Bár az előfizetőire igényt tarthatnak, mégsem örülnek a Háromszék napilapnál, hogy eltűnik a konkurens lap nyomtatott verziója

2022. október 25. – 12:32

frissítve

Bár az előfizetőire igényt tarthatnak, mégsem örülnek a Háromszék napilapnál, hogy eltűnik a konkurens lap nyomtatott verziója
Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Paradox módon nem a gazdasági válság, hanem a versenytárs Székely Hírmondó terjesztő hálózatának és példányszámainak kiesése hozza hátrányos helyzetbe a Háromszék napilapot. A Háromszék a Hírmondó előfizetőinek átcsábításával csökkentheti a megszűnés kockázatát.

Hamar ráébredtek a Székely Hírmondó napilap alkalmazottai, hogy rossz vásárt kötöttek, amikor besoroltak a magyar kormányhoz köthető Erdélyi Médiatér Egyesület ernyője alá. Mindössze egy hónappal a kiadócsere után, a Székely Hírmondó szerkesztőségének változatlan összetételéről szóló ígéreteknek is búcsút inthettek.

Hamar kiderült ugyanis, hogy számottevő átalakítás kezdődik az eurómilliókkal kibélelt Médiatérnél: az egyesülethez tartozó Prima Press kft. kiadó 15 nyomtatott lap vagy melléklet beszüntetéséről döntött, köztük a Hírmondóról is. A Kovászna megyei napilapnak tehát várhatóan nemcsak a terjesztőhálózatáról kell lemondania, hanem korrektorairól, tördelőiről is, emellett az újságírók számát is csökkentik, sőt, a főszerkesztő állása sincs biztonságban. A teljesen az online térbe költöző lap idős, az internet világához nem szokott vidéki olvasóit is elveszíti.

Egy ilyen helyzetben azt gondolhatnánk, hogy a megye másik magyar napilapjánál, a konkurens Háromszéknél „nagy az öröm”, mert az eredetileg a kicsinálásukra létrehozott Székely Hírmondótól az előfizetőket és a lap egyes alkalmazottait is átcsábíthatja. De a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A szakmai szