Halottak napja alkalmából, koszorúk és mécsesek formájában hatalmas mennyiségű műanyag szemét kerül ki a temetőkbe
2022. november 2. – 15:29
frissítve
Egyesek szépnek találják, mások a tartósságuk miatt vásárolnak műanyag koszorúkat, az utóbbi időben azonban egyre több temetőfenntartó számára jelentenek ezek komoly problémát. Mivel újrahasznosításra alkalmatlanok, igen drága lenne a korszerű hulladéktározókban való elhelyezésük, ezért sokan inkább az illegális és környezetszennyező égetéshez folyamodnak.
Léteznek viszont kezdeményezések arra is, hogy meggyőzzék a gyászolókat, hogy eleve ne vásároljanak műanyag koszorúkat. Országos premierként a nagyváradi közterület-fenntartó vállalat (ADP) tavaly bejelentette: betiltják a műanyag koszorúk elhelyezését a városi temetőkben, sőt, a piacokról is kitiltják az árusításukat.
Valószínűleg nem véletlen, hogy elsőként Nagyváradon merült fel a kérdés rendezésének szükségessége, ugyanis – értesüléseink szerint – országos szinten Bihar megye az egyik, ahol a leginkább komolyan veszik a szelektív hulladékgyűjtést. A korszerű hulladékgazdálkodás az újrahasznosítást támogatja, ezért borsos árat kérnek a nem feldolgozható szemét elhelyezéséért. Ebbe a kategóriába esnek a műanyag koszorúk is: mivel nincs rajtuk feltüntetve, pontosan milyen anyagból készültek, nem felelnek meg az újrahasznosítás feltételeinek. A nagyváradi ADP vezetője pénzügyi természetű érvekkel támasztotta alá a döntést. Liviu Andrica igazgató tavaly úgy számolt, hogy
havi szinten 60 ezer lejbe (több mint 12 ezer euró) kerül a műanyag koszorúk begyűjtése és elhelyeztetésük a megyei szemétlerakatban, ami hatalmas terhet jelent a számukra.
Sokan üdvözölték a bejelentett tiltást, a koszorúgyártók azonban felháborodtak. Több cégvezető állította: veszélybe kerül a vállalkozása és az alkalmazottainak a fizetése, ha nem árulhatnak műanyag koszorúkat is. A nagyváradi temetőfenntartó szerint egyébként nemcsak a műanyag koszorúk kerültek volna tiltólistára, hanem azok a természetes alapanyagból készültek is, amelyeket dróttal fogtak össze, a drót miatt ugyanis ezeket nem tudják a darálóikkal felaprítani komposztálás céljából.
A gyártó cégek szerint a drótra vonatkozó tiltás is igen fájdalmasan érintené őket, hiszen – ha megoldható is – több munkával jár, és nehezebb kizárólag természetes alapanyagból dolgozni. A nagyváradi ADP döntése országos szinten is hullámokat vetett: több település önkormányzata jelentette be, hogy követni kívánja ezt az eljárást, ugyanakkor több mint tíz gyártó cég összefogott és kilátásba helyezték, hogy bírósági úton támadják meg az ilyen jellegű határozatokat.
Liviu Andrica igazgató a Transtelex arra vonatkozó kérdésére, hogy miként áll most a per, és hogy a nagyváradiak tartják-e magukat a rendelethez, elmondta: végül kiegyeztek a gyártó cégekkel, és nem vezették be a korlátozást. Kifejtette: egy máramarosszigeti céggel – amely szintén gyárt műanyag koszorúkat – kötöttek megállapodást arra, hogy összeszedi ezeket és elszállítja a városi temetőkből. Érdeklődésünkre elmondta: a maga részéről megoldottnak tekinti ezt a kérdést, a nagy port kavart bejelentését pedig elsősorban egy szándéknyilatkozatnak szánta.
