Stoltenberg nem szeretné meghosszabbítani mandátumát a NATO élén

Nem kívánja ismét meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát Jens Stoltenberg NATO-főtitkár – jelentette ki erről szóló lapértesülésekre reagálva szombat éjjel Oana Lungescua, főtitkár szóvivője.

Az MTI összefoglalója szerint Oana Lungescu közölte, a NATO-főtitkár nem kéri mandátumának további hosszabbítását, és a terveknek megfelelően még idén távozik posztjáról. Emlékeztetett, Jens Stoltenberg NATO-főtitkári mandátumát háromszor hosszabbították meg, és összesen csaknem kilenc évig szolgált a szervezet élén.

„A főtitkár mandátuma idén lejár, és nem áll szándékában mandátumának újabb meghosszabbítását kérni” – fogalmazott.

A NATO-tagországok vezetői 2022. március 24-én állapodtak meg abban, hogy további egy évvel, 2023. szeptember 30-ig meghosszabbítják Jens Stoltenberg főtitkár lejáró megbízatását.

Stoltenberg, a 63 éves egykori norvég miniszterelnök 2014. október 1. óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget. Eredetileg négy évre választották meg, megbízatását 2017-ben, majd 2019-ben újabb két évvel meghosszabbították. Ő az észak-atlanti szövetség 13. főtitkára. Stoltenberg kétszer volt Norvégia miniszterelnöke, először 2000-2001-ben, majd 2005 és 2013 között; korábban volt pénzügyminiszter és ipari és energiaügyi miniszter is.

A leköszönő NATO-főtitkár 2021. december közepén megpályázta a norvég jegybank elnöki posztját, amelyet az oslói intézmény február eleji bejelentése szerint elnyert.

Korábban felmerültek hírek azzal kapcsolatban, hogy Klaus Iohannis is szeretne NATO-főtitkár lenni, de ahogyan a Politico is megjegyzi január végén készült elemzésében, nem tartozik a legfőbb esélyesek közé. Az elemzésben azt írják, Magyarország ellenezheti leginkább Iohannis megválasztását, de azok ellenállására is számíthat, akik mindenképp egy női jelöltet részesítenének előnyben.

A Politico akkor még úgy látta, hogy annak van a legnagyobb esélye, hogy Stoltenberg továbbra is marad az ukrajnai háború miatt nehéz helyzetben lévő szervezet élén. Mostani bejelentéssel viszont úgy tűnik, hogy az egykori norvég miniszterelnök nem vállalja a mandátuma meghosszabbítását. A lap akkor két fontos szempontot emelt ki, ami meghatározó lehet az új NATO-főtitkár kiválasztásakor: egyesek szerint – korábban már utaltunk rá – itt az ideje egy női főtitkárnak, míg a mások nagyobb regionális sokszínűséget sürgetnek, és azt szeretnék, ha keletről érkezne a NATO új vezetője.

A lap szerint Mark Rutte holland miniszterelnök, Kaja Kallas észt miniszterelnök és Ben Wallace brit védelmi miniszter a legesélyesebb a tisztségre, de a lehetséges jelöltek között említi Ingrida Šimonytė litván miniszterelnököt, Zuzana Čaputová szlovák elnököt és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnökét is.

Felmerült a kanadai miniszterelnök-helyettese, Chrystia Freeland neve is, de mivel nem európai, a Politico elemzője úgy látja, hogy nem valószínű, hogy megkapja a posztot.