Mihez lehet kezdeni az elnéptelenedő településekkel? Szakértők fogalmazták meg a kellemetlen igazságokat az átszervezési vitában

2023. május 16. – 11:22

Mihez lehet kezdeni az elnéptelenedő településekkel? Szakértők fogalmazták meg a kellemetlen igazságokat az átszervezési vitában
A Brassó megyei Kőhalom – Fotó: Federica Grassi / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Románia városainak közel 20 százaléka és községeinek egyharmada (összesen 80 közigazgatási egység: 38 város és 36 község) nem éri el a címük megtartásához szükséges minimális lakossági küszöböt. A 41 megye (plusz Bukarest) 12 megyévé történő összevonásáról szóló törvénytervezetet már benyújtották a parlamentben, az üzleti szféra is támogatja a közigazgatási-területi átszervezést, azzal érvelve, hogy Románia már nem vonzó célpont a külföldi befektetők számára. A szakértők szerint az országnak közigazgatási-területi átszervezésre van szüksége, nagyobb és hatékonyabb közigazgatási struktúrákkal, azonban nem valószínű, hogy ez a közeljövőben megtörténhet. A szkepticizmus egyik oka egy ilyen átszervezés politikai következményeiből ered: minden egyes megszűnő közigazgatási-területi egység kevesebb polgármestert, de kevesebb helyi tanácsost is jelentene, ezért a politikai döntéshozók nem fogják meglépni ezt. Összeállításunk a Panorama portálon megjelent cikk fordítása, amelyet a Libertateában, illetve az RFI rádióban megszólaló társadalomkutatók véleményével egészítettünk ki.

Amint a Panorama portál rámutat Románia népességének nagymértékű csökkenése, amelyet a legutóbbi népszámlálás ideiglenes adatai is megerősítettek, több tucat olyan várost érinthet, amelyek gyakorlatilag a kiüresedés szélén állnak. Azt már tudjuk, hogy az ország 2011 és 2021 között több mint egymillió lakost veszített, az eddig hivatalosan elkönyvelt 20 millióról most már 19 millióra csökkent, azonban mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez sem tükrözi a valóságot, jóval kevesebben élnek életvitelszerűen az országban. A külföldön dolgozó, és csak családi látogatásra, nyári vakációra hazatérő polgárokkal hiába számolunk, a kiürülő városok és községek épp a hiányukra mutatnak rá.

A Transtelex szerkesztősége elnézést kér a cikkben hivatkozott portálok szerzőitől, amiért pontosabb forrásmegjelölés nélkül vett át több szövegrészt. Szerkesztőségünk etikai és magatartási kódexe nem egyeztethető össze ezzel a gyakorlattal, ezért ezt a cikket teljes egészében frissítettük, cikkírási szabályainkat pedig tovább szigorítjuk.

Míg a nagy metropoliszok szomszédságában fekvő települések 2011-2021 között ugrásszerűen gyarapodtak lakosságszámban a szuburbanizációs folyamatok beindulása miatt, addig közel 80 közigazgatási-területi egységről azt lehet mondani, hogy szellemtelepülések. A Panorama portál szerint ennek az az oka, hogy az az urbanizációs buborék, amelyet mesterségesen hozott létre a román kormány, hogy kipipálják az EU-csatlakozáshoz szükséges feltételeket, a csatlakozás után látványosan kipukkadt, a külföldre való migráció, a belső, gazdagabb városokba irányuló lakosságmozgás és a népesség elöregedése miatt.

Egyesek a nagy területi egységek létrehozásában látják a megoldás kulcsát, így a Kereskedelmi és Iparkamara is, legújabban pedig Tudor Benga független képviselő, aki ilyen jellegű törvénytervezetet is benyújtott a parlamentbe. A társadalomkutatók azonban árnyaltabban közelítenek a problémához, és nem a konkrét 5-10-25 ezres lakosságlétszámhoz kötnék az átszervezést.

Mi történne, ha a számok alapján születne döntés?

Ahogy arra már többen rávilágítottak, Romániban a községek egyharmada és a városok 20 százaléka már nem éri el a törvényben meghatározott küszöbértéket a cím megtartásához. Ez 25 000 lakost jelent egy municípium és 5000-et egy város esetében. Ha a szóban forgó települések visszaminősülnek, annak további negatív következményei lehetnek: jelentős pénzügyi veszteségekkel kell számolniuk az önkormányzatoknak, az adminisztrációt csökkenteniük kell, és nem utolsósorban ki kell találni, milyen módon történjen meg az összevonás más településsel vagy településekkel.

