a ‘coregraf’ nemcsak koreográfust, hanem táncművészt (elsősorban balettművészt), táncmestert, sőt táncpedagógust is jelent, a magyar táncéletben viszont a felsorolt kategóriák közül a koreográfus kizárólag az a személy, aki megalkotja, megrendezi a táncművet. Ezt azért tartom fontosnak mindig kiemelni és tisztázni, mert ez az egyszerűnek tűnő nyelvi különbség gyakran vezet félreértésekhez, magyarán a román „coregrafie” szak nem kizárólag koreográfus képzést jelent. De visszatérve a kérdésre: a végzős diplomán, mint szak, az Artele spectacolului – coregraf (Előadóművészet – koreográfus) jelenik meg, ha pedig a képzés foglalkoztatási céljait tekintjük, akkor a koreográfus mellett még a következő szakképesítést kapják a végzős diákjaink, ahogyan ezek meg vannak határozva a romániai COR-ban (Clasificarea ocupațiilor din România, azaz a romániai foglalkozások regiszterében): táncmester („maestru de dans”), táncművész („dansator”) és táncpedagógus („instructor de dans”).

A felvételi felhívás szerint a táncművészet szak végzettjei elhelyezkedhetnek hivatásos együtteseknél, mozgásművészeti műhelyeknél, színházi társulatoknál, és vállalhatnak munkát szakképzett táncpedagógusként is. Mennyire van lehetőség táncpedagógusként elhelyezkedni például iskolákban vagy különböző szervezeteknél, egyesületeknél? Illetve vannak adatok arról, hogy mekkora igény van a piacon hivatásos táncosokra, mekkora a felvevőképessége az erdélyi hivatásos magyar néptáncegyütteseknek?

Egy egyetemi szakirány megtervezésének első és talán legfontosabb része a tervezett szak igényének és „piacának” áttekintése, ezért a romániai magyar néptáncos közösség által már évtizedek óta igényelt szak megalapítását értelemszerűen pontos adatok mentén szorgalmaztuk. Például a szakmai ernyőszervezetként működő Romániai Magyar Néptánc Egyesület nemcsak tagintézményeit tartja számon, hanem folyamatosan próbálja követni a teljes mozgalmat. Ugyanakkor 2018-ban, a szak indításával párhuzamosan jómagam is végeztem egy vonatkozó kutatást, ez is publikus, lásd itt és itt. Mindezek alapján nemcsak úgy gondoljuk, hanem tudjuk is, hogy elsősorban képzett táncoktatókra, együttesvezetőkre van szüksége a hazai néptáncmozgalomnak, ezért is fektetünk igen nagy hangsúlyt a pedagógiai képzésre (ami köztudottan nem kötelező az egyetemeken, de nálunk valamennyi hallgatónk végzi!). Az is köztudott, hogy az óvodai-iskolai néptáncoktatásra igen nagy igény van, nagyon sok helyen tanítanak gyerekeknek néptáncot. Szakunk kimondott célja, hogy mindezt szakképesített tánctanárok végezzék, ne csak a „lelkes amatőrök”, hiszen minden minőségi művészeti oktatásnak az alapja az adekvát szakképzettség.

És hogy mi a helyzet a hivatásosok esetében? Erdélyben jelenleg hat profi magyar táncegyüttes működik, alapítási sorrendben a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes (26 fős tánckarral), a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes (21 fős tánckarral), a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (24 fős tánckarral), az Udvarhely Néptáncműhely (12 fős tánckarral), a Nagyvárad Táncegyüttes (13 fős tánckarral) és a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház (19 fős tánckarral). Ez így 115 hivatásos táncos állást jelent (megjegyzem, a tánckarok létszámát a felsorolt együttesek honlapjairól összegeztem, a frissítések tekintetében ez lehet néhány fővel kevesebb vagy több is!), ami egy eléggé nagy szám, ráadásul a hivatásos táncos életpálya nem hosszú, ezért az erdélyi profi együtteseink folyamatosan hirdetik az állásokat, keresnek új táncosokat (szintén csendben megjegyzem, hogy már több együttesben táncolnak magyarországi táncosok is, mivel ott túlképzés van, nálunk eddig pedig nem volt ilyen jellegű szakképzés…).

Hányan végezték el azt a hároméves képzést, amit kimondottan a hivatásos magyar néptáncegyüttesek tagjai számára hirdetett a Magyar Táncművészeti Egyetem? Ez számukra felsőoktatási diplomát jelent? Lesz ennek a képzésnek folytatása?

