Hogyan érinti az erdélyi egyetemistákat, hogy a magyarországi alapítványi egyetemeket kizárják az Erasmus+ programból?

Hétfőn derült ki, hogy nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Ez összesen 21 magyarországi felsőoktatási intézményt érint, többek között például a szegedi, a debreceni és a pécsi tudományegyetemeket, vagy éppen a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet és az SZFE-t is.

Mivel számos romániai magyar diák – illetve tanár – is pályázik Erasmus-ösztöndíjakra, hogy többek között Magyarországon tanulhasson, megpróbáltunk kideríteni, hogy miként érinti őket az Európai Bizottságnak ez a mostani döntése.

A Sapientia EMTE a 21 magyarországi felsőoktatási intézményből 17-et említ meg a külföldi partnerintézményei között, például a Magyar Táncművészeti Egyetemet is. Az intézmény hallgatói által mindig is nagyon kedveltek voltak a magyarországi Erasmus lehetőségek, előszeretettel mentek inkább oda a diákok, mint valami távolabbi országba – már csak a nyelvi és az anyagi megfontolások miatt is.

Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora megkeresésünkre csak annyit mondott, hogy a magyarországi egyetemek kizárása ezekből a programokból szerinte

„semmilyen formában nem érinti a Sapientia egyetem mobilitási programjait”.

A Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek is nagyon sok magyarországi Erasmus-partnere van, az érintett egyetemek többségével is kapcsolatban állnak. Soós Anna, a BBTE rektorhelyettesének elmondása szerint Magyarország náluk is kedvelt célország mind a diákok, mind a tanárok körében, illetve ők is számos diákot és tanárt fogadnak ezekről az egyetemekről. (Utóbbiak a program keretében taníthatnak a befogadó intézményben, egy legfeljebb 2 hónapos időszakban).

„Az idei tanév mobilitásait nem befolyásolja. A mi részünkről valószínűleg a következő évet sem” – nyilatkozta a Transtelex megkeresésére Soós Anna.

A rektorhelyettes magyarázata szerint a 2022/2023-as tanévre az oktatási intézményeknek már megvan a finanszírozása a programra, az érintett magyarországi egyetemek diákjai és tanárai is jöhetnek a BBTE-re. A 2023/2024-es tanévvel viszont még nem tudják, hogy mi lesz, mert arra februárig pályázhatnak a felsőoktatási intézmények. Soós szerint így viszont most csak azokkal a partnerekkel pályázhatnak, akik eleget tesznek az Európai Unió kritériumainak.

A rektorhelyettes magyarázata szerint ugyanakkor fontos tudni, hogy az Erasmus-csereprogramban mindig a küldő intézmény fizeti az ösztöndíjat. Így azokba a magyarországi intézményekbe, amelyekkel érvényes – a korábbi években több évre megkötött – szerződése van a BBTE-nek,

a következő tanévbe is mehetnek az egyetem diákjai, akár azokba is, amelyek az érintett 21 felsőoktatási intézmény között vannak. Új szerződéseket viszont nem tudnak már kötni.

Soós ugyanakkor reméli, hogy Magyarország kormánya tisztázza a felmerülő problémákat, és a 2023/2024-es tanévig megoldják ezt a helyzetet, mert fontos lenne, hogy az együttműködések a továbbiakban is megmaradjanak, „hiszen a mobilitáson kívül nagyon sok egyéb közös Erasmus projektünk is van”.

Ennél valamivel borúsabban látja a helyzetet Csák László, a BBTE sepsiszentgyörgyi közigazgatási karának vezetője. Elmondása szerint ugyanis az Erasmus+ programra számítva hirdette meg a tagozat, hogy a városban idén 25 éves múltra visszatekintő felsőoktatási képzés tiszteletére többek között nemzetközileg ismert, meghívott oktatók tartanak majd előadásokat. A Transtelexnek Csák László úgy nyilatkozott, hogy az eddigi terveik újragondolás alatt állnak, mert az Erasmus+ megszűnésével a magyarországi oktatók és doktoranduszok sem tudnak már ezentúl Sepsiszentgyörgyre jönni. A sepsiszentgyörgyi tagozat vezetője szerint az intézkedés a diákjaikat viszont nem igazán érinti, mert közülük nem sokan utaztak ki Magyarországra eddig sem.

Ugyanakkor az erdélyi diákok és doktoranduszok számára egy másik pályázási lehetőséget nyújthat a Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Tempus Közalapítvány által meghirdetett Makovecz Hallgatói Ösztöndíjprogram, ennek a pályázati határideje azonban a múlt év végén lejárt. Így még a sepsiszentgyörgyi tagozaton nem tudják, hogy kik és milyen formában fogják az így kieső tanárokat pótolni.

Egyébként csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a magyar kormány a szerdai ülésén az Erasmus-üggyel is foglalkozott. Az Erasmus-ösztöndíjak költségvetési hatása kb. 5 milliárd forint, tehát ha nem lesz megállapodás az Európai Bizottsággal, akkor a kormány ki szándékszik majd fizetni ezeket saját forrásból.