Bár az elnéptelenedés eddig is nyilvánvaló volt, a népszámlálási eredmények indították el azt a lavinát, amely az elmúlt hetekben már országos méretűvé duzzasztotta a vitát arról, hogy milyen közigazgatási struktúrákba kellene átszervezni a teljes országot. Egyre nagyobb a nyomás az üzleti szféra, sőt a politikai szereplők egy részéről is, hogy megoldást találjanak a döntéshozók a fennálló helyzet kezelésére, még mielőtt túl késő volna.

A jelenlegi közigazgatási szervezeti modell elavult és fenntarthatatlan, újra kell szervezni az országot. De mikor és hogyan?

A szociológusok úgy vélik, hogy az alapoktól való újjászervezés nem valószínű, hogy egyhamar megtörténik. És ezen az sem segít, hogy a 2024-re tervezett helyhatósági választások már szinte a küszöbön vannak.

Sorin Ioniță, az Expert Forum elnöke az RFI-ben fejtette ki, milyen előnyökkel járna Románia területi átszervezése: „A közpolitikák jobb összehangolása, az önkormányzatok megerősítése, költségvetésük stabilizálása és a politikai klientelizmus csökkentése volnának a konkrét nyereségek, amelybe most sok romániai önkormányzat szinte belefullad. Különösen vidéken, a kis településeken van probléma, de ez hasonlóképpen működik az összes körülöttünk lévő országban. A nagyobb megyék vagy régiók nem biztos, hogy megoldják a gondot, ha ez is ugyanolyan szimbolikusan történik, mint sok minden más az országban. Ezzel ismét csak a helyi oligarchák befolyását erősítik. Mert nem a tanácsosok száma vagy a fizetésük számít, azok nem is látszanak a költségvetésben. Az a fontos, hogy valóban funkcionális nagyvárosi területek lesznek-e? Látják, mi a probléma most Kolozsváron, Bukarestben, hogy egy nagyváros polgármesteri hivatala nem tudja ellenőrizni, mi történik a periférián. Ahol bevásárlóközpontokat építenek, és nem tudják, hova tegyenek szemétlerakót, hogyan szervezzék át az elővárosi közlekedést, ezt az egész fluxust, ami minden nap be- és kiáramlik a városba, mert nincsenek meg az eszközei az ilyen politikák irányítására. Itt lenne a nagy nyereség, ha hatékony átszervezés történne” – vázolta a politológus.

Gelu Duminică szociológus a Panorama portálnak nyilatkozva elmondta: „A rendelkezésünkre álló adatokat tekintve Románia esetében egy jelentős közigazgatási átszervezésről kell beszélnünk. Sokkal szélesebb körű közigazgatási struktúrákban kell gondolkodni, hogy a polgárok számára hatékony legyen. Nem hiszem, hogy ez meg fog történni, mert a politikusok nem akarnak lemondani a pozícióikról” – magyarázta.

Ha a számokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy Romániában a Fejlesztési Minisztérium által közzétett legfrissebb adatok szerint 103 municípium, 216 város és 2862 község van.

A G4Media írta össze, hány város és hány község tűnne el az egyes megyékből, ha a közigazgatási átszervezés 10 000, illetve 5 000 lakosú küszöbértékkel járna. elemzésükből kiderül az is mely megyék maradnának városok nélkül, mely városokat kellene visszaminősíteni községgé. Amint azt már korábbi cikkünkben is összefoglaltuk, három romániai megyében nincs olyan község, amelynek lakosságszáma meghaladná az ötezres küszöböt. Ezek: Krassó-Szörény, Hunyad és Olt. Ha a javasolt közigazgatási újratervezésre holnap kerülne sor, a három megye egyetlen községe sem kaphatná meg jelenlegi besorolását, és más településekkel kellene egyesülniük. Érdemes megjegyezni, hogy Olt az a megye, ahol a legtöbb község van: összesen 104 darab.

A Panorama arra hívja fel a figyelmet, hogy olyan paradox helyzet alakult ki, hogy most azok a települések, amelyek valamikor várossá akartak alakulni vagy azzá kellett volna válniuk, most vissza szeretnének minősülni, mert az erőltetett urbanizáció, amely csak papíron valósult meg, nem tett jót nekik. 2004 óta zajlik Romániában az az urbanizációs folyamat, ami az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltétele. 2007-ben 54,9%-os urbanizációs rátát értünk el, ami akkor a legalacsonyabb volt az Európai Unióban.

„A 2000-es évek elején, bonyolult okok miatt, sok községet várossá nyilvánítottak. Ez némi adminisztratív nyomorúságot, nagyon magas költségeket jelent. Ismerek olyan eseteket, amikor a települések kétségbeesetten próbáltak ismét községgé visszaminősülni, mert nem felelnek meg a városi státus feltételeinek. Valójában sok úgynevezett város Romániában tulajdonképpen vidéki település minden szempontból” – kommentálta a helyzetet szintén a Panorama számára Barbu Mateescu szociológus.

Szerinte a népszámlálásból kiderült, amit a szakértők már korábban is sejtettek. Sok romániai lakos elhagyta azokat a kisvárosokat, ahol nincsenek lehetőségek, kevés vagy nem vonzó a munkahely és alacsony a bér. Olyan sokan, hogy szellemvárosokká változtak azok a települések. Az egészségügyi és oktatási szolgáltatások hiánya is szerepet játszott, ami a belső migrációhoz és a városokba való áttelepüléshez vezetett. A fiatal családok olyan nagyvárosok közelébe költöztek, ahol gyerekeik számára több lehetőség közül választhatnak, ami az iskoláztatást illeti, ugyanakkor számukra is sokkal több munkalehetőség van. És még nem tettünk említést a kulturális, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek hiányáról. ezeken a településeken nincs színház, mozi, könyvtár, nincsenek kulturális események, koncertek, előadóestek stb.

Melyek az érintett városok?

Ma Románia 216 városából 38-ban kevesebb mint 5 000 lakos él. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a legkisebb ezek közül, mindössze 1372 lakossal a Hargita megyei Tusnádfürdő, de Szeben és Máramaros megyében is több ilyen elnéptelenedett kisváros található. A listát Vâlcea megye vezeti ebben a fejezetben, ahol egyből hat város minősülne vissza. Az erdélyi megyékben a következő kisvárosok lenének érintettek egy esetleges átszervezés esetében:

  • Fehér megyében Abrudbánya és Aranyosbánya minősülne vissza;
  • Bihar megye két várost veszítene, Diófást és Vaskohsziklást
  • Brassó megyében Predeál és Kőhalom érintett;
  • Hargita megyében Tusnádfürdő és Borszék azok a városok, amelyek nem érik el az ötezres küszöböt sem;
  • Hunyad megye egy várost veszítene, Aninószát;
  • Máramaros megyében Kavnikbánya, Dragomérfalva és Felsőszelistye lenne visszaminősítve;
  • Maros megyében Erdőszentgyörgy;
  • Szeben megyében is három elnéptelenedett kisváros van: Vízakna, Szerdahely és Kiskapus.

Hasonló helyzetben, a lakossági kritériumot nem teljesítve van 36 település is a 103 romániai municípium közül is. Bár a rangjuk megtartásához legalább 25 ezer lakossal kellene rendelkezniük, két településnek még 10  ezer lakosa sincs.

Ezek a Bihar megyei Belényes, amelynek 9745 lakosa van, és a Mehedinți megyei Orsova, amelynek még kevesebb, mindössze 8506 lakosa van. További 23 romániai municípium 10 ezer és 20 ezer közötti lakossal rendelkezik, míg 11 municípium 20  és 25  ezer közötti lakosságszámot tud felmutatni.

„Az, hogy 80 municípium és város az említett küszöbértékek alatt helyezkedik el, nagyon sok. Az a nagy tragédia, amikor ilyen mértékű leszakadással nem foglalkozik a kormány, és a semminek az adminisztrálásáért óriási összegek folynak el a költségvetésből, miközben a lepusztulási folyamat megállításának érdekében semmit nem tesznek. Európai viszonylatban Románia szegény országnak számít. Az unióban a szegénység tekintetében vezető helyen van, Bulgária szintjén, Horvátország és Lettország már valamivel jobban állnak. Ilyen körülmények között nem jó dolog a versenyképességet túlméretezett adminisztrációval hátráltatni, csak azért mert a politikusok szavazatok begyűjtésében gondolkodnak” – véleményezte A Panoramának nyilatkozó Dumitru Sandu szociológus.

