Támogatás nélkül lassú elsorvadás várhat a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatára az igazgató szerint

A BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának helyzete már negyedévszázaddal ezelőtt is hányatott sorsú volt, de az utóbbi években tapasztalt diáklétszám-csökkenés és a tandíjak kiesése megpecsételheti a tagozat sorsát – mondta el a Transtelexnek Cziprián-Kovács Loránd, a tagozat vezetője, aki több mint két évtizede érkezett a városba, hogy a felsőoktatás megszervezésében részt vegyen. Sepsiszentgyörgyön jelenleg egy üzletigazgatási tanszék, egy közigazgatási tanszék és egy környezettudományi szak működik a BBTE keretében.

Cziprián-Kovács szerint azonban a kihelyezett tagozat elindítását követően a BBTE nem biztosította az önállósághoz szükséges feltételeket, így eleve számos akadály nehezítette, hogy a sepsiszentgyörgyi tagozaton minőségi oktatás és gyarapodás vegye kezdetét.

„A politikum és az egyetem közötti konstelláció összejött, ezzel pedig több-kevesebb sikerrel kezdetét vette a felsőfokú oktatás Székelyföldön A birodalmi hódításnak vagy terjeszkedésnek ugyanis van egy tipikus forgatókönyve: terjeszkedsz, megerősíted a hatalmad, megint terjeszkedsz. A tagozat megerősítése azonban nem jött össze. Marga kiterjesztette a hálózatot, de továbbra is iszonyatosan központosított rendszer működött. Nem adta meg a kihelyezett tagozatoknak az önállóságot, mert félt azok önállósodásától, ami minden centralizált rendszernek a félelme”

– fejtegette Cziprián-Kovács. Hozzátette, hogy intő példa volt a BBTE akkori vezetése számára a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem önállósulása is, amely szintén a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként indult, de kinőtte magát. A kolozsvári karok tehát már a legelején sem adtak túl nagy döntéshozatali szabadságot a – nekik alárendelt – kihelyezett tagozatoknak, de a rendszer személyzeti erőforrások és pénzügyi lehetőségek szempontjából is centralizált maradt.

A helyzet azóta sem javult

Cziprian-Kovács szerint a kihelyezett tagozatok létesítése abba a folyamatba illeszkedett bele, amikor ugrásszerűen megnőtt az egyetemi hallgatók száma. Annak idején a BBTE hallgatóinak létszáma Sepsiszentgyörgy lakosságszámával vetekedett: 50.000 diák vett részt a felsőfokú képzésekben. A megemelkedett hallgatói létszám a gyakorlatban azt jelentette, hogy az egyetemnek rengeteg tandíjköteles hallgatója is volt: „fogalmazhatunk úgy is, hogy dőlt a pénz”. Azóta viszont a becslései szerint akár százezres létszámmal csökkent a potenciális hallgatók száma az országban, nem beszélve arról, hogy a romániai fiatalok száma is drasztikus csökkenésnek indult.

„Románia kezdte behozni a lemaradást Magyarországhoz képest a demográfiai átmenetnek nevezett folyamatban. A hatalmas hallgatói létszám idején a karok megengedhették maguknak, hogy nagyvonalúak legyenek a kihelyezett tagozatokkal szemben, mert nem azon kellett gondolkodniuk, hogy minél több hallgatót központosítsanak Kolozsvárra.

A nagyvárosban úgyis rengetegen voltak, a közigazgatáson például évfolyamonként négyszáz hallgató végzett Kolozsváron. Sepsiszentgyörgyön a 2000-es évek elején 90-en voltak. További száz diákra nem volt igénye a kolozsvári BBTE-nek”

– ecsetelte. Ez a helyzet azonban, úgy véli, megváltozott, amióta a kolozsvári karok is lasszóval fogják a hallgatókat a divatja múlt szakoknál. Ez pedig jelentős problémát jelent a sepsiszentgyörgyi tagozat számára, mert a román felsőoktatás önmagában is iszonyatosan alul van finanszírozva. Románia jelenleg is csak a bruttó hazai termék (GDP) 0,1%-át fordítja kutatásfejlesztésre. A diáklétszám csökkenésével járó tandíj-kiesés pedig szerinte megpecsételte a tagozat sorsát.

