Beakasztana, ha tudna, a schengeni csatlakozásnak az SZNT és az EMNT, nem baj, ha saját magukat lövik lábon

2022. november 29. – 11:23

frissítve

Beakasztana, ha tudna, a schengeni csatlakozásnak az SZNT és az EMNT, nem baj, ha saját magukat lövik lábon
Székely szabadság napja Marosvásárhelyen, 2018-ban – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Diplomáciai szinten Románia rengeteg energiát fektetett a schengeni csatlakozásba, mert pontosan érzékelte, hogy a nemzetközi kontextus, az orosz-ukrán háború miatt, kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy az ország meglépje a 11 éve folyamatosan halogatott lépést. Azonban amikor alig pár napnyira van az ország a nagy horderejű eseménytől, két erdélyi magyar szervezet állt elő azzal, hogy jó lenne megnézni, hogy a Schengenbe igyekvő Románia hogyan teljesít a kisebbségi jogok terén. A schengeni csatlakozás szempontjából ez a kérdés egyszerűen mellékes, hiszen ez elsősorban a határbiztonsági kérdésekről szól, és érintőlegesen azokról a vállalásokról, amelyeket Románia jól-rosszul, de kipipált: feloldották az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, az MCV-t, és az igazságügyi reform is halad valamerre. S akkor jön az SZNT meg az EMNT, és azt mondja: Halt, keine Schengen, mert itt vannak az erdélyi magyarok sérelmei elásva.

Románia a schengeni övezethez való csatlakozás utolsó előtti pillanatában van, az államfőtől, kormánytagoktól, koalíciós pártoktól kezdődően a háttér lobbistákig mindenki azon munkálkodik, hogy bebiztosítsák egyszer s mindenkorra az ország belépését abba az elitklubba, amelyből mindeddig ki volt zárva. Bár a román állam immár tíz éve állítja, hogy technikailag felkészült a schengeni határok védelmére, az Európai Unió eddig egyre halogatta Románia csatlakozását az európai elsőrangú tagjaihoz, a valóban szabad mozgást biztosító schengeni övezethez. A csatlakozás Románia számára immár nemcsak gazdasági, politikai szükségszerűség, de az utóbbi időben kétségtelenül egy egyre kínosabbnak bizonyuló presztízskérdéssé is vált, ennek megoldatlansága ugyanis szemmel láthatóan rombolja a román kormányok stabilitását és az ország nemzetközi megítélését.

Ebben a kontextusban a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács úgy gondolta, hogy elérkezett a megfelelő pillanat, kiállni azokkal a kisebbségi kérdésekkel, amelyek megoldatlanok maradtak Románia uniós csatlakozása óta. Bár a két alakulat valódi politikai súlya elenyésző, nagyrészt közlemények kiadására korlátozódik a tevékenységük, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség füle botját sem mozgatta a két állásfoglalásra, a baj mégis megtörtént, mert a román széljobber politikusok azonnal hírét vitték annak, hogy „a magyarok” Románia schengeni csatlakozása ellen dolgoznak.

Mindkét szervezet nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a schengeni csatlakozást össze kellene kötni a romániai kisebbségi jogok rendezésével

Miközben az erdélyi magyarok számára a schengeni csatlakozás talán sokkal fontosabb lenne, mint a román többségnek, hiszen sokuknak rokonaik, barátaik, üzleti vagy szakmai kapcsolataik vannak Magyarországon, és a politikai érdekképviselet is úgy Magyarországon, mint Erdélyben folyamatosan az anyaországgal való kapcsolatok erősítésének fontosságát hangsúlyozza, a SZNT és az EMNT arra hívja fel a figyelmet, hogy Románia nem érdemli meg a schengeni csatlakozást, mert a kisebbségi jogok elismerésének és rendezésének terén még sok tennivalója van.

A Székely Nemzeti Tanács egyenesen a schengeni tagállamok külügyminisztériumainak címezte levelét, melyben arra kérte őket, hogy

mielőtt Románia felvételéről döntenek, kérjenek tájékoztatást a romániai magyar egyházak és magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőitől az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok romániai helyzetéről.

