Összefoglaltuk a 13 éve tartó sepsiszentgyörgyi zászlóháborút, amelyben az önkormányzat és a nacionalista román szervezetek feszülnek egymásnak

A székelyföldi etnopolitikai konfliktus, amely a román nacionalista szervezetek és a székelyföldi magyar önkormányzati vezetők között alakult ki, lassan valóságos ördögi körré változott, amelynek már nincs sem eleje, sem vége. Iparággá nőtte ki magát Székelyföldön az önkormányzatok elleni pereskedés: a szélsőséges román civil szervezetek perek százait akasztják a polgármesterek nyakába, így lehetetlenítik el a különböző nemzeti szimbolisztikával is rendelkező zászlók, címerek, feliratok használatát. Van is mit támadni, mert

73 címer és 37 zászló, vagyis összesen 110 helyi szimbólum elfogadását terjesztette be a fejlesztési minisztérium,

ezt Cseke Attila miniszter jelentette, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsán 2022 decemberében. Az érvényes jogszabályok értelmében ugyanis a fejlesztési minisztérium hatáskörébe tartozik a címerek, zászlók hivatalosítása. Amióta pedig Cseke lett a tárcavezető, futószalagon érkeznek az erdélyi települések kérései. Valóságos gyorsasági verseny alakult ki: minél több címert és zászlót jóváhagyatni, mert mindegyiket úgysem tudják megtámadni, és ha egyik-másik el is bukik, marad a többi.

Most épp Sepsiszentgyörgy zászlóját kell levonni, visszatenni a fiókba, felvinni a padlásra és várni a jobb időket. A felperes román szervezet ünnepli a győzelmet, mert szerinte az nem lehet, hogy a székely zászló váljon a város lobogójává. Antal Árpád polgármester váltig bizonygatja, ez nem a székely zászló, és igaza is van, más ennek és más annak az osztata. Egy dolog azonban biztos: kék-arany színű mindkettő, és ez a két szín egyértelműen a székely közösségre utal. A helyi románság pedig azt kifogásolja, hogy miért nem jutott nekik sem egy szín, sem egy jelkép a város címerében, sem a zászlón – megkérdeztük mi is a polgármestertől, hogy ő hogy látja, tehettek-e volna ilyen fajta engedményt. Antal szerint viszont téves úton járunk, ha etnikai szimbólumokat keresünk egy helyi közösség lobogóján.

Elfogadják, megtámadják, betiltják, fellebbeznek, jóváhagyják, kitűzik, beperelik, megnyerik, leveszik

A legfelsőbb bíróság tehát szintén a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának adott igazat, rámutatva, hogy az egynemzetiségű szimbólum, amely csak a magyarokat képviseli, nem lehet Sepsiszentgyörgy zászlója. Ezt a pereskedő román szervezet közleményéből tudta meg a sajtó, még a döntés napján.

A román egyesület évek óta kampányol azért, hogy a zászlóra kerüljenek fel a román közösséget képviselő jelképek is, például a Sepsiszentgyörgy területén talált dák vagy római leletek valamelyike. Ez nem történt meg, Antal Árpád polgármester szerint azért nem, mert mind a zászlót, mint a címert szakember tervezte, és az önkormányzat nem szólt bele.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nem egyedül pereskedett az önkormányzattal, hamar segítőre talált a magyarellenes támadásairól elhíresült Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szélsőséges párt parlamenti képviselője által bejegyzett Méltóságért Európában Polgári Egyesületben. A székelyföldi településvezetők bírósági meghurcolására szakosodott politikus évek óta hivatásos feljelentőként és megélhetési provokátorként ténykedik Romániában. Az elmúlt években perek tucatjait indította a székelyföldi önkormányzatok ellen.

Előbb a székely zászlót, majd a középületek homlokzatára írt városháza, községháza feliratokat támadta, amelyek szerintük a magyar adminisztrációra emlékeztetnek, később azokat a kétnyelvű táblákat kifogásolta, amelyeken nem a román nyelv volt felül.

Ezúttal is sikerrel járt, Sepsiszentgyörgy nem használhatja zászlóját, amelyet a kormány 2021. június 29-én fogadott el.

A pert alapfokon a Brassói Táblabíróságon tárgyalták, amely helyt adott a keresetnek, és érvénytelenítette a kormányhatározatot. Az ítélet indoklása szerint a zászló nem reprezentatív a többnemzetiségű települések esetében, mint amilyen Sepsiszentgyörgy is, a szimbólumnak tükröznie kellene ezt a jelleget, ám a zászló egyetlen nemzetiséget képvisel, kizárva minden román elemet. Másrészt, az ítélőtábla megállapította, hogy a zászló színeit az úgynevezett Székelyföld zászlójából vették át, ugyanazok az árnyalatai és ugyanolyan az elhelyezése, vízszintes. Teljesen világos – állapítja meg a Brassói Táblabíróság – hogy ez a zászló kizárólagosan csak a magyar közösséget képviseli, és a térségben számbeli kisebbségben élő román közösséget teljesen mellőzi. Tehát, a kormányhatározat nem tartotta be a törvényhozó által előírt reprezentativitás követelményét, ezért megsemmisítik a jogszabályt – áll az ítélet indoklásában.