Ameddig a sepsiszentgyörgyi tagozat a tandíjas helyek révén pénzt hozott, addig nem volt semmi baj – mutatott rá. Elmondása alapján a 2006-2007-es évfolyamon 140 hallgatójuk volt, ebből 60-an voltak tandíjmentes helyen, a többiek viszont mind fizettek a képzésért. A kihelyezett tagozat összlétszáma ekkoriban alulról súrolta az 1000-et a három szakon. Ehhez képest most már csak 307-en vannak, vagyis 15 év alatt kevesebb, mint a felére csökkent a hallgatók száma a kihelyezett tagozaton.

„Ahhoz viszont mindig is pénz kellett, hogy az oktatás jó vagy nagyon jó körülmények között legyen megszervezve. Ez a 60%-os a költségvetési kiesés, gazdasági szempontból nem teszi lehetővé az önellátást. Hogyha nem kezdenek el pénzügyi támogatást biztosítani a felsőoktatásnak, akkor a kihelyezett tagozatra a lassú elsorvadás vár” – állapította meg Cziprián-Kovács. Elmondása szerint azok a körülmények tehát, amelyek akkor érvényesültek, amikor Andrei Marga rektorként elindította a terjeszkedést, már megszűntek. A költségek és a társadalmi elvárások ugyanakkor pont, hogy megnőttek, így gazdasági szempontból ezek a kihelyezett tagozatok nincsenek biztonságban.

A szentgyörgyi közigazgatás szakot félig már átvette Kolozsvár

Érdeklődésünkre, hogy a kolozsvári BBTE hogyan áll a sepsiszentgyörgyi vagy más kihelyezett tagozatok kérdéséhez, Cziprián-Kovács Loránd azt a válaszolta, hogy szerinte nem igazán érdekli őket.

„A kolozsvári rendszerre koncentrálnak és én ezt teljesen megértem. De ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgyön minőségi egyetemi oktatás legyen, ahhoz nem csak egy épületre lenne szükség. Ahhoz tanárok és könyvtár is kellenek”

– jegyezte meg az egyetemi oktató, aki szerint a kihelyezett tagozat 25 évének legnagyobb eredménye az egyetemi épület volt, más téren azonban érdemi előrelépések nem nagyon történtek. A Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar vezetősége pedig a sepsiszentgyörgyi közigazgatási kar bezárását egyszer már kilátásba is helyezte.

„Az elképzelés kivitelezéséhez a Covid-járvány is kitűnő lehetőséget kínált. Az a helyzet alakult ki, hogy magyar nyelvű oktatást átvette a kolozsvári tanszék. A román nyelvűt pedig a magyar anyanyelvű szentgyörgyi oktatók biztosították. Aminek következtében több oktató is felmondott” – mutatott rá.

Hozzátette: mivel a társadalom nem szereti ezeket a rövidtávú, meredek változásokat, ezért ez lassan és észrevétlenül fog végbemenni.

Csák László, a BBTE sepsiszentgyörgyi közigazgatási karának vezetője azonban vele ellentétben jelenleg stabilnak látja a kar helyzetét. Mint kifejtette, két évvel ezelőtti kinevezésekor pedig épp azt vállalta, hogy stabilizálja és növeli a közigazgatási oktatás minőségét.

„Nemrég meglátogatott minket az akkreditációs bizottság. Végleges eredmény még nem született, de a bizottság azzal biztatott bennünket, hogy folytathatjuk a tevékenységet. Remélem, hogy tényleg nem lesz probléma. Általában, ha az akkreditációs bizottság mindent rendben talál, akkor az adminisztrációs bizottság sem szokta elkaszálni az akkreditációs kéréseket” – tette hozzá Csák László.