Más szóval minden egyes megszűnő közigazgatási-területi egység kevesebb polgármestert és kevesebb helyi tanácsost jelentene, vagyis kisebb választási erőt, kevesebb politikai hatalmat és ezáltal csökkenne a közpénzhez való hozzáférés sokak számára. Tulajdonképpen innen ered az alacsony érdeklődés Románia esetleges közigazgatási-területi átszervezése iránt.

A predeáli polgármesteri hivatal – Fotó: Teodor Costachioiu / Getty Images
A predeáli polgármesteri hivatal – Fotó: Teodor Costachioiu / Getty Images

„Van egy egész hatalmi vertikum, amely eltűnne az önkormányzatok összevonásával, ami azt is jelentené, hogy a forrásokat többé nem egy-egy helyi választott tisztségviselő szeszélye szerint osztják majd szét. Az önkormányzatokat soha nem fogják összevonni, mert az valójában az erre az erőre támaszkodó nagy politikai pártokat sújtja. Kizárt dolog, hogy ezt fogjuk látni. Személy szerint nem tudok elképzelni olyan forgatókönyvet, amelyben a nagy politikai pártok arra a következtetésre jutnak, hogy hatékonyabb lenne az összevonás. Talán csak egy hatalmas gazdasági válság késztethetné őket erre” – részletezte a Panorama számára Barbu Mateescu szociológus.

Még ha a közigazgatási-területi átszervezés politikailag kényelmetlen téma is, ez nem jelenti azt, hogy nem tárgyalnak róla ezekben a körökben. Ami biztos, hogy létezik egy törvényjavaslat a témában, amelyet nemrég nyújtottak be a parlamentbe. A kezdeményezés, amely a megyék számának összevonások révén történő csökkentését, valamint a városok és községek lakosságszámának minimális küszöbértékének megváltoztatását irányozza elő, Tudor Benga független képviselőtől származik.

A politikus az indoklásban rámutat arra is, hogy Románia jelenlegi közigazgatási-területi szervezete túlságosan széttagolt, ami számos hátrányt hoz magával a forrásgazdálkodás, a közszolgáltatások rossz minősége és az egyenlőtlenségek csökkentésének nehézségei tekintetében. A Panorama arra is felhívja a figyelmet, hogy ezekre a gondolatokra a közpolitikai szakértők évek óta figyelmeztetnek, eredménytelenül.

Tervezet: 12 megye a jelenlegi 41 plusz Bukarest felállás helyett

Tudor Benga javaslatát nemcsak a nagy román pártok, a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok torpedóznák meg. Az RMDSZ sem egyezne bele abba a területi felosztásba, amely a székelyföldi megyéket román többségű megyékhez csatolná.

A benyújtott tervezet, ha megvalósulna, akkor a székelyföldi tömbmagyarság közigazgatási egységeit, Kovásznát és Hargitát Brassóval párosítaná, míg Maros Kolozs, Beszterce-Naszód és Szilágy megyével társulna. A Brassó, Kovászna és Hargita összeolvasztása révén létrejövő úgynevezett Délkelet-Erdély megye Benga szerint 1 038 607 lakost számlálna, míg Északnyugat-Erdély (a Maros Kolozs, Beszterce-Naszód és Szilágy megyékből létrejövő új közigazgatási egység) 1 705 546 lakosú lenne.

Forrás: Tudor Benga Facebook-oldala
Forrás: Tudor Benga Facebook-oldala

A jelenlegi Fehér, Hunyad és Szeben megyékből alakulna Délnyugat-Erdély, amelyet 1 075 923-an laknának. Bihar, Szatmár és Máramaros az úgynevezett Körösvidék–Máramaros megyét alkotná 1 334 440 lakossal, Arad, Temes és Krassó-Szörény pedig a Bánságot alkotná (1 307 264 lakos). Bukovina-Észak-Moldva a jelenlegi Suceava és Botoșani megyéket foglalná magába, Közép-Moldvát Iași, Neamț, Vaslui és Bákó megyékből alakítanák ki, a Duna-Kárpátkanyar Vrancea, Buzău, Brăila és Galac megyékből jönne létre.

Dobrudzsa Konstanca és Tulcea megyét, Olténia Vâlcea, Gorj, Mehedinți, Dolj és Olt megyéket, Észak-Munténia Argeșt, Dâmbovițát és Prahovát, illetve Dél-Munténia Ialomița, Călărași, Giurgiu, Teleorman tömörítené. A főváros külön egységet képezne.

