Felavatták a Bolyai Farkas Gimnázium és a Református Kollégium közös, felújított épületegyüttesét

Marosvásárhelyen hétfőn felavatták a Bolyai Farkas Gimnázium és a Marosvásárhelyi Református Kollégium közös, magyar állami támogatással felújított épületegyüttesét, amelyben majdnem kétezer diák tanul, írta az MTI.
Négy és fél év alatt mintegy nyolcmillió eurós beruházással sikerült teljesen felújítani a két iskolának otthont adó teljes épületegyüttest. Kicserélték a nyílászárókat, a villanyhálózatot, a vízvezetékeket, korszerűsítették a fűtési rendszert. Emellett új tantermeket is kialakítottak, és valamennyi tanterembe új bútorzat, okostábla, kivetítő került.
A szecessziós főépület 1908–1909-ben készült el, a mintegy 300 iskolaépületet tervező Baumgartner Sándor tervei alapján, kivitelezője a korszak népszerű helyi építési vállalkozója, Csiszár Lajos volt.
Az avatóünnepséget október 31-re, a reformáció ünnepére időzítették. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az ünnepségen kifejtette, hogy a két intézmény olyan, mint az egymással versengő testvérpár, akik ösztönzik egymást a jobb teljesítményre. Hozzátette: a két intézmény diákjai ezután Erdély talán legmodernebb iskolájában tanulhatnak. Kató Béla erdélyi református püspök azt hangoztatta: ha Istent ismerő, Istenben bízó diákok hagyják el Marosvásárhely híres iskolájának padjait, van esély arra, hogy az előttük járókhoz hasonlóan ők is a világhírnév felé röpüljenek.
A kollégium felújítását ünneplő gyülekezetet Orbán Viktor magyar miniszterelnök levélben köszöntötte, aki azt írta, hogy „eljött az öröm és a hálaadás ideje, a tetemes mennyiségű munka és a hosszú éveken át tartó küzdelem meghozta gyümölcsét: a Marosvásárhelyi Református Kollégium ismét régi fényében ragyog”. Azt is hozzátette, hogy az Erdélyben épülő, illetve megújuló református óvodák és iskolák a magyar megmaradás mentsvárai.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!