Az akkreditációs bizottság ugyanis 4 évente ellenőrzi, hogy az egyetemek minőségi szempontból megtudják-e szervezni a képzéseiket. Ez azonban nem egy pénzügyi kérdés. Arról a kolozsvári karok döntenek, hogy az akkreditált képzés fenntartási költségeit vállalják-e. Az akkreditáció megléte tehát önmagában nem biztosítéka a fennmaradásnak. A fenntartási költségeket a diákok számának növelésével tudnák biztosítani.

A diáklétszám kérdését Csák is problémás kérdésnek tartja, ő viszont úgy vélte, megfelelő kommunikációval és népszerűsítéssel eredményeket lehet elérni. A közigazgatáson például úgy ítélte meg, hogy sikerült fordítaniuk a trenden, mert az utóbbi időszakban nem csökkent tovább és idén sok elsőéves hallgató jelentkezett hozzájuk.

„Évről évre egyre kevesebb diák volt, egyre kevesebben jöttek érettségi után, de a tavaly előtti felvételin ezt sikerült stabilizálni. Nem csökkent tovább a diákok száma, és a legutóbbin már sikerült betölteni az összes ösztöndíjas ingyenes helyet. Tizenhét fős évfolyam indult, ebből 14 ingyenes helyünk volt. A nappali tagozaton régóta nem voltak ennyien, és a túlnyomó többségük az érettségi után van, jó középiskolákból származnak. Ez visszaigazolta a szak megújulási folyamatának fontosságát, amit több mint két évvel ezelőtt elindítottunk” – ecsetelte.

A szak megújulását Csák a képzés tartalmi megújulásban, az új tanárok bevonásában látja. Illetve abban, hogy sikerült partnerségre lépniük a kis- és nagy települések hivatalaival, illetve a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokkal. A sepsiszentgyörgyi közigazgatási szakon egyébként összesen 28 magyar és román elsőéves hallgató vesz részt a képzésben. Ebből a magyarok 14, a románok 11 tandíjmentes helyre felvételizhettek.

Csák szerint a BBTE sepsiszentgyörgyi tagozatának negyedévszázados fennállására Tudományos Diákköri Konferenciát szerveznek, és nemzetközileg ismert oktatók tartanak majd előadásokat. A második félévre meghívott magyarországi előadó tanárok és doktoranduszokról szőtt tervüket viszont újra kell gondolják, mert a magyarországi egyetemek jó részét a kormányközeli alapítványi modell miatt kizárták az Erasmus+ csereprogramból.

A kézenfekvő megoldás lehetetlen küldetés lehet

„Az egyedüli megoldás a kihelyezett tagozatokat fenntartása érdekében az lenne, hogyha a tagozatok bővíthetnék a meglévő felsőoktatási képzési kínálatukat, mert marketing ide vagy oda, egyetlen tanszék már csak korlátozott számú hallgatót tud bevonzani. Igen ám, csakhogy a kolozsvári karokon is kevesebb a diák. Nekik is finanszírozási problémáik vannak. A kolozsvári karoknak tehát úgy kellene beleegyeznie abba, hogy képzéseik a kihelyezett tagozatok kínálatában is megtalálható legyen, hogy gyakorlatilag konkurenciát jelentünk számukra, mert ugyanabból a piacból élünk. Kolozsváron egyetemet végezni viszont sokkal több pénzbe kerül, mint helyben elvégezni az alapképzést. Ezért a kolozsvári karok ebbe nem egyeznek bele” – mutatott rá Cziprián-Kovács.

Csák László viszont vele szemben úgy vélte, Sós Anna és Markó Bálint rektorhelyettesek támogatják a kihelyezett tagozatokat, és nincs olyan probléma, hogy valamilyen kezdeményezést ne lehetne megvalósítani. Új szakok elindítására vonatkozó kérdésünkkor azonban a rektori hivatal felé irányított. Érdeklődésünkre hozzátette, hogy a közigazgatáson valamikor működött mesteri szak is Sepsiszentgyörgyön, ennek az akkreditálásához és újraindításához a személyi és tárgyi feltételek is biztosítva vannak. Ugyanígy a tanárképzési, pedagógiai modulnak a helyi megoldásához is adottak a feltételek, elismerte, hogy ez nem azt jelenti, hogy ezeket el is indítanák.