Antal Árpád ma sem érti, hogy jutottak oda, hogy a bíró arról döntsön, reprezentatív-e vagy sem a román herladikai bizottság és a kormány által elfogadott zászló.

„Természetesen fellebbeztünk az ítélet ellen. Számomra ez az érvelés, megmondom őszintén, nem helytálló, mert nem a bíró kompetenciája, hogy egy zászló reprezentativitásáról nyilatkozzék. Nem tartozik a hatáskörébe. Az a bíró dolga, hogy betartották-e a törvényt vagy sem, hogy a városi tanács, a kormány betartotta-e a törvényt vagy sem.

Miközben az Országos Heraldikai Bizottság azt mondja, hogy a zászló rendben van, jön egy bíró és azt mondja, hogy nem reprezentatív. Eltekintve attól, hogy ezt nem a bírónak kell elemeznie, a reprezentatív szó rendkívül szubjektív. Ha valaki azt mondja, hogy számára Románia zászlaja nem reprezentatív, akkor jön egy bíró és törli Románia zászlóját?” – tette fel a költői kérdést Antal Árpád.

Az önkormányzati vezető szerint emiatt érthetetlen az ügy, és kíváncsian várja a fejleményeket, amikor megjelenik a legfelsőbb bíróság indoklása is, ugyanis fellebbezésüket nem fogadta el az igazságszolgáltatási fórum, azonban az még nem világos számukra, hogy mire hivatkozva utasítják el. „Minden törvényes eljárást teljesített mind a városi tanács, mind a kormány. Én úgy gondolom, hogy a reprezentativitás kérdésével nem állhat elő a legfelesőbb bíróság” – vélte Antal.

„Tudományosan is megalapozott munkáról van szó, nem etnikai szimbólumról”

A Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye zászlóját ért támadások kapcsán az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület az alapfokú döntés kihirdetéskor közleményben tudatta álláspontját. A szervezet elképesztőnek tartotta a bíróság döntését. Ugyanakkor leszögezte, Sepsiszentgyörgy zászlója nem magyar, székely vagy román elemekből áll, hanem tudományosan megtervezett jelkép. Közepén a Románia kormánya által 2007-ben elfogadott hivatalos városcímer, a zászló lapja meg kétszínű: arany–kék, amely teljesen világosan a címerpajzs kék–arany mázaiból adódik – értékelte közleményében a szervezet.

Ez a zászló, nem nemzetiségi statisztika, hanem a teljes várost jelképezi, szögezte le nekünk Antal Árpád is. A címer és a zászló szigorú szabályok szerint megszerkesztett szimbólumok, amelyek tulajdonosaikat, viselőjüket egyéniesítik. Az önkormányzat úgy döntött, hogy épp emiatt szakemberre bízza ezek elkészítését, mondta el a polgármester, hangsúlyozva, hogy a zászlótörvény értelmében nincs is semmiféle nemzetiségi követelmény. A jogszabály a reprezentativitás szót használja, azonban itt nem etnikai reprezentativitásról van szó, hanem olyan elemekről, amelyek alapján beazonosítható az illető település. Ezt a reprezentativitást a sepsiszentgyörgyi zászló esetében a címer adja, amelyet 2007-ben fogadtak el, és azóta is érvényes. Tehát az érvénytelen zászlónk közepén van egy érvényes címerünk – érzékeltette a polgármester a jelenlegi helyzet abszurditását.

Az elöljáró kifejtette, a végzéssel megsemmisítették a kormányhatározatot, de a zászlót elfogadó tanácshatározatot nem. Ezért újraindítják a procedúrát onnan, hogy megvan a tanácshatározat, azaz újra felterjesztik elfogadás végett.

A román elemek hiánya miatt vita a sepsiszentgyörgyi szimbólumokról már a város hivatalos címerének elfogadásakor kitört. Az időközben eltelt 13 év nem vitte közelebb egymáshoz a feleket.

Antal Árpád azt állítja, nem a város románsága elégedetlen az elkészült és jóváhagyott jelképekkel, hanem azok az agitátorok, akik évek óta abból élnek, hogy a székelyföldi önkormányzatokat támadják. Az etnikai csatározások Marosvásárhelyről átköltöztek Sepsiszentgyörgyre és más székelyföldi településekre. Ezeknek része az úzvölgyi temetői akciózás, a december elseji provokatív népünnepélyek, amelyeket évek óta Sepsiszentgyörgyön szerveznek, illetve a perek százai, amelyeket különböző önkormányzatok ellen indítottak.

Mivel a város címerének betiltását nem tudták elérni, és a helyi önkormányzat 2010. január 28-án elfogadta a zászlóról szóló határozatot, következett a zászlós cirkusz: a prefektusi felszólítások, Dan Tanasă által indított per. A Brassói Táblabíróság 2016 júniusában – hat és fél év után – kimondta, hogy a város nem használhatja a zászlóját. Ezt előre látták, így amikor 2015-ben a parlament elfogadta a 141-es törvényt, amely kimondja, hogy a megyei és a települési önkormányzatoknak lehet saját zászlójuk, Sepsiszentgyörgy az elsők között, a jogszabály megjelenésének napján fogadta el az új határozatot a zászlóról.

