Szegregáció vagy sem? A nagyváradi iskola ügyében a diszkriminációellenes tanács tagjai sem jutottak közös nevezőre

2022. szeptember 5. – 10:25

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Nincs egybehangzó véleménye az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola vegyes tannyelvű iskola magyar osztályainak a sikertelen elköltöztetési kísérlete körül kialakult vitában. Az ügyben Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, Rácz Beáta, a vegyes tagozattal működő Nicolae Bălcescu Általános Iskola igazgatóhelyettese és Bíró Emese, a magyar szülői szövetség elnöke kért hivatalos álláspontot a testülettől.

Mint korábban megírtuk, a magyar tagozat számára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ajánlott fel díjmentes használatra egy frissen felújított épületet, a költözéshez azonban nem járult hozzá a tanügyminisztérium, mivel a református püspökség attól tette függővé az ajánlatát, hogy az épületébe csak a magyar tannyelvű osztályok költözhetnek. Az érintettek még aznap közös közleményben utasították el a szegregációs vádakat, ezt pedig a szegregációellenes rendeletre hivatkozva tették meg, amely leszögezi, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatási egységek szervezése nem minősül szegregációnak.

A kilenctagú vezetőtanács négy tagja, köztük Asztalos Csaba elnök is, illetve Cristian Jura (PSD), Claudia Popa (PNL) és Horia Grama (PSD) úgy vélte, nincs szó szegregációról. Mint kifejtették, 2021-től a magyar és a román osztályok már eleve külön épületben működtek, és a református egyházmegye felajánlása augusztus 30-ig nem okozott gondot, amikor a tanfelügyelőség szegregációval vádolta meg az érintetteket. Felidézik az oktatási intézményekben történő iskolai szegregáció tilalmáról szóló 6134/2016. számú rendeletet, amelynek a 4. cikk 2. bekezdésében foglaltakra hivatkoznak: „nem minősül etnikai alapú iskolai szegregációnak, ha olyan közoktatási csoportok/osztályok/egységek létesülnek, amelyekben főleg vagy kizárólag valamely etnikai csoporthoz tartozó bölcsődések, óvodások vagy iskolások csoportosulnak azzal a céllal, hogy az anyanyelvükön, vagy kétnyelvű rendszerben tanuljanak”.

Hozzáteszik: az ideális helyzet az, ha egy iskola minden diákja egy épületben tanul, de amikor erre nincs lehetőség, akkor „az osztályok tanítási nyelv szerinti elosztása a különböző épületekben nem minősíthető szegregációnak”.

„Ha azt állítanánk, hogy ilyen helyzetekben iskolai szegregáció áll fenn, akkor az azt jelentené, hogy minden olyan oktatási intézményben szegregáció áll fenn, ahol csak a kisebbségek nyelvén tanuló osztályok működnek” – írják a CNCD tagjai indoklásukban. Szerintük ez a megközelítés „a kommunista rendszerben” volt bevett szokás, amikor az állam arra törekedett, hogy minél gyorsabban asszimilálja a kisebbségekhez tartozó diákokat.

„Úgy véljük, hogy a nagyváradi önkormányzat által javasolt ideiglenes megoldás nem jelent szegregációt”

– szögezik le.

A CNCD képviselői közül hárman viszont – Claudia Bănică, Cătălina Olteanu (USR) és Maria Moța (PNL) – kollégáikkal ellentétes véleményt fogalmaztak meg: szerintük a szegregációellenes rendeletben biztosított kivétel a kisebbségi nyelven működő osztályok vagy iskolák létesítésére vonatkozik, és nem azokra az esetekre, amikor ezeket a csoportokat/intézményeket egy külön épületbe helyezik el.

Érvüket a Legfelsőbb Bíróság 2020. évi 1105. számú határozatával támasztják alá, amely egy iași-i iskola ügyében megállapította, hogy kizárólag a roma diákoknak az intézmény egy különálló épületrészébe való tömörítése, úgy, hogy a diákok többsége csak más épületszárnyakban kapott helyet, szegregációnak számít.

Továbbá ugyancsak a 6134/2016. számú rendeletre hivatkozva, annak 4. cikke első bekezdése alapján érvelnek, amely az etnikai kritériumokon alapuló szegregációt úgy határozza meg, mint a tanulók fizikai elkülönítését különböző iskolákban, osztályokban, épületekben vagy akár az utolsó két padban is, olyan módon, hogy az nem felel meg az adott etnikai csoporthoz tartozó tanulók a helyi lakosságon belüli valódi arányának.

Eszerint a véleményük az, hogy a Nicolae Bălcescu Általános Iskola valamennyi épületében arányosan kell biztosítani a különböző nyelvű tanosztályok elosztását. Hozzáteszik, hogy mivel már 2021 óta külön épületben tanulnak a diákok, ezért az elmúlt évben is felmerült a szegregáció problémája, ám a tanfelügyelőség és a minisztérium hibája, hogy ezt nem orvosolták már korábban. Továbbá hangsúlyozzák, hogy az iskola feladata az oktatás mellett egy multikulturális és inkluzív közeg biztosítása a gyerekek harmonikus fejlődése érdekében.

„Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy az összes magyar osztály kihelyezése a használatba vett új épületbe a hazai és a nemzetközi törvények alapján is szegregációs kockázatot jelent”

– jelentik ki.

Nemrég hasonló, etnikai színezetű vita robbant ki Bánffyhunyadon is a magyar állami támogatásból épült óvoda miatt. A város önkormányzata inkább elutasította az óvoda épületének ingyenes átvételét, mintsem lehetőséget adjanak arra, hogy kizárólag a magyar gyerekek használhassák azt. Az esetet Csoma Botond RMDSZ-es képviselő úgy értékelte, hogy „szintet lépett a magyarellenesség a városban”.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!