Járt egyszer, a rendszerváltás hajnalán Soros György Kolozsváron, még képek is vannak róla

A hétvégén jelentette be Soros György, hogy átadja pénzügyi birodalma irányítását fiának, Alexander Sorosnak. A döntéssel Alex Soros egyszerre kezelheti majd a Nyílt Társadalom Alapítványok 17-18 milliárd dollárját és apja ezen kívüli 7-8 milliárd dolláros vagyonát. A döntéssel ismét felszínre bukott a magyar kormány által is táplált (de Romániában sem példa nélküli) Soros-ellenes hangulat, aminek korábban olyan egészen furcsa megnyilvánulásaival is lehetett találkozni az online térben, hogy egyszerűen kamunak tartják azt a fotót, amely azt mutatja, Soros György bizony még a Báthory István Elméleti Líceumban is megfordult a rendszerváltás hajnalán.

A mostani összeállításunkban Soros György 1991-es kolozsvári útját idézzük fel Csomafáy Ferenc képeivel, illetve a korabeli sajtóbeszámolók alapján. Emellett Salat Levente politológus, a Soros Alapítvány egykori munkatársának nemrégiben a Transtelexen megjelent interjúja alapján idézzük fel a szervezet romániai tevékenységét.

Romániában a Soros Alapítvány 1990-ben indította el működését, és nem sokkal később, már Kolozsváron is fiókot nyitottak. Az erdélyi kirendeltséget végül 2000-ben felszámolták, de a romániai alapítvány tovább folytatta a munkáját. A Wikipedia szerint véglegesen 2017 júliusában törölték az egyesületek és alapítványok nyilvántartásából. Magyarországon már jóval korábban, 1984-ben elkezdett működni a Soros Alapítvány, aminek nem titkolt célja volt a kommunizmustól való elszakadás és a demokratikus átalakulás elősegítése. Ennek köszönhetően, amikor 1990-ben a Soros Alapítvány megérkezett Romániába „jelentős presztízse volt az erdélyi magyarok körében”.

„A ‘80-as évek második felében már aktív volt Magyarországon, ahol másológépek adományozásával és egyéb támogatási programokkal hívta fel magára a figyelmet. Jelentős szerepet játszott ugyanakkor a demokratikus ellenzék megerősödésében és a rendszerváltás előkészítésében” – magyarázta Salat Levente, akinek az elmondása szerint az alapítvány munkáját nagyon megnehezítette az első években az a körülmény, hogy miközben az erdélyi magyarok elárasztották támogatási kérelmekkel, román részről fenntartásokkal és gyanakvással kellett megküzdeniük.

Salat szerint az erdélyi magyar egyéni szinten, és a közösség szintjén is profitált a Soros Alapítvány romániai működéséből.

„Ami az elsőt illeti, nagyon sokan voltak kedvezményezettjei olyan személyre szóló támogatásoknak, amelyek lehetővé tették számukra, hogy külföldre utazzanak, konferenciákon vegyenek részt, illetve a szakmai kapcsolatok építésének egyéb formáit gyakorolhassák. A mobilitás, aminek a lehetőségei korábban nagyon szűkösek voltak, sokak számára vált elérhetővé ezeknek a programoknak köszönhetően. Az első évek tevékenységi jelentéseinek a nagyobb részét a támogatottak hosszú névsora teszi ki, ezek a kimutatások mai napig rendelkezésre állnak, visszakereshetők, tanulmányozhatók.

Ami a támogatások közösségi dimenzióját illeti, itt az intézményeknek nyújtott anyagi segítség változatos formáit kell megemlíteni: publikációkat finanszíroztunk, szervezeteket, intézményeket támogattunk fénymásolókkal és egyéb számítástechnikai felszereléssel. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a nyilvánosság szerkezete, tartalma alakult át látványosan, és az intézmények felszereltségének technikai színvonala emelkedett meg jelentős mértékben.

Aminek az akkori viszonyok közepette – amikor egy rendkívül forrás-szegény környezetben hirtelen megnyíltak a szakmai munkának a korábban nem létező lehetőségei – bizony nem elhanyagolható jelentősége volt. Erre ma, ugye, kevesen emlékeznek, és gyakran azok is megfeledkeznek róla, akik akkor haszonélvezők, támogatottak voltak” – idézzük Salat Leventét az amúgy nagyon részletes interjúból, ahol nem sokkal később pedig azt mondta:

Egészében véve azért az erdélyi magyarság sokkal többet köszönhet ennek az alapítványnak, mint ami megismerszik a mai közgondolkodásban.