A temetői hulladék számos településen jelent továbbra is problémát. Az ebihoreanul.ro szerint idén október elején 100 ezer lejes bírságot szabott ki a Környezetvédelmi Őrszolgálat arra a cégre, mely Nagyszalonta temetőjét tartja karban. A szintén Bihar megyei kisvárosban, amint a lap írja, a vállalat, mely egyébként egy volt városi önkormányzati képviselő tulajdonában van, „szemétteleppé alakította a temetőt”, ahol a sírok közelében dobáltak el mindenféle hulladékot: koszorúkat, kesztyűket, műanyag edényeket, sőt, még építkezési hulladék is került a hulladékkupacokba. Mint megjegyezték, a vállalatnak egyáltalán nem volt szerződése a temetői hulladék elszállítására.
Szintén az ebihoreanul.ro számolt be arról, hogy Örvénden például, az idei halottak napjára készülődve, az egyház által fenntartott temetőben a sírok közvetlen közelében meggyújtották a hulladékot. A lap a helyi lelkészt idézve arról ír, hogy ez esetben sem kötött a temetőt gondozó egyházközség szerződést a hulladék elszállítására, mivel ez „nagyon sokba került volna”.
Egy Bihar megyei cég vezetője ellen idén októberben, a borsos büntetés mellett, bűnvádi eljárást is kezdeményezett a Környezetvédelmi Őrszolgálat, amiért Hegyközpályi határában, egy erdő mellett nagy mennyiségű temetői hulladékot égetett el. A beszámoló szerint a vállalat illegálisan gyűjtött össze temetői hulladékot az ország nyugati részéről, többek között nagyváradi, nagyszalontai és berettyószéplaki sírkertekből. A cég hivatalosan maga is gyárt műanyag koszorúkat, újrahasznosított alapanyagból, azonban a hatóság gyanúja szerint ehhez az alapanyagot nem hivatalosan forgalmazó cégektől igyekezett beszerezni, hanem használt koszorúkat próbált újrahasznosítani. A jelek szerint mérsékelt sikerrel, a Környezetvédelmi Őrszolgálat szerint ugyanis (mely egyébként lakossági bejelentés nyomán tartott ellenőrzést) 8 köbméternyi elégetett hulladékot és 10 köbméternyi műanyag koszorút találtak az eldugott telephelyen. Valamint több zsáknyi drótot, melyről azt feltételezik, hogy a koszorúkat, melyekből származtak, szintén elégették. A hatóság a vállalat működési engedélyét is felfüggesztette mindaddig, amíg az okozott környezeti kárt helyre nem hozzák.
Vannak elöljárók, akik próbálkoznak
Pozitív példák is akadnak ugyanakkor a műanyag koszorúk használatának visszaszorítása terén. Nemrég számoltunk be mi is arról, hogy az Arad megyei Gyorok községben a polgármester állt az ügy élére, aki intenzív kampányt indított annak érdekében, hogy az emberek ne vásároljanak és ne vigyenek a temetésekre műanyag koszorúkat. Corneliu Popi-Morodan közel két éve kéri arra az embereket, hogy hatalmas, műanyag koszorúk helyett vigyenek inkább pár szál virágot, a koszorúk árát pedig egy borítékba téve, részvétnyilvánítás kíséretében tegyék egy urnába, amit a gyászoló család megkap. A kezdeményezés sikeresnek mondható, a polgármester szerint ugyanis a temetői hulladék mennyisége mára körülbelül harmadára esett vissza.
Sikeres volt egy hasonló kezdeményezés Érmihályfalván is, ahol szintén pozitívan fogadta a lakosság a műanyag koszorúk mellőzésére tett javaslatot. Amint Karsai József Attila alpolgármesterről megtudtuk, az érmelléki városkának három temetője van, mindhárom egyházi fenntartású, és a református, a római katolikus és az ortodox felekezet papjai egyaránt azt kérték a temetési szertartások résztvevőitől, hogy mellőzzék a műanyag koszorúkat. Az alpolgármester érdeklődésünkre elmondta, volt olyan temetésen is, ahol tettek ki urnát is abból a célból, ha valaki inkább pénzzel kívánja támogatni a gyászoló családot.
