„Sokan vagyunk Bukarestben, akik toljuk az RMDSZ szekerét” – megtartották a Szövetségi Képviselők Tanácsát

2022. december 16. – 16:23

frissítve

„Sokan vagyunk Bukarestben, akik toljuk az RMDSZ szekerét” – megtartották a Szövetségi Képviselők Tanácsát
Az SZKT résztvevői – Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ

Másolás

Vágólapra másolva

Képes beszéddel és metaforákkal tűzdelt összefoglalókból derült ki, hogy melyek is azok a topikok, amelyek foglalkoztatják az RMDSZ-t. Az első helyen természetesen a kormányzás áll, mindenki hangsúlyozta, hogy azon dolgoznak, hogy ez sikeres legyen. Turós Loránd szenátor volt az, akiből ez úgy bukott ki, ahogy a címben is kiemeltük: „sokan vagyunk Bukarestben, akik toljuk az RMDSZ szekerét”. Az elnöki és a szakminiszterek beszámolója után szó esett az ifjúsági munkáról, a különböző régiókat foglalkoztató gondokról, a közelgő választásokról és a népszámlálás eredményeiről is. Az RMDSZ-en belüli frakciók vezetői vetették fel ezeket, de amúgy egy jól szervezett pionírgyűlésen vettünk részt, ahol mindenki ledarálta a kötelező beszámolóját, csak véletlenül tudtunk meg olyan érdekességeket, mint hogy Hegedüs Csilla is fog karácsony táján rántást kavarni.

Félidőnél jár a koalíciós kormányban az RMDSZ munkája, ez alkalmat adott arra, hogy minden felszólaló politikus szinte kivétel nélkül focis hasonlattal éljen az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsán, amelyet Kolozsváron tartottak meg. Kelemen Hunor indított: ő dobta fel a metaforát, amely aztán visszaköszönt az őt követők beszédeiben is. A szövetségi elnök beszámolt az elmúlt időszak politikai és kormányzási eredményeiről.

Kelemen beszámolója után felszólaltak az RMDSZ-es tárcavezetők is, akik röviden legfontosabb eredményeiket foglalták össze. Cseke Attila a fejlesztésekről, Tánczos a medve- és erdőügyekről beszélt, Novák Eduárd pedig „az adott és kapott gólok mellett” a nemzeti sportstratégiáról is, amelyet nemrég fogadtak el. Szó esett aztán az RMDSZ 16. kongresszusáról is, amelyet Temesváron tartana meg a szervezet április 28–30. között. A bánsági főváros európai kulturális főváros lesz jövőre, ez is biztosan közrejátszott a döntés megszületésében.

Kelemen Hunor: A magyar embereknek megéri, hogy mi kormányon vagyunk

„Félidőben vagyunk, átmeneti állapotot jelent ez. A koalíciós pályán hárman vagyunk – bár jelentősek az eredmények, a helyzet nem megnyugtató” – kezdte beszámolóját a szövetségi elnök, hozzátéve, hogy a destabilizáló tényezők nem belpolitikai jellegűek. „Erről azonban nem a román politika tehet, itt van az ukrán háború – amiről nem lehet tudni, mikor ér véget. A háború gazdasági bizonytalanságot eredményez, emberéleteket követel” – jelentette ki felvezetőjében Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök összefoglalva az elmúlt periódust, rávilágított, hogy két évvel ezelőtt nagy tervekkel indultak, de a háború keresztülhúzta terveik egy részét, új feladatokat adott. Az újratervezésről Kelemen a legnagyobb vállalás, a kisebbségi törvény kapcsán kijelentette, hogy:

„A kormányprogramban szereplő kisebbségi törvényről nem mondunk le, de most, ebben a kontextusban nem aktuális, mert előjönnek a nacionalista berögződések, és nem szeretnénk, ha kudarccal végződne a próbálkozás.”