Minden procedúrát szigorúan betartva járták végig az összes lépést és elküldték a fejlesztési minisztériumba, hogy az terjessze a kormány elé. A minisztériumban „betették egy fiókba, és addig nem került elő, amíg Cseke Attila nem lett a fejlesztési miniszter” – idézte fel a polgármester a zászló elfogadásának viszontagságait. Hozzátette, ez is jó példa arra, hogy hiába van jogszabály, ha nem akarják betartatni.

Szekeres Attila, a címer- és zászlótervező szakember szerint minden a helyén van

Sepsiszentgyörgy zászlója arany és kék sávos, közepén a település címerét ábrázolja. Ezt is, akárcsak a címert, Szekeres Attila István heraldikus tervezte a város felkérésére. A szakember, aki többször elmondta, hogy az általa összeállított címerek és zászlók fő erényének az egyszerűséget tekinti, a háromszéki település esetében is ezt tette. A címertanban járatlan szemlélő is megérti, mi miért került bele Sepsiszentgyörgy címerébe.

A város zászlójának színei is a címer mázaiból adódtak. Az arannyal és kékkel középen vágott, 2:3 oldalarányú fekvő téglalapról van szó, melynek közepén a városcímer helyezkedik el. A háromszögű pajzson kék mezőben zöld hármas halmon arany várfal áll, ebből két bástya emelkedik ki. A várfalat középen egy fehér torony szakítja meg. A jobb bástya fölött arany naparc, a bal fölött sugárzó ezüst félhold látható. A középső halmon arany medálban a sárkánnyal viaskodó Szent György lovag jelenik meg.

Szekeres magyarázata szerint a várfal arra utal, hogy a település már évszázadok óta város. A templomtorony a város régmúlt korokat megélt műemlékének, a templomvárnak állít emléket. A nap és a növekvő holdsarló párosa pedig székely szimbólum. A sárkányt legyőző Szent György lovag a város nevére utal, ezáltal névcímerré is téve a jelképet. A pajzsot fedő hétbástyás falkorona a közigazgatási egység rangját – megyeszékhely, municípium – jelképezi, részletezte leírásában Szekeres.

A zászlóháború folytatódik: Antal Árpád ismét elindítja az elfogadási procedúrát

Téved, aki azt hiszi hogy a tizenéve tartó összecsapásokba bármelyik fél is belefáradt volna. Ugyan a legfelsőbb bíróság semmissé nyilvánította a Sepsiszentgyörgy zászlóját elfogadó kormányhatározatot, de a zászlót elfogadó tanácshatározatot nem. Erre alapozva Sepsiszentgyörgy polgármestere újraindítja a zászló elfogadásának folyamatát, és a tanácshatározatból kiindulva az önkormányzat újra felterjeszti azt a fejlesztési minisztériumhoz, ahol Cseke Attila várja.

A polgármester szerint, „ha a zászlót minden illetékes szinten a megfelelő módon szentesítették, engedélyezték”, akkor nincs ok a visszalépésre. „Én azt gondolom, hogy egy közösségi szimbólumról nem egy bíróságnak kell döntenie, hanem a közösség választott testületének, az önkormányzati képviselőknek” – írta ki a Facebook-oldalára, és a Transtelexnek is elmondta, hogy benevez egy következő körre is a sepsiszentgyörgyi zászlóért folytatott csatában.

Addig is kötelezni fogják az önkormányzatot, hogy a zászlót távolítsa el minden alárendeltsége alá tartozó középületről, iskolákról, óvodákról, művelődési házakról stb. Dan Tanasă pedig valószínűleg gondoskodni fog róla, hogy minden szabálysértést azonnal jelezzen a hatóságoknak. Minden kezdődhet tehát elölről.

Az eddig történések legfontosabb állomásai:

• 2005. – Elfogadja Sepsiszentgyörgy címerét az önkormányzat.
• 2007. – A román kormány is jóváhagyja a sepsiszentgyörgyi címert.
• 2010. január 8. – Önkormányzati határozat a zászló elfogadásáról.
• 2014. – A brassói táblabíróság először tiltja be a sepsiszentgyörgyi zászlót.
• 2015. – A 141. számú zászlótörvény elfogadása.
• 2015. – Új önkormányzati határozat a zászló elfogadásáról és használatáról.
• 2021. július – Kormányhatározat a sepsiszentgyörgyi zászló elfogadásáról.
• 2021 második fele – A kormányhatározatot megtámadja a románok civil fóruma.
• 2022. április – A brassói táblabíróság arról dönt, hogy a zászló nem elég „reprezentatív” a lakosság számára.
• 2022. április – Antal Árpád bejelenti, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen.
• 2023. február 21. – A legfelsőbb bíróság visszautasítja a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és a román kormány fellebbezését.