A temetői, újrahasznosításra nem alkalmas szemét sorsa a legtöbb településen nem megoldott, és továbbra is égetéssel próbálnak megszabadulni a hulladéktól
Szatmárnémetiben is évek óta fennáll ez a probléma: a város egyik legnagyobb temetője, a Magyar (Rodnei) utcai sírkert kapcsán hiába tettek panaszt korábban többen is, a fenntartó továbbra is égeti a szemetet.
„Az elmúlt évek során kb. hatszor tettem telefonos bejelentést a helyi rendőrségnél, amiért a temetőben égetik a hulladékot. Jellemző módon értetlenkedve fogadták a reklamációt, ilyenkor azt érzi az ember, hogy ő a hülye, amiért zavarja az égetett szemét füstje. Kiszálltak, és volt, amikor azt mondták, hogy nem találják a tüzet, pedig én láttam az ablakból. Arra is volt példa, hogy eloltatták a gondnokkal, amivel csak meg nagyobb füstöt csináltak. De legjobb esetben is megúszta a temető gondnoka egy ejnye-bejnyével” – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Virág Botond szatmárnémeti fényképész, aki több ízben is megörökítette a temetőben zajló hulladékégetést.
A műanyaghulladék kérdése azonban, úgy tűnik, még a koszorúkészítőket is megosztja. Az egyik szatmárnémeti virágüzletben érdeklődünk, ahol – halottak napja lévén – nagyüzemben folyt az árusítás. Természetes alapanyagból, friss és száraz virágból, valamint örökzöldekből készült, illetve műanyag koszorúkat egyaránt kínáltak, az árak 50 és 130 lej között váltakoztak, a koszorúk nagyságától, díszítettségétől függően. Mint megtudtuk, a vásárlók az ünnepre készülődve körülbelül fele-fele arányban vásároltak természetes alapanyagú és műanyag koszorúkat.
Kérdésünkre, hogy mit szólnának ahhoz, ha teljesen betiltanák a műanyag koszorúkat, a boltban tevékenykedő egyik férfi határozottan kijelentette: „örülnénk neki”. Hozzátette: ők is jobban szeretik a természetes alapanyagból készült koszorúkat, ezért támogatnának egy ilyen határozatot. Véleménye szerint például nagyon szépek az örökzöldből és sárga, száraz virágból készített koszorúik, azonban ezeket alig veszik, vélhetően azért, mert sokan inkább műanyagot választanak, hogy még tartósabb legyen.
Az újrahasznosítás kapcsán elmondták: a használt műanyag koszorúkkal nem tudnak mit kezdeni, ezeknek ugyanis a nap kiszívja a színüket, csúnyák lesznek egy idő után. Vannak viszont olyanok, akik a szatmárnémeti temetőkből begyűjtik és szétbontják a régebbi, természetes alapanyagból készült koszorúkat, ezeknek a fából, ágakból készült vázát pedig beviszik az üzletükbe, ők pedig visszavásárolják, mivel fel tudják ismét használni őket.
Mit lenne a környezetebarát megoldás a műanyag mécsesre?
A temetői hulladék kapcsán kikértük Balog Boros Enikő, a környezetbarát termékeket áruló Vera Green webáruház működtetőjének véleményét. Akitől a koszorúk mellett azt is megkérdeztük, mit ajánl a szintén elterjedt, műanyag mécsesek helyett.
„A mécsesek helyett lehet csak egyszerű, fehér gyertyákat használni, amit akár bele lehet állítani egy üvegbe. Az üveget pedig többször is fel lehet használni, így nem kell kidobni. Vagy lehet használni üvegmécsest is. A műanyag koszorúk helyett pedig én a száraz/szalmavirág koszorút ajánlom, mohával. Ez mutatósabb és környezetbarátabb is” – javasolta.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!