Ezen kérdések pontos megválaszolására nem én vagyok a leghivatottabb, mivel sem személyesen nekem, sem az általam vezetett kolozsvári táncművészeti szaknak ehhez a képzéshez nem volt semmi köze, tehát pontos adatokért az érintett feleket, azaz a budapesti Magyar Táncművészeti Egyetemet és az említett képzésben részt vevő erdélyi hivatásos táncegyütteseket kell kérdezni. Annyit tudok, hogy ez egy egyszeri képzés volt, amelyik 2019 és 2021 között zajlott Marosvásárhelyen (igaz, a pandémia miatt hangsúlyosan online formákban). Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy úgy a kérdezett egyszeri képzésnek, mint a mi szakunk indulásának a kezdeményezője és szorgalmazója Kelemen László volt (akkor a Hagyományok Háza főigazgatója, jelenleg az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke), és ez a tény, illetve ezen képzések indulásának egyazon sajtótájékoztató keretében való 2019-es bejelentése az utóbbi években elég sok félreértésre (mint például a két képzés összemosására) adott okot.

Könczei Csongor a 2022-23-as tanév ballagásán – Fotó: Pászka Róbert / Táncművészet szak – Sapientia EMTE / Facebook
Könczei Csongor a 2022-23-as tanév ballagásán – Fotó: Pászka Róbert / Táncművészet szak – Sapientia EMTE / Facebook

Hogyan állt össze a tanári gárda, alakult-e az utóbbi három évben?

Egy alakuló egyetemi szak velejárója egy alakuló tanszék létrehozása, amelyik esetünkben nem egy könnyű és rövid folyamat, hiszen az előadóművészetekben, s így a táncművészetben is a megfelelő szakértelem nem mindig társul például doktori fokozattal. A Sapientia EMTE Kolozsvári Kar Táncművészeti szakán jelenleg két főállású oktató tanít, dr. Székely Melinda néprajzkutató, egyetemi adjunktusként és jómagam, elsősorban etnokoreológus minőségemben, egyetemi docensként, ugyanakkor népes társult és óraadó tanári karral rendelkezünk mind az elméleti, mind a gyakorlati tárgyak tekintetében. Tanáraink egy része budapesti vendégtanár, így például a kezdetektől oktat nálunk egyetemes színháztörténetet dr. Sirató Ildikó, tánctörténetet dr. Bólya Anna Mária és kinetográfiát (táncjelírást) dr. Karácsony Zoltán. A zenei tantárgyaink közül a zenetörténetet dr. Csákány Csilla, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, a népzenét pedig dr. Pávai István nyugalmazott egyetemi tanár, neves népzenekutatónk oktatja.

A számunkra kiemelkedően fontos pedagógiai modul szakdidaktikáját (esetünkben a népi gyerekjátékok és a néptánc gyerekeknek való oktatását) szintén a kezdetektől drd. Benedek Árpád oktatja, aki heti rendszerességgel ingázik Nagyváradról. (A pedamodul többi tárgyát a Sapientia Tanárképző Intézetének munkatársai tartják.) A viselettörténet dr. Tötszegi Tekla, a kolozsvári Néprajzi Múzeum igazgatóhelyettesének tárgya, dr. Király Hajnal pedig Szegedről ingázva tartja a román film- és színháztörténetet (ezt az első tanévben még dr. Virginás Andrea oktatta), és táncelméletet tanított az első két tanévben dr. Könczei Csilla. Bizonyos tárgyak oktatását meg tudjuk oldani „belső”, azaz a Sapientia más tanszékein oktató kollégák bevonásával, így tanít mozgásbiológiát dr. Mara Gyöngyvér és drd. Czont Attila, művelődéstörténetet és művészettörténetet dr. Lupescu Radu, gyerekpszichológiát dr. Horváth Zsófia, hangtechnikát dr. Fazakas Áron, kultúrmenedzsmentet dr. Szabó Lilla, digitális oktatást dr. Tamási Erika és angol nyelvet dr. Sófalvi Krisztina.

Ugyanakkor az eltelt három év távlatából már ki merem jelenteni, hogy mindezek mellett a szakunk egyik sajátossága és egyben erőssége, hogy a felsoroltakon kívül folyamatosan dolgozunk meghívott vendégoktatókkal, így például az elmúlt tanévben három igen neves koreográfust láttunk vendégül Hégli Dusán, Horváth Zsófia és Könczei Árpád személyében, de tartott román nyelvű előadássorozatot Dr. Corina Iosif etnokoreológus-etnomuzikológus is, a bukaresti Néprajzi Múzeum kutatója. Ugyanakkor nagyon sok hétvégi műhelygyakorlatot szervezünk, szintén meghívott vendégoktatókkal: évente visszatérő vendégoktatónk Babinecz Sándor, Farkas Fanni és Kiss Balázs Budapestről, Imre Béla és Kádár Orsolya Nagyváradról, valamint Farkas Tamás Békéscsabáról, de tartott nálunk néptáncos workshopot (időrendi sorrendben) Dimény Eszter Nagyváradról, Könczei Árpád és Plugor Judit Budapestről, Tőkés Zsolt és Tőkés Edit Sepsiszentgyörgyről, Farkas Ágnes Békéscsabáról, Szabó László és Szabó Júlia, valamint Császár Ingrid Csíkszeredából, Kiss Zsolt és Tálas Ágnes Budapestről, Botló Ákos és Várkonyi Ágnes Pozsonyból, és ezt a listát természetesen a jövőben újabb és újabb nevekkel szeretnénk bővíteni. Összegezve: az idén végzős hallgatóinknak az egyetem által készített emlékfüzetébe 49 név szerepel az őket tanító oktatók listáján…

A népművészet, néptánc mellett mennyire terjed ki a képzés a táncművészet más területeire is?