Annak ellenére, hogy a román kormány nem reagált érdemben az SZNT nyílt levelére, nem azt jelenti, hogy észrevétlen maradt. A székely autonómia mozgalmárokra folyamatosan figyelő Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője lecsapott rá, és rögtön románellenes szervezetnek nevezte az SZNT-t.

„Megtudtuk, hogy egy Romániában törvényesen be nem jegyzett szervezet, a Székely Nemzeti Tanács arra kérte az EU tagállamait, amelyek a schengeni övezethez tartoznak, hogy ne engedjék be Romániát a schengeni övezetbe. Indoklásukban a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos állítólagos törvényi hiányosságokra hivatkoznak, ami állítólag jellemző Romániára. Valójában Románia modellállam a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása tekintetében, az SZNT viszont mélységesen románellenes szervezet” – jelentette ki Tanasă egy sajtótájékoztatón.

Izsák Balázs: Közleményünkkel arra intettük a román hatóságokat, hogy teljesítsék kötelezettségeiket

A Transtelex megkeresésére Izsák Balázs, a SZNT elnöke elmondta, hogy a látszat ellenére az általa vezetett szervezet támogatja a schengeni csatlakozást, és a közleménnyel arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy Románia az előző csatlakozásokkor aláírt vállalásait sem teljesítette maradéktalanul, és ezeket a mulasztásokat kellene megvizsgálni, ugyanis ha a román állam által működőképesnek beállított kisebbségi-többségi viszonyt áttekintjük, kiderül, hogy többnyire látszatintézkedések történtek az elmúlt 30 évben.

Az SZNT abban akart segítséget nyújtani, fejtette ki Izsák Balázs, hogy ráirányítsa a figyelmet, Románia csak akkor válik szavahihető, megbízható partnerré, ha komolyan veszi eddigi ígéreteinek teljesítését is.

Azt is megkérdeztük Izsáktól, hogy alkalmasnak tartja-e az aktuális bel- és külpolitikai kontextust egy ilyen állásfoglalás megjelentetésére, amely az interetnikus feszültséget gerjeszti. A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint szó sincs arról, hogy az általa vezetett szervezet állásfoglalásával a román-magyar kapcsolatnak ártott volna, ugyanis a Dan Tanasă-féle szélsőségesek nem a román többséget képviselik. Azt viszont el kell ismerni, mondta Izsák, Romániában mindig is volt egy erős, szélsőségesen nacionalista réteg, amelyet a kezdetekben a Nagy Románia Párt képviselt, ennek az utódja a Románok Egyesüléséért Szövetség, az AUR. Mindez a Székely Nemzeti Tanács hozzáállását azokhoz az elvárásokhoz, amelyeket megfogalmaztak, nem változtatja meg – jelentette ki Izsák, hozzátéve, hogy ők következetesen és hitelesen ugyanazt az álláspontot képviselik.

Az SZNT szándéka még az erdélyi magyarok egy részének sem egyértelmű, jelentette ki Szilágyi N. Sándor a Facebook-oldalán. A kolozsvári nyelvészprofesszor is arra hívja fel a figyelmet, hogy a SZNT által fölvetett kisebbségjogi kérdéseknek semmi közük a schengeni csatlakozási feltételekhez.

„El tudom képzelni, micsoda képet vághattak a schengeni övezet államainak külügyminisztériumaiban, ha netalán elolvasták a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nekik címzett levelét, amiben a feladó azt javasolja, hogy mielőtt döntenének Románia felvételéről, előbb ’konzultáljanak a romániai magyar egyházak, magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, kérjenek tőlük tájékoztatást az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok betartásáról, és mérlegeljék, hogy hol és milyen szinten sérülnek Románia korábbi kötelezettségvállalásai, amelyeket az Európa Tanácshoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tett” – írta.

„Gondolom, sehogy se értették, hogy kerül ez a székely csizma a schengeni asztalra”

– tette még hozzá Szilágyi N.

Nemcsak az európai külügyminisztériumok számára érthetetlen egy ilyen lépés, hanem a többségi lakosság számára is. Bár Dan Tanasă reakcióját tárgyalta legbővebben a romániai magyar sajtó, más politikusok, közéleti személyek is nyilatkoztak az ügy kapcsán. Szilágyi N. Sándor utánanézett, és kiderült, „a románok közt akkora felháborodást keltett ez a meggondolatlan gesztus, hogy voltak, akik még nála is durvábbakat mondtak, például Radu Cristescu PSD-s képviselő”.

