Szegregáció vagy sem? A nagyváradi iskola ügyében a diszkriminációellenes tanács tagjai sem jutottak közös nevezőre

Nincs egybehangzó véleménye az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola vegyes tannyelvű iskola magyar osztályainak a sikertelen elköltöztetési kísérlete körül kialakult vitában. Az ügyben Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, Rácz Beáta, a vegyes tagozattal működő Nicolae Bălcescu Általános Iskola igazgatóhelyettese és Bíró Emese, a magyar szülői szövetség elnöke kért hivatalos álláspontot a testülettől.

Mint korábban megírtuk, a magyar tagozat számára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ajánlott fel díjmentes használatra egy frissen felújított épületet, a költözéshez azonban nem járult hozzá a tanügyminisztérium, mivel a református püspökség attól tette függővé az ajánlatát, hogy az épületébe csak a magyar tannyelvű osztályok költözhetnek. Az érintettek még aznap közös közleményben utasították el a szegregációs vádakat, ezt pedig a szegregációellenes rendeletre hivatkozva tették meg, amely leszögezi, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatási egységek szervezése nem minősül szegregációnak.

A kilenctagú vezetőtanács négy tagja, köztük Asztalos Csaba elnök is, illetve Cristian Jura (PSD), Claudia Popa (PNL) és Horia Grama (PSD) úgy vélte, nincs szó szegregációról. Mint kifejtették, 2021-től a magyar és a román osztályok már eleve külön épületben működtek, és a református egyházmegye felajánlása augusztus 30-ig nem okozott gondot, amikor a tanfelügyelőség szegregációval vádolta meg az érintetteket. Felidézik az oktatási intézményekben történő iskolai szegregáció tilalmáról szóló 6134/2016. számú rendeletet, amelynek a 4. cikk 2. bekezdésében foglaltakra hivatkoznak: „nem minősül etnikai alapú iskolai szegregációnak, ha olyan közoktatási csoportok/osztályok/egységek létesülnek, amelyekben főleg vagy kizárólag valamely etnikai csoporthoz tartozó bölcsődések, óvodások vagy iskolások csoportosulnak azzal a céllal, hogy az anyanyelvükön, vagy kétnyelvű rendszerben tanuljanak”.

Hozzáteszik: az ideális helyzet az, ha egy iskola minden diákja egy épületben tanul, de amikor erre nincs lehetőség, akkor „az osztályok tanítási nyelv szerinti elosztása a különböző épületekben nem minősíthető szegregációnak”.

„Ha azt állítanánk, hogy ilyen helyzetekben iskolai szegregáció áll fenn, akkor az azt jelentené, hogy minden olyan oktatási intézményben szegregáció áll fenn, ahol csak a kisebbségek nyelvén tanuló osztályok működnek” – írják a CNCD tagjai indoklásukban. Szerintük ez a megközelítés „a kommunista rendszerben” volt bevett szokás, amikor az állam arra törekedett, hogy minél gyorsabban asszimilálja a kisebbségekhez tartozó diákokat.

„Úgy véljük, hogy a nagyváradi önkormányzat által javasolt ideiglenes megoldás nem jelent szegregációt”

– szögezik le.

A CNCD képviselői közül hárman viszont – Claudia Bănică, Cătălina Olteanu (USR) és Maria Moța (PNL) – kollégáikkal ellentétes véleményt fogalmaztak meg: szerintük a szegregációellenes rendeletben biztosított kivétel a kisebbségi nyelven működő osztályok vagy iskolák létesítésére vonatkozik, és nem azokra az esetekre, amikor ezeket a csoportokat/intézményeket egy külön épületbe helyezik el.

Érvüket a Legfelsőbb Bíróság 2020. évi 1105. számú határozatával támasztják alá, amely egy iași-i iskola ügyében megállapította, hogy kizárólag a roma diákoknak az intézmény egy különálló épületrészébe való tömörítése, úgy, hogy a diákok többsége csak más épületszárnyakban kapott helyet, szegregációnak számít.

Továbbá ugyancsak a 6134/2016. számú rendeletre hivatkozva, annak 4. cikke első bekezdése alapján érvelnek, amely az etnikai kritériumokon alapuló szegregációt úgy határozza meg, mint a tanulók fizikai elkülönítését különböző iskolákban, osztályokban, épületekben vagy akár az utolsó két padban is, olyan módon, hogy az nem felel meg az adott etnikai csoporthoz tartozó tanulók a helyi lakosságon belüli valódi arányának.

Eszerint a véleményük az, hogy a Nicolae Bălcescu Általános Iskola valamennyi épületében arányosan kell biztosítani a különböző nyelvű tanosztályok elosztását. Hozzáteszik, hogy mivel már 2021 óta külön épületben tanulnak a diákok, ezért az elmúlt évben is felmerült a szegregáció problémája, ám a tanfelügyelőség és a minisztérium hibája, hogy ezt nem orvosolták már korábban. Továbbá hangsúlyozzák, hogy az iskola feladata az oktatás mellett egy multikulturális és inkluzív közeg biztosítása a gyerekek harmonikus fejlődése érdekében.

„Ezek alapján úgy gondoljuk, hogy az összes magyar osztály kihelyezése a használatba vett új épületbe a hazai és a nemzetközi törvények alapján is szegregációs kockázatot jelent”

– jelentik ki.

Nemrég hasonló, etnikai színezetű vita robbant ki Bánffyhunyadon is a magyar állami támogatásból épült óvoda miatt. A város önkormányzata inkább elutasította az óvoda épületének ingyenes átvételét, mintsem lehetőséget adjanak arra, hogy kizárólag a magyar gyerekek használhassák azt. Az esetet Csoma Botond RMDSZ-es képviselő úgy értékelte, hogy „szintet lépett a magyarellenesség a városban”.