Nem lesz többé vegyes iskola a nagyváradi Bălcescu: a református gimnázium veheti át a magyar osztályokat

A nagyváradi polgármesteri hivatal kezdeményezésére idén januárban indult el az a folyamat, amelynek részeként a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium átvenné a következő tanévtől a tavaly szegregációval vádolt Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tagozatának osztályait. A tervek szerint az oktatás a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által felkínált, frissen felújított épületben zajlana tovább, ahová az idei tanévtől kezdődően jártak a diákok.

A Lorántffy gimnázium ugyanakkor az osztályokkal együtt átveszi a véglegesítéssel (2023. augusztus 31. utáni periódusra is szerződéssel) rendelkező magyar pedagógusokat is, míg a református egyház ingatlanában működő román tagozatos osztályok – amelyeket a püspökség utólag fogadott be az iskola számára díjmentesen felajánlott épületébe –, a jövő ősztől visszaköltöznének a Nicolae Bălcescu iskola főépületébe.

„Az erről szóló javaslat beérkezett a megyei tanfelügyelőséghez, amelyet január elején jóváhagytunk. A dokumentációt továbbítottuk a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatósághoz (ARACIS), ők pedig ki kell menjenek a helyszínre, hogy strukturális szempontból vizsgálják meg az átszervezés lehetőségeit mindkét iskola szempontjából. Ha a feltételek megfelelőek lesznek, ők javasolják majd a miniszteri rendelet kibocsátását, így kerül a javaslat az oktatási minisztérium szintjére” – mondta el megkeresésünkre Kéry Hajnal, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese. Hogy ez mikor következik be, azt még senki nem tudja pontosan, a főtanfelügyelő-helyettes szerint minél hamarabb, annál jobb, hiszen rengeteg adminisztrációs feladat vár még rájuk.

„Tavaly körülbelül február-márciusban lehetett, amikor ez a minőségbiztosítási hivatal jóváhagyta azt az épületet, ahol most a magyar oktatás zajlik. Akkor 10 osztályterem működtetését engedélyezték, lévén, a püspökség által felkínált épület akkor került be az iskolahálózatba. Nem látom veszélyét annak, hogy egy év alatt bármi is módosult volna ilyen téren” – fejtette ki Kéry, amikor arról érdeklődtünk, hogy fennállhat-e egy olyan eset, hogy nem engedélyezik az épület felhasználását.

A jelenlegi átszervezései forgatókönyvet a polgármesteri hivatal javasolta azután, hogy tavaly szeptemberben erről az adminisztratív átalakításról állapodtak meg a püspökség, az RMDSZ, a megyei tanfelügyelőség küldöttei és Nagyvárad polgármestere. Gyakorlatilag ez a folyamat indult most el – magyarázta Kéry.

A Nicolae Bălcescu általános iskolához két épület tartozott, a főépület és a zsidó hitközségtől bérelt, rossz állapotban lévő épület, ahol korábban a magyar tagozat is helyet kapott. Már legalább 6-7 éve kérdés, hogyan oldják meg a magyar diákok tanítását, hiszen a polgármesteri hivatal nem akarta fizetni a magas bérleti árat, meg egyébként is fel kellett volna újítani a szóban forgó ingatlant. Kéry Hajnal szerint az iskola döntéshozói már rég megszüntették volna a magyar tagozatot, mert így akkor minden osztály befért volna a főépületbe és nem kellett volna délutáni váltást bevezetni. Persze a magyar oktatás beszüntetése óriási tiltakozási hullámot váltott volna ki úgy a pedagógusok, mint az RMDSZ képviselői és az egész nagyváradi magyar közösség körében, ezért kezdtek alternatív megoldásokat keresni.

Mint Kéry kifejtette, ebben a helyzetben nyújtott megoldást a református egyház és bocsátotta az iskola rendelkezésére az ő tulajdonukban álló, és általuk renovált épületet. Az egyetlen kitétel az volt, hogy ebbe az épületbe csak a kilenc magyar tannyelvű osztály költözzön be. Csűry István püspök korábban azt is elmondta, hogy az egyházkerület a magyar állam támogatásával vásárolta meg és újította fel az épületet.

Utólag viszont az oktatási minisztérium egyes képviselői részéről megfogalmazódott a szegregáció vádja, mivel úgy vélték, hogy a méltányosság jegyében magyar és román osztályok egyaránt át kellene költözzenek az új épületbe. A panasz az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) is eljutott, azonban annak testülete sem hozott egyértelmű döntést: az igazgatótanács egyik fele szerint nem történt szegregáció, mert a tanítási nyelv alapján választották külön az osztályokat, a másik fele viszont úgy vélte, hogy a szegregációellenes rendeletben biztosított kivétel a csak kisebbségi nyelven működő osztályok vagy iskolák létesítésére vonatkozik, és nem azokra az esetekre, amikor ezeket a csoportokat/intézményeket egy külön épületben helyezik el.

Mint ismert, a megoldás végül az lett, hogy a református egyház román osztályokat is befogadott az új épületbe, viszont így meg az a helyzet állt elő, hogy önkéntesen egyik román osztály sem vállalkozott a költözésre, ezért az iskola vezetése úgy döntött, hogy az osztályok heti váltásban követik egymást.

Mindenkinek ez lesz a jó megoldás?

„Azáltal, hogy diákokat veszít, feladatot is veszít a Nicolae Bălcescu iskola. Igen, kevesebb diák lesz és a megmaradt gyerekekhez fogják méretezni a tanári kart, tehát a költségvetés szempontjából sem beszélhetünk veszteségről, ami az iskolát illeti. A vezetőség már jó pár évvel ezelőtt meghozta azt a döntést, hogy nem indít magyar előkészítő és ötödik osztályt, és nagyon nagy küzdelem volt, hogy ez visszakerüljön az iskolázási tervbe. Tehát szerintem nem lenne számukra veszteség a magyar tagozat kivonása, hiszen ők is szerették volna ezt már korábban megtenni” – véli a főtanfelügyelő-helyettes, akit arról kérdeztünk, hogy ez a javaslat mennyiben érintheti hátrányosan az eddig kétnyelvű iskolát.

„Persze, mint minden változás, mindenkinél más reakciókat szül: van, aki ódzkodik az átalakítás miatt, de ez természetes, mert nem biztosak a folyamat végkimenetelében. De végső soron nem a pedagógusok és nem is a szülők szempontjait kell az első helyre helyeznünk, hanem azt, hogy a diákoknak olyan kiszámítható környezetet tudjunk biztosítani, ahol megfelelőképpen lehet oktatni őket, és ne kelljen minden pillanatban félni attól, hogy megszűnik egy osztály, nem indul előkészítő- vagy ötödik osztály. Ez a biztonság nemcsak a gyerekeknek, de a pedagógusok számára is nagyon fontos” – magyarázta Kéry.