Ahogyan már említettem, mi hangsúlyosan néptáncszak vagyunk, az állandó néptánctanárunk a kezdetektől drd. Feketelaki Tibor (aki filozófusként az esztétika tanárunk is, neki dr. Székely Melinda segít a páros táncok oktatásában), de jómagam is heti rendszerességgel tartok gyakorlati órákat Ocskay Klára, az alakuló tanszékünk zeneelmélet és énektanárja, valamint Vincze Júlia segítségével. Viszont természetesen diákjaink a képzés alatt más tánctechnikák és táncműfajok elsajátításában is jártasok lesznek, hiszen meggyőződésünk, hogy csak így lehet teljes értékű képzésünk. Így Jakab Melinda, a Kolozsvári Magyar Opera koreográfusa, magántáncosa a táncművészet szakunk balett-technika, valamint a polgári és modern társastáncok tanára, Juhász Csilla a történelmi (reneszánsz és barokk) társastánc tanára (az első két tanévben ezt Szabó Anikó oktatta), és Sinkó Ferenc, a Kolozsvári Magyar Színház színművésze a kortárs mozgásművészeti tanára (bemelegítő és nyújtási technikák, kortárs tánctechnikák, kontakt improvizáció, színpadi improvizáció, színpadi mozgás, akrobatika stb.).

Erdélyben magyar nyelven a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen működik még tánchoz kapcsolódó alapképzés, a koreográfia szak. Mik a két képzés közötti hasonlóságok, eltérések, van-e esetleg kapcsolat a két intézmény/szak között?

Az első közös kapocs a két szak között a személyem: 2009-ben részt vettem a marosvásárhelyi szak elindításában, ahol egy évig oktattam is, elméletben etnokoreológiát, gyakorlatban néptáncot. Aztán történt, ami történt (erről lásd részletesen ebben és ebben a cikkben), és a vásárhelyi egyetemen háttérbe szorult a néptánc oktatása, a hangsúly pedig a kortárs mozgásművészetek irányába tolódott. Jelenleg tehát az a legnagyobb különbség a két szak között, hogy a kolozsvári képzés esetében a fókusz a néptáncon van, míg a marosvásárhelyi képzés esetében, mint már említettem, a kortárs mozgásművészet került a középpontba. Így a két szak közötti tantárgykínálatban is jelentős különbségek vannak, körülbelül 60 százalékban más a tananyag. A másik különbség, hogy az azonos keret ellenére (amit a jelenlegi román felsőoktatási rendszer határoz meg), a két képzés teljesen más koncepciót követ: mi elsősorban táncművészeket és táncpedagógusokat képzünk, és nem koreográfusokat, mivel meggyőződésünk, hogy a romániai magyar (nép)táncművészetnek most ilyen szakképzésre van szüksége, ez hiányzik. Egyszerű analógiákkal élve: ha nem lenne színészképzés, csak rendezőképzés, ki játszana a színpadon? Ha nem lenne hangszeres képzés, csak karmesteri, zeneszerzői, ki muzsikálna a zenekarokban? Ha nem lenne tanárképzés, ki tanítana az iskolákban?

Amúgy itt a román táncművészet anomáliáiról hosszasan lehetne értekezni: hogy náluk az alapképzés a balettiskola, tehát az egyetemi képzésben nyilvánvalóan már csak koreográfusokat képeznek, hogy náluk a színpadi néptánc, meg eleve a hagyományos tánc- és zenekultúrához való viszonyulás gyökeresen más, mint nálunk, ezért eléggé párhuzamos világokat próbálunk egy merev tanügyi struktúrában megfeleltetni, vagy, hogy náluk a kortárs mozgásművészeti, sőt eleve a színházi világnak semmi kapcsolata nincs a „populár” világgal stb.

Mindezek ellenére az idéntől lett intézményes kapcsolat a két szak között, ugyanis – ahogyan már említettem – a mi képzésünk jelenleg ideiglenes akkreditációval rendelkezik, és a hatályos törvényeknek megfelelően záróvizsgát csak az adott tudományterületen végleges akkreditációval rendelkező intézményben tehetnek a hallgatóink, így az első végzős évfolyamunk a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Koreográfia szakán záróvizsgázott, ezért júniusban nagy örömmel fogadtuk a Kolozsvári Karon egykori kollégáimat, mint a vizsgabizottság tagjait. Ezúton is köszönjük a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vezetőségének és az általuk delegált oktatók segítségét és munkáját.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!