Tudor Benga maga is rámutatott, hogy nincs politikai akarat ennek az újraszervezésnek a megvalósítására, leginkább a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció az, amely kiskirályosítva tartja az országot, éppen Románia túlzott közigazgatási felaprózottságából kiindulva – írta Facebook-oldalán a képviselő.

„Az általam javasolt jövőkép azon alapul, hogy csökkenteni kell az ország közigazgatási széttagoltságát és implicite az ezzel járó költségvetési pazarlást, hatékonyabbá kell tenni az európai alapok felhasználását, és az önkormányzatok képesek legyenek önfenntartóak lenni és minőségi közszolgáltatásokat nyújtani a polgároknak, anélkül, hogy örökké kalapjukkal a kezükben kelljen a kormány és a pártfőnökök ajtaja előtt állniuk” – írta Benga a Facebookon, miután a tervezetet benyújtotta a parlamentnek.

George Secăreanu a Libertateának: Nem a nagy fejlődési pólusok megerősítése a járható út, hanem egy háló-típusú fejlesztés

A Libertatea által megszólaltatott szakember, George Secăreanu sincs az átszervezés ellen, azonban ő nem a Benga által javasolt reformban látja a megoldást. Secăreanu a Bukaresti Egyetem Területi Dinamikai Kutatóközpontjának kutatója, doktori disszertációját a területi fejlődésről írta. Érvei Románia közigazgatási-területi átszervezésével kapcsolatban ellentétesek a nyilvánosság előtt elhangzottak többségével.

A tét a fejlesztési monopólium megszüntetése, nem pedig annak növelése a szakember szerint. A megyék esetleges összevonásakor, a megyék számának csökkentését feltételezve, bizonyos települések hátrányos helyzetbe kerülhetnek a az összevonások miatt, és az eredmény 70 év múlva hasonló lenne, mint amit ma látunk. Meglátása szerint az átszervezésnek a kulcsa nem a megyék összevonása lenne, hanem a megyék terület feletti monopóliumának (beleértve a megyei közigazgatási intézményeket is) a megtörése egy háló típusú koncepcióval, a helyi igények kielégítése érdekében.

A kutató szerint a megyékben több hálózati csomópontot kellene kialakítani a városok elrendezésétől vagy egy helyi növekedési pólus kialakulásától függően (exogén fejlődésnek nevezi ezt a szakirodalom). Egy ilyen megközelítés azt jelentené, hogy a vidéki térségek társadalmi és gazdasági értelemben újjáélednének, és a pénzforrások nem a nagy központokba áramlanának. Ezáltal a vidék befogadóbbá válna, megszűnnének a nagy megyei városok és az ország többi része közötti társadalmi különbségek, és stabilizálódna a demográfiai probléma. További előny lenne a helyi vállalkozók megjelenése, így egy térség ellenálló képessége saját erőforrásaira épülhetne. A jelenlegi nagyvárosok tétje azonban az, hogy az átszervezéssel növeljék befolyásukat – véli Secăreanu.

Már nem lehet elodázni az átszervezésről szóló vitákat

A Panorama cikke szerint az átszervezés szükségességét, egyre több üzleti és politikai szereplő hangsúlyozza, és a társadalomkutatók szerint sem lehet a végtelenségig a szőnyeg alá söpörni a kezeletlen problémákat. 2023 áprilisában a Román Kereskedelmi és Iparkamara (CCIR) és több ipari munkáltató nyilvánosan felszólította a központi hatóságokat, hogy vonják össze a megyéket úgy, hogy a jelenlegi 41-ből ne maradjon 15-nél több. Erről az elképzelésről is írtunk a Transtelexen, beszámolónkból kiderül, az üzleti szféra motivációja az volt, hogy Románia már nem vonzó célpont a külföldi befektetők számára.

Nem ez volt az első ilyen felhívás az üzleti szereplők részéről. 2022-ben a Concordia szövetség, amely Románia legnagyobb ágazati munkaadóit tömöríti, szintén Románia közigazgatási-területi reformját követelte. Az ország jelenlegi, erősen széttagolt felosztása 1968-ra nyúlik vissza, és a szakértők egyetértenek abban, hogy ez az egyik oka a fejlődési lemaradásnak és az infrastruktúra hiányának.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!