Soros az évek során többször is járt Romániában, például az Erdélyi Napló közölt hosszú beszámolót (Arcanum adatbázisában elérhető) a filantróp milliárdos '95-ös romániai útjáról. A mostani képek viszont az egyik első romániai látogatásán készültek, 1991 februárjában, körülbelül fél évvel az alapítvány bejegyzése után.

A Romániai Magyar Szó korabeli beszámolója alapján Soros először a fővárosban tartott előadást a Bukaresti Egyetem Aulájában február elsején, a lap még úgy fogalmaz, hogy “a Nyílt Társadalom Alapítvány megnyitója alkalmából”. Cseke Gábor tudósításából az derül ki, hogy az üzletember egy évvel korábban már tett egy bemutatkozó látogatást az ország akkori vezetőinél, Ion Iliescunál és Petre Romannál, de nem részesült ünnepi fogadtatásban. Ezzel együtt 1990 nyarán már sikerült bejegyezni a civil szervezetet, és ősszel már el is kezdődött az ösztöndíj-pályázatok elbírálása.

“Különösen a Románia Mare és társai ügyködnek Soros György és nagylelkű mozgalma ellenében, magyar zsidó eredetéből messzemenő következtetéseket vonnak le »az ország destabilizálásával« kapcsolatban” – írja a korabeli beszámoló. Bár az akkori tudósítások szerint az üzletember romániai programja szigorú és sűrű napirendet követett, arról már nem találtunk tudósítást, hogy merre járt február 4-ig, akkor érkezett meg – különgéppel, ahogy a Romániai Magyar Szó megjegyzi – Kolozsvárra. Délelőtt először a Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetőivel volt megbeszélése, majd a Rákkutató Intézet orvosaival találkozott.

“Felvetődött az önálló, magyar Bolyai Egyetem problémája is, de a rektor és a professzor urak véleménye szerint, jelenleg nem időszerű és helyénvaló egy magyar nyelvű állami egyetem létrehozása, anyagi feltételek, valamint tanügyi káder, diák hiányára hivatkozva, súlyos politikai hibának minősítve ezt az óhajt, sőt még egymagán (privát) egyetem létrehozásának lehetőségét is valami elképzelhetetlennek tartották. Az Egyetem és a Rákkutató Intézet szegényes, elavult épületeinek, felszereléseinek kicserélését, korszerűsítését érintő kérdésekben viszont, már békésebbek, egybehangzóbbak voltak a vélemények” – tudósít a Romániai Magyar Szónak Román János újságíró, aki Csomafáy Ferenccel végig követte Soros útját. Néhány képen még ő is feltűnik.

A tudósítás szerint délután először a Napoca Szállóban tartott egy hosszúra nyúló sajtótájékoztatót, majd a Soros Alapítvány helyi fiókjának ünnepélyes beiktatása következett az Egyetemek Házának Klubhelyiségében. Itt nyilatkozott Soros a romániai útja céljáról, amit hosszan idéz a lap. Mi is így tesszük.

“A romániai Nyitott Társadalom Alapítvány, amely 1990 júniusában alakult, sorrendben a kilencedikként ebben a kelet-európai alapítványcsaládban, az 1984-ben jól bevált magyarországi Soros, az 1987-ben megalakult moszkvai, kijevi és három balti országbeli Kulturális Kezdeményezés, a lengyel Báthory István, a csehszlovák Charta 77 és a bolgár Nyitott Társadalom elnevezésű Alapítványok után. Szervezetünk politikamentes, a független, önálló szabad gondolat, ötlet, véleménycsere mellett kíván síkra szállni. A tanügyben, művelődésben, a sajtó, rádió, televízió tevékenységében és általában a szociális, gazdasági élet minden terén a szabad, önálló nyitottságot hirdeti. Jelenlétemmel, az ünnepélyes beiktatással, az Alapítvány társadalmi tekintélyét erkölcsi súlyát szeretném kihangsúlyozni, nevelni, és rávezetni az embereket, hogy az Alapítvány létezik és él, rendelkezésükre áll, vegyék igénybe, ügyeljenek rá és használják a legnagyobb sikerrel. Ne higgyenek a rosszindulatú provokációknak: ez nem »trójai faló«, miként azt a Románia Mare és egyéb irományok igyekeznek bemagyarázni a gyanútlan állampolgároknak” – írta Román János.