Ahol nincs elég érdeklődő, ott azt támogatjuk, hogy a hallgatók jöjjenek Kolozsvárra

Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese a Transtelex megkeresésére elmondta, a kolozsvári BBTE tisztában van azzal, hogy a kihelyezett tagozatokon bizonyos szakok nem vonzanak olyan mértékű érdeklődést, mint Kolozsváron. Sepsiszentgyörgyön pedig bizonyos szakok iránt nem túl nagy az érdeklődés, de vannak olyan helyek is, ahol a kihelyezett tagozatok önfenntartóak tudnak lenni. A kolozsvári BBTE támogatása szerinte elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a kihelyezett tagozatok felvételikor ingyenes helyeket kapnak. Ez segíti őket abban, hogy önfenntartók legyenek, hisz a fizetős helyekre a diákok elsősorban olyan területen jönnek, ahol nincs más szak.

„Alapvetően támogatjuk azt, hogy ha vannak érdeklődők, akkor maradjon a szak az illető kihelyezett tagozaton. Nyilván egy adott szintig. Ahol nagyon nincsenek érdeklődők, ott azt támogatjuk, hogy a hallgatók jöjjenek Kolozsvárra és ott folytassák a szakot” – szögezte le a rektorhelyettes.

Hozzátette, hogy amennyiben a kihelyezett tagozat megléte a régió szempontjából fontos, akkor Kolozsvár támogatni fogja a fennmaradását, még akkor is, ha nem önfenntartó. Szerinte viszont az egy természetes folyamat része, hogy bizonyos helyeken szakokat hoznak létre, más tagozatokon szakok szűnnek meg, mint ahogy például Kolozsváron is megszűnt a magyar tagozatos politikatudomány, mert nem érdeklődtek iránta a diákok.

Új szakokat, a minőség kárára, nem fognak elindítani

„Az új szakok elindítását mindig a kolozsvári karok kezdeményezik. Utána az egyetem, majd pedig a minőségbiztosítási szervezet jóváhagyásához kötött. Ez nem úgy működik, hogy valaki kitalálja és holnap már el is indulhat. A szakok kezdeményezésénél a legfontosabb kérdés: a minőség. Nem azért indítunk el egy szakot, mert valaki úgy gondolja, hogy ott lennie kellene egy szaknak. Az új szakok kezdeményezésének nagyon sok feltétele van, mint a megfelelő számú oktató, a helyi közösség érdeklődése és a helyszín biztosítása, ami Sepsiszentgyörgyön adott. Ha a feltételeket nem tudják biztosítani, akkor biztosan nem indítunk el egy új szakot, mert nálunk a minőség egyértelműen fontosabb. Fontos, hogy legyen kihelyezett tagozatunk, de csak akkor, ha ez megfelelő minőségi szinten megvalósítható” – részletezte a rektorhelyettes.

Példaként a informatika szakot hozta fel, amit többek között a sepsiszentgyörgyi és szatmárnémeti kihelyezett tagozat is szeretett volna elindítani. Soós Anna szerint azonban informatika szakot sem román, sem magyar nyelven nem lenne könnyű létrehozni, mert itt különösen fontos a minőségi oktatás. Egyelőre pedig annak örülnek, hogy a minőséget a Kolozsváron oktató tanárokkal biztosítani tudják.

Egyetemi docensként annyit keresek, mint egy ács

Cziprián-Kovács szerint mindeközben a felsőoktatási rendszer jelenlegi gazdasági helyzete sem teszi lehetővé, hogy az egyetemi oktatók egy ácsnál vagy kőművesnél többet keressenek, de a sepsiszentgyörgyi tagozaton a főállású alkalmazottak száma is minimális. Elméletileg az akkreditációhoz a főállású oktatóknak 70 százalék fölött kellene lenniük, becslése szerint azonban ez a gyakorlatban jelenleg inkább 15% körül van. Mivel az egyetemi oktatók fizetése az egyik legnagyobb kiadási tételnek számít, nagy többségében óraadó tanárok tanítanak a közigazgatási, közgazdasági és környezetmérnöki szakokon is. Példaként elmondta, hogy a közigazgatási szakon 14-ből ketten főállású oktatók, a környezettudományon pedig 12 tanár oktat, de csak egy van főállásban foglalkoztatva.