Kelemen Hunor a schengeni csatlakozás fiaskójával folytatta és rávilágított, hogy a kormány álláspontja szerint Politikai döntésre politikai választ kell adni, vétóra vétóval kell válaszolni. A konszenzus keresés elvét nem kell feladni mégsem, ezt Románia is meg kívánja tartani. 2023-ban azt fogják támogatni, hogy az ismét kerüljön a Bel- és Igazságügyi Tanács elé a schengeni szavazás.

Kelemen Hunor – Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ
Kelemen Hunor – Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ

Az RMDSZ kormányon marad – üzente Kelemen válaszul azokra a hírekre, melyek szerint a koalíciós partnerek meg szeretnének szabadul az RMDSZ-től. „Most az együttműködés éveit éljük” – mondta a szövetségi elnök, majd azzal folytatta, hogy „stabil a koalíció, s bár vannak, akik az RMDSZ távozásáról énekelnek, tőlem tudniuk kell: az RMDSZ-nek esze ágában sincs kilépni a koalícióból, a partnereinknek pedig nincsen olyan tervük, hogy felrúgják a koalíciós megállapodást.”

A 2020-as kongresszuson megfogalmazott családtámogatási feladatok teljesítése lesz a prioritásuk a következő periódusban, említette meg a szövetségi elnök. Amikor kitűzték a kormányzati célokat, akkor világos volt az RMDSZ számára, hogy „a hagyományokra épülő” erős közösségek fejlődése a családtámogatással kezdődik. A bölcsődeépítési programot is az RMDSZ kezdeményezte, hangsúlyozta Kelemen.

Ilyen energiaválsággal a második világháború óta nem találkozott a lakosság. Az állami támogatás nélkül a gáz ár a duplája volna, a villamos energiánál pedig két és félszer többet fizetne a lakosság. Az árszabályozások mögötti elgondolás: nem állhat elő olyan helyzet, hogy fűtetlenek maradjanak a lakások, csődbe menjenek a vállalkozások, munkahelyek szűnjenek meg. Az elnök kijelentette, hogy az eredményre büszke, mert ehhez az RMDSZ is hozzájárult.

Olyan mértékben kellett növelni a nyugdíjakat, hogy az inflációt fedje, és ezt is megtette a kormány. Január elsejétől 12,5 százalékkal nőnek a nyugdíjak, a legkisebbtől a legnagyobbig. A 3000 lej alatti nyugdíjasokat további juttatásokkal segítik, részletezte az RMDSZ elnöke.

Az RMDSZ elnök azoknak a szaktárcáknak az eredményeiről is beszámolt, amelyek az RMDSZ-hez tartoznak. 1400 településen lesz csatornázás, infrastruktúra fejlesztés – Cseke Attila menedzseli ezt, aki decentralizálta a döntéseket, jelentette ki Kelemen. Tánczos Barna minisztert azért dicsérte meg, mert egy „nagyon bonyolult tárcát vezet nagyon hozzáértően”, Novák Eduárd sportminiszter tevékenységéből pedig a nemzeti sportstratégia elkészítését emelte ki.

Elfogadták a 2023-as költségvetést, mondta el Kelemen Hunor, azonban a jövő év is a háború jegyében fog telni, ezért egy fegyelmezett költségvetést terveztek, amely biztosítja az ország működését.

Zárógondolatában az RMDSZ elnöke elmondta, hogy jövőre újabb kongresszusa lesz a szövetségnek, amelyet Temesváron fognak megtartani, és ez gyakorlatilag felkészülést jelent a 2024-es választásokra. Balázs Attila ügyvezető elnököt kérte fel, hogy vállalja el a kongresszus előkészítéséért felelős biztosi tisztséget.

„Ha mi nem lennénk ott, a politikai stabilitás sem lenne ilyen. Azért kell ott lenni a kormányban, mert így jobb az élete a családjainknak, gyerekeinknek, közösségeinknek”

Cseke Attila arra a legbüszkébb, hogy 73 címer és 37 zászló, vagyis összesen 110 helyi szimbólum elfogadását terjesztette be a minisztérium

Lehengerlő számok hangzottak el a fejlesztési tárcát vezető Cseke beszámolójában, lehívott összegek, elindított fejlesztések, megújuló infrastruktúra tekintetében, a miniszter beszédének végén mégis a szimbólumokat emelte ki, mint olyan megvalósítást, amelyre rendkívül büszke.