Egy székelyföldi autonómia-tüntetés, középen Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács vezetője – Fotó: Toró Attila / Izsák Balázs Facebook-oldala
Egy székelyföldi autonómia-tüntetés, középen Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács vezetője – Fotó: Toró Attila / Izsák Balázs Facebook-oldala

„A román média ezzel van tele: rákeresve arra, hogy ’𝙲𝚘𝚗𝚜𝚒𝚕𝚒𝚞𝚕 𝙽𝚊𝚝̧𝚒𝚘𝚗𝚊𝚕 𝚂𝚎𝚌𝚞𝚒𝚎𝚜𝚌’ ’𝚂𝚌𝚑𝚎𝚗𝚐𝚎𝚗’, a gugli a november 22–27. intervallumra 3550 találatot mutat. A románoknak tehát bőven van lehetőségük értesülni a történtekről, és most már csak imádkozhatunk, hogy a december elejére várható döntésig a most még akadékoskodó három ország is gondolja meg magát, és engedjenek már be végre bennünket a schengeni övezetbe, mert ha most se sikerül, akkor évekig hallgathatjuk azt, hogy sikerülhetett volna, de mi, magyarok képesek voltunk még ezt is megfúrni” – vonja le a következtetést Szilágyi N.

Sándor Krisztina: A célunk a kisebbségi kérdés tematizálása, folyamatosan napirenden tartani a témát

Azonban nem volt elég az SZNT fellépése, néhány nap múlva az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is kiállt egy hasonló állásfoglalással. Az EMNT Választmánya által jegyzett dokumentum szerint a schengeni csatlakozás előtti pillanat az a momentum, amikor a magyar sorskérdések rendezéséről is őszinte párbeszédet kell folytatni, és ennek ki kell terjednie a közösségi önrendelkezés, az autonómia megvalósítására is.

Állásfoglalásában az EMNT megemlítette, hogy Románia 2007-es EU-csatlakozásakor az Európai Unió feladatlistát szabott az országnak, melynek több, a nemzeti közösségeket is érintő vonatkozása volt. „Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a restitutio, az állami magyar nyelvű egyetem és felsőoktatás, valamint a csángó-magyarok oktatása kapcsán sem teljesítette Románia a vállalásait” – áll az állásfoglalásban.

A tanács azonban azt tartotta a legaggasztóbbnak, hogy az elmúlt harminc évben az integrációs bizonyításkényszer ellenére sem csökkent a magyarellenesség, és a magyarellenes uszítások különösebb szankciók nélkül maradtak. „Szintén szomorú és aggasztó, hogy még miniszterelnöki és államelnöki szinten is előfordult az elmúlt években a magyarok elleni uszítás, gyűlöletbeszéd” – emlékeztetett az EMNT választmánya.

A testület mindezek ellenére nyomatékosította: támogatja Románia csatlakozását a schengeni térséghez, de – amiként az Európa Tanácshoz, a NATO-hoz, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás esetében, úgy most is – a csatlakozásnak teljesítményalapú döntésnek kell lennie, mely nemcsak az aktuális politikai elit ígéreteit, hanem az ország valós fejlődését is figyelembe veszi.

A Transtelex megkereste Sándor Krisztinát, az EMNT ügyvezető elnökét is, és megkérdeztük tőle, hogy a Székely Nemzeti Tanács kiállása utáni román reakciók nyomán, miért gondolták úgy, hogy folytatni kell ezt a sorozatot. Sándor kijelentette, hogy a kisebbségi érdekérvényesítés mindig negatív reakciókat szül a többségi politikusok soraiban, legyenek azok akár a kormánypártok tagjai, akár a szélsőséges AUR-hoz tartozó egyének. Ez azonban nem riasztja el az EMNT-t, és következetesen kiáll a magyar kisebbséget megillető jogokért, hangsúlyozta az ügyvezető elnök.