„Elég nehéz minőségi oktatást megszervezni olyan körülmények között, amikor egy óraadó tanár bére 17,50 lej. Aki a sepsiszentgyörgyi BBTE kihelyezett tagozatra jön oktatni, az vagy nagyon elkötelezett a saját szakmája iránt, szereti, amit csinál, ezért nem érdekli a pénz, vagy társadalmi státuszszimbólumként tekint az oktatásra. Azért jön az egyetemre, mert jól mutat az önéletrajzában”

– fejtette ki Cziprián-Kovács, aki úgy látja, a gond az, hogy a felsőoktatási rendszer pénz helyett adminisztratív módon próbálja megoldani a fejlesztést, az innovációt. Kutatóként köteles innovációt elérni, méghozzá úgy, hogy a kutatást sem támogatják, de azt kérik, hogy fedezzenek fel valami újat.

Ugyanakkor szerinte Magyarországon sem jobb a helyzet a felsőoktatás finanszírozása terén. „El lehet képzelni, hogy abból a kevés pénzből mennyi jut el Székelyföldre, Kolozsváron keresztül Sepsiszentgyörgyre és Gyergyóba, vagy a Sapientia Alapítványon keresztül mennyi jut el Budapestről Csíkszeredába vagy Marosvásárhelyre” – ecsetelte.

A csak magyar nyelvű képzés Magyarországra gyártja az értékes munkaerőt

Cziprián-Kovács szerint a Sapientia EMTE-től elvárható lenne, hogy kétnyelvű oktatást biztosítson, mert a székelyföldi felsőoktatásnak helye van Székelyföldön, de ahogy ezt a Sapientia EMTE jelenleg csinálja, azaz hogy csak magyar nyelvű felsőoktatási képzést nyújt, ez arról szól, hogy a magyarországi munkaerőpiacra gyártanak embereket.

„A hallgatóik nem tanulnak meg románul, így kevésbé tudnak elhelyezkedni a szakmában. A felsőoktatást végzett fiataljaik elsősorban Magyarországon kötnek ki, de ha nem ott, akkor az angol nyelvtudásuk miatt valamelyik más nyugat-európai országot választják. A lényeg ugyanaz: a jól képzett emberek elmennek” – tette hozzá.

Cziprián-Kovács az oktatási konkurencia témájában ugyanakkor megjegyezte, hogy amikor a tudásszerzés gyakorlatilag másodlagos dolog az egyetemisták életében, a Sapientia megjelenése és konkurálása miatt még inkább abba az irányba tolódik el a felsőoktatás, hogy ki tud olcsóbban képzéseket biztosítani.

Ez pedig, úgy látja, hogy a minőség rovására megy, mert ahhoz, hogy a konkurencia mellett egy bizonyos diáklétszámot fenntartsanak, gyakorlatilag le kell engedniük a mércét, hogy minél több diákot tudjanak bevonzani. Szerinte a piaci verseny akkor fejti ki pozitív hatását, hogyha van egy versenyképes alaphelyzet. De ha ez nincs meg, akkor viszont gondokat okoz. Egy hibás piacon azzal jár, hogy szakok duplázódnak meg, és például nagyon sok szociológus lesz, akik mindenféle dolgot tudnának csinálni, viszont elhelyezkedni nem tudnak a szakmájukban. A másik oldalon pedig hiány jelentkezik: ha egy konyhabútort akarsz csináltatni, lehet nem kapsz bútorasztalost vagy ácsot, mert az szociológia szakon van, érvelt.