A fejlesztési tárca vezetője összefoglalójából kiderült, hogy közel kétezer olyan beruházás fut, amely az elmúlt két évben kezdődött el. A fiatalok számára 1839 lakást építettek Erdélyben az elmúlt két évben, illetve még 849 fog felépülni. A PNRR-ből közel 5000 lakást fognak még építeni: tanárok, orvosok számára, akik közösségeiket szolgálhatják.

A víz- és szennyvíz projekteket illetően az Anghel Saligny programban több mint 2 milliárd lejre kötöttek szerződéseket. De a jövő évi költségvetésben is lesz erre keret – hívta fel a figyelmet Cseke.

A helyreállítási alappal kapcsolatosan elmondta, hogy több mint 7 milliárd euró értékben írtak ki pályázatokat. Naprakészen 2,6 milliárd értékben van finanszírozási szerződés aláírva. Év végéig a teljes összegre vonatkozó szerződések megkötését be szeretnék fejezni. Sok olyan önkormányzat van, akinek 20-30 szerződése van több tízmillió euró értékben.

190 iskolát korszerűsítettek, sportcsarnokokat is felújítottak, kórházakat, finanszírozást biztosítanak a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai és marosvásárhelyi sürgősségi kórházak számára. 202 bölcsődére van finanszírozási keret, ennek 60 százalékát uniós, 40 százalékát pedig állami költségvetési keretből fogják megvalósítani.

Beszédének végén a miniszer az önkormányzati hatáskör alatt lévő művelődési intézményeknek a támogatásáról is beszámolt, és megemlítette, hogy a 2022-es támogatás második felét is folyósította már a minisztérium.

Borbély László, Hegedüs Csilla és Balázs Attila – Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ
Borbély László, Hegedüs Csilla és Balázs Attila – Fotó: Gönczy Tamás / RMDSZ

Tánczos Barna beszámolójából kiderült, hogy konferenciákkal, kampányokkal védi a tárca a környezetet

A környezetvédelmi miniszter a klímaválsággal indított, és elmondta, hogy az egyetlen kiút a negatív tendenciák megfordítása. A klímaválságban nem hívők számára sincs más út, mint a környezet védelme, mondta a miniszter.

Az általánosságok után azonban rátért a lokális problémákra, közöttük a medveügyre, amelyről elmondta, rendkívüli helyzetekre rendkívüli megoldásokat kellett javasolni, ezért tették lehetővé az azonnali beavatkozást.

Az erdőt védeni kell – jelentette ki a miniszter, azonban gyorsan hozzátette, hogy a helyzet bonyolult. Ha a klímaaktivistákat hallgatjuk, akkor azt hinnénk, hogy nemsokára elfogynak az erdők, de ha az erdészeket hallgatjuk, akkor nem ilyen sötét a kép. Egyébként is az erdészeknek kell megköszönnünk minden egyes szálfát az erdőből, ecsetelte Tánczos.

Az erdővédelem terén számos eredményt sikerült elérni: új fejezet nyílt a lopás elleni harcban, bevezették a SUMAL 2-t. Az egészséges erdőgazdálkodás jegyében pedig új alapokra helyezték a fakitermelést – foglalta össze a lényegesebb újításokat a környezetvédelmi tárca minisztere.

Működnek a roncsprogramok, és új napelemes programot indítanak januárban, 500 ezer napelem felszerelésére lesz keret jövőben – közölte a tárcavezető.

Hulladékgazdálkodás: púp a hátunkon vagy lehetőség? – tette fel a kérdést a miniszter. Tánczos azzal folytatta, hogy a tárca kampányt indít a következő napokban a szelektív hulladékgyűjtésről, és segíteni fogják az önkormányzatokat, hogy ezt elérjék.