Az orosz-ukrán háború miatt az elmúlt időszakban a kisebbségi ügyek háttérbe szorultak, emiatt is úgy érzeték, hogy a schengeni csatlakozás jó alkalom arra, hogy ismét tematizálják azokat a kérdéseket, amelyekről megfeledkezni látszik a közvélemény, ide tartoznak a visszaszolgáltatások, az oktatási jogok. Nem számítanak konkrét válaszra a román kormány részéről, ismerte el Sándor Krisztina, azonban az eddig meg nem oldódott kérdéseket ott kell tartani az asztalon, ha az aktuálpolitikai kérdések miatt ezeket félresöprik, akkor utána sokkal nehezebb a fókuszt visszahelyezni ezekre.

Nem tartja-e visszásnak, kérdeztük az EMNT ügyvezető elnökétől, hogy amikor az egész ország ezerrel a schengeni csatlakozásért kampányol – amely egyébként az erdélyi magyarság számára épp a Magyarország és Erdély közötti határnak a teljes átjárhatóságát jelenti –, éppen az erdélyi magyar szervezetek azok, akik a nemzetközi közvéleményt arról akarják meggyőzni, hogy Románia nem érdemli meg a csatlakozást?

Sándor Krisztina elismerte, hogy Románia egy nagyon fontos lépés előtt áll. Azonban „minden nagyobb horderejű, úgymond sorsfordító pillanat előtt meg kellene vizsgálni, hogy az addigi vállalásokból mit teljesített az ország, mert csak biztosítható az, hogy ne látszatintézkedésekben merüljön ki a kisebbségi jogvédelem.” Az EMNT ügyvezető elnöke abban reménykedik, hogy a schengeni csatlakozás jóváhagyásának pillanatában nem pont kerül az európai integrációs folyamat végére, hanem „egy vessző, amely után lesz még néhány elvárás Románia irányában, és ezek között ott lesz a kisebbségi jogok teljesítésére való odafigyelés”.

Szilágyi N. Sándor: Érthetetlen ez a kiállás, és ártalmas is az erdélyi magyarságnak

Mintegy ehhez kapcsolódóan írja Szilágyi N. Sándor, hogy ennek a kudarckereső stratégiának is meglesz a maga haszna, ha nem sikerül a schengeni csatlakozás, akkor

a fiaskó még jó sokáig biztosíthatja számunkra a siránkozó önsajnáltatás lehetőségét,

és „hagyományaink ápolásaként azt, hogy még az unokáink unokái is minden október 30-án, Székelyföld Autonómiájának Napján őrtüzeket gyújtsanak, azzal a szent áhítattal és hittel, hogy ez a mágikus rituálé el fogja egyszer hozni azt a nagy napot, mikor eljön az Autonómia, ahol mindenki boldog lesz, és senkinek nem is lesz már semmilyen problémája, mert az maga a Paradicsom lesz.”

Szilágyi N. Sándor bejegyzésében rávilágít arra, hogy nemcsak nemzetközi szempontból érthetetlen, hanem az erdélyi magyarság érdekeivel is összeegyeztethetetlen ez a kiállás, nem beszélve arról, hogy a románság szempontjából konkrétan árulásnak tűnik.

„Most végre úgy nézett ki, hogy a közelébe jutottunk, és már mindenki reménykedni kezdett, akkor mit látnak? Azt, hogy valakik nem is külföldről, hanem innen az országból ennek mindenáron keresztbe akarnak tenni, ráadásul éppen ”a magyarok„. (…) Mért csinálják ezt mégis pont ők? Románok erre nehezen találhatnának más magyarázatot, mint azt, hogy csakis azért, hogy kiszúrjanak a románokkal: szándékosan ármánykodnak Románia érdekei ellen, hogy valami ne sikerüljön a románoknak, akár annak árán is, hogy azzal ők is rosszul járnak, mert ez már nem is a »dögöljön meg a szomszéd kecskéje«, hanem az »inkább dögöljön meg az én kecském is, semmint, hogy a szomszédé megmaradjon« esete. És mi más lehetne az, ami magyar embert ilyesmire vihet, mint a románellenesség?” – írja Szilágyi N.

Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsának december 8-i ülésén születhet döntés. Egyelőre Hollandia, Svédország és Ausztria fogalmazott meg fenntartásokat Románia csatlakozásával kapcsolatban. Klaus Iohannis román elnök Rigában a halasztás lehetőségét is felvetette. Kijelentette, hogy senkinek nem használna, ha Románia kierőltetné a szavazást, amelyen végül nem hoznák meg a várt döntést.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!