A diákság felét a román hallgatók teszik ki

Cziprián-Kovács szerint a BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozata eleve úgy indult, hogy a román diákokkal is számoltak. Az egyetem és politikum közötti megállapodás értelmében a magyar hallgatók aránya a teljes diáklétszámon belül eleinte kétharmadot tett ki. Ez azonban meredeken változott az évek során, mára a magyar és a román hallgatók már fele-fele arányban vannak.

A tagozatvezető úgy vélte, a román hallgatók általában előnyben részesítik Brassót a sepsiszentgyörgyi tagozattal szemben, viszont a székelyföldi román hallgatók közül sokan az ingázási körülmények miatt inkább Sepsiszentgyörgyöt választják a brassói képzés helyett.

A sepsiszentgyörgyi tagozat története

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Kolozsvár területén kívül is működtet alapképzési és magiszteri programokat. Az idén 25 éves BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának létrehozása a '90-es évekre nyúlik vissza, amikor Andrei Marga, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem egykori rektora kitalálta, hogy az amerikai egyetemekhez hasonló felsőoktatási rendszert alakít ki Romániában. Marga terve Cziprián-Kovács Loránd tagozatvezető elmondása szerint az volt, hogy Románia legnagyobb, kolozsvári székhelyű egyetemének azzal növelje a befolyását, hogy kihelyezett tagozatokat hoz létre az ország különböző pontjain, köztük Sepsiszentgyörgyön, de Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és pár évig Csíkszeredában is. (Innen azonban a BBTE Matematika és Informatika Kar magyar tagozatát terhelőanyagi okok miatt 2009 környékén Székelyudvarhelyre szervezték át az oktatást, ahol a város – Csíkszeredával ellentétben – épületet adott az egyetemnek.) Az egyetem és az önkormányzatok közötti megállapodás szerint a BBTE vállalta a minőségi oktatáshoz szükséges szakmai feltételek és a költségek egy részének biztosítását, a kihelyezett tagozatokat igénylő önkormányzatok pedig többé-kevésbé az anyagi feltételek biztosítják. Ez utóbbi vállalás azonban több helyen is elsikkadt.

A székelyföldi kihelyezett tagozatok létesítése Birtalan Ákos közgazdász nevéhez fűződik, aki 1997 környékén RMDSZ-es képviselőként, később turisztikai miniszterként tevékenykedett, de akinek a Sapientia EMTE csíkszeredai létrehozásában is meghatározó szerepe volt. Birtalan kapott az Andrei Marga, a BBTE egykori rektora által elindított felsőoktatási terjeszkedés lehetőségén. Ötletét az akkori Kovászna megyei tanácselnök, Orbán Árpád is felkarolta. Sepsiszentgyörgyön tehát 1997-ben – az egykori Pionírházban, majd a Gámán János Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Iskolaközpontban (azaz a „traktoriskolában”) – elindulhatott a közgazdaságtan oktatása.

Az egyetem kínálata egy évre rá közigazgatással, majd később környezetmérnöki szakkal bővült. A hallgatókat azonban hiába várta tárt karokkal a székelyföldi felsőoktatás, a háttérben már a ‘90-es és 2000-es években sem ment ez olyan simán. A gyergyószentmiklósi önkormányzattal ellentétben, ahol is a Csíky-kertben épületet adtak egy az egyetemnek, Sepsiszentgyörgyön eleinte iskoláról iskolára jártak, amíg a Gámán János szakiskolában hosszabb időre berendezkedhettek. Akkor is inkább – az azóta megszűnt – traktoriskola hanyatlása tette ezt lehetővé számukra.

A szennyvíz nélküli, csempekályhás épületben számos fejleszteni való várta az egyetem vezetését, a városi és a megyei önkormányzatok segítségére azonban nem igazán számíthattak. A BBTE sepsiszentgyörgyi épületének kormányzati pénzekből való felépülésére pedig még éveket kellett várjanak, és eredetileg bentlakás lett volna, amire az ingázó diákok miatt nagyobb szükségük lett volna, mint egy hatalmas épületre, amit diákokkal nem tudnak megtölteni – részletezte a nehéz körülményeket Cziprián-Kovács.