Novák Eduárd szerint ő maga is adott és kapott is gólokat

A miniszter a sportstratégiáról beszélt elsősorban, amelyről azt állította, hogy ez az RMDSZ-nek köszönhető elsősorban, de aztán hozzátette, hogy köszöni azoknak a szakemberek, akik kidolgozták. 70 stratégiai célkitűzést tartalmaz, amelyet 10 év alatt kellene megvalósítani. Külön célkitűzések vonatkoznak az iskolai sportra, a professzionális sportra, és azokra az ágakra, amelyekben hagyományosan jól szerepel Románia a nemzetközi versenyeken.

Az egyik stratégiai cél a sportinfrastruktúra fejlesztése, és ehhez regionális olimpiai központokat építenek ki. A második félidőben az elfogadott stratégia életbeléptetése a fontos, mondta a miniszter, aki szerint a párizsi olimpián reményei szerint már látszani fognak az eredmények.

A frakcióvezetők és egyéni jelentkezők felszólalásai

A bevezetőben is jeleztük, hogy az RMDSZ különböző frakcióinak a felszólalásai többnyire jól fésült beszámolók voltak, amelyek semmiféle problémát nem vetettek fel, csupán leltárba vették, hogy hány tábort, hány találkozót szerveztek. Az elhangzott beszédekből tehát csak ezt emeljük ki, amelyben elhangzott egy-egy érdekesebb gondolat.

Szabó Ödön vetette fel, hogy „közelednek a választások”, és oda kellene figyelnie az RMDSZ-nek arra, hogy hogyan készül 2024-re, mert az emberek „nem pályázatokra, hanem jelöltekre adják le a voksot”. A Bihar megyei képviselő a népszámlálást is szóvá tette: előfordulhat, hogy nem azok az eredmények lesznek, amelyeket remél a magyar közösség, ki kellene találni, hogyan kommunikálja a szövetség ezeket.

Vincze Loránt a Minority Safe Packről beszélt, és elmondta, hogy a kezdeményezés nem haladt előre, most az Európai Bíróságnál akadt el.

Csoma Botond a december 1-jei beszédét értékelte, aki elmondta, hogy a nemzeti ünnep alkalmával elmondott parlamenti felszólalását egy párbeszéd kezdetének szánta, és bizakodik, hogy ha ez alkalommal nem is sikerült dialógust teremteni, mert egy tömeghisztéria lett belőle, ezt sikerül valamikor valóban elindítania.

Hegedüs Csilla egyéni felszólalóként beszélt arról, hogy Románia legnagyobb örökségvédelmi tervét indították el. A turisztikai útvonalak kiépítésén kívül más projekteket is említett az EU-s Alapokért felelős minisztérium államtitkára, aki elmondta, hogy a KKV-k digitalizációjáért is indítanak pályázatot, illetve okos laboratóriumok felszereléséért, amire laboronként 60 ezer eurót lehet lehívni. Az államtitkár felhívta az önkormányzati vezetők figyelmét, hogy figyeljék a kiírásokat, és pályázzanak.

Az államtitkár arról beszélve, hogy a turisztikai útvonalakat külföldi influenszerek segítségével népszerűsítenék, azt is megemlítette, hogy maga is influenszerré vált az utóbbi napokban. Ezzel arra utalt, hogy nagy felháborodást keltett az a Facebook-posztja, amelyben arról írt, hogy míg más nők este rántást kavarnak, ő a minisztériumban dolgozik. Hozzátette, hogy karácsony táján ő is fog rántást kavarni.

Horváth Anna is felszólalt, és elmondta, hogy nincs rendben az RMDSZ kommunikációja, mert másfél év múlva ismét azzal fog szembesülni a szervezet, hogy a kampányban a lakosság ismét azt fogja kérdezni, „mit tett értünk az RMDSZ”. Az önkormányzatokért felelős alelnök hangsúlyozta, hogy ezért máris el kell kezdni a kampányt.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!