Arról a tudósítás nem beszél, hogy pontosan mikor találkozott Báthory István Elméleti Líceum tanáraival, de képek ott is készültek.

"Néhány program már létezik, másokat a szükségletek szerint fognak beindítani. Elsősorban az angol nyelv elsajátítására, az angolszakos tanárok ismereteinek elmélyítésére, és szakemberek képzésére összpontosítottak. Az angol szakos tanárok részére nyári egyetemet szerveznek, amelyen angliai tanárok fognak előadni, 60 ösztöndíjat létesítenek négyhetes tanulmányútra az edinburghi egyetemre, 20 ösztöndíjat tanárok számra közgazdasági és szociológiai tudományokban más angliai egyetemekre, 70 helyet különböző tárgykörökben Jugoszláviáan és a Prágában, júniusban pedig Párizsban szerveznek konferenciát a sajtóterjesztés, reklám- és marketing kérdésében" – írta a Szabadság a korábban már említett sajtótájékoztatóra hivatkozva, de az alapítvány tevékenységén kívül nem részletezi Soros kolozsvári útját, és ezzel el is tűnik az üzletember a szemünk elől.

Salat Levente az idén januárban megjelent interjúban részletesen beszélt az alapítvány kolozsvári fiókjának működéséről.

“Erdélyi alapítványi fiókként a budapesti és a bukaresti erőtérben kellett dolgokat lehetővé tenni és elérni, és ez rendkívül nehéz volt, mert a két erőtér egymás szempontjaira, céljaira szinte egyáltalán nem volt tekintettel. A bukaresti és a budapesti alapítványok között volt ugyan intézményes kapcsolat, például abban a formában, hogy a régebbi, komoly tapasztalattal rendelkező budapesti igyekezett segíteni a fiatalabb romániainak a szervezet kiépítése és a tevékenységek beindítása tekintetében. A romániai magyarok vonatkozásában azonban nagyon eltértek a vélemények, erről a kérdésről érdemi konzultációra a felek között nem került sor, és a két sarkos, egymással nem találkozó, egymásra tekintettel nem lévő elképzelés között nagyon nehéz volt valamit úgy felépíteni, hogy annak esélyei legyenek a megvalósulásra, és közben egyik felet se hozzuk kényelmetlen helyzetbe” – mondta Salat Levente az említett interjúban, majd arról is beszélt nem sokkal később, hogy neki milyen tapasztalatai voltak az amerikai üzletemberrel.

"Sorosnak a jó szándéka, önzetlensége, segítőkészsége vitathatatlan. Semmiféle olyan beavatkozási szándékot nem tapasztaltam az alapítvány keretében eltöltött tíz esztendő során, ami mögött nem a filantrópia, illetve a nyílt társadalom eszméje iránti elköteleződés lett volna az irányadó. Nyilván, amikor valaki pénzt ad, meggondolja, hogyan, mire adja. Ezek a viták, hogy mit kellene támogatni, mit nem, hogy a fenntarthatóság hogyan ítélhető meg stb., megkerülhetetlenek voltak" – értékelte, majd az alapítvány kivonulásáról is beszélt Romániából.

“A döntését megindokoló érveiben hangsúlyosan jelent meg az, hogy mihelyt Románia bekerül az Európai Unióba, az alapítványra nincs már szükség. Az átmeneti korszak, amelyhez ő segítséget és támogatást kívánt nyújtani, lezárul az európai felzárkózással. Alapítványhálózata történetének ezt a fejezetét követően Sorosnak volt egy néhány, a politikai irányultságtól nem teljesen független és ennek okán valóban vitatható kísérlete arra, hogy beavatkozzék az Európai Unióval határos térség egyes államainak a belpolitikai eseményeibe. Ezek a próbálkozások, amelyek tényét és kimenetelét sokan sokféleképpen ítélték meg, nem tettek jót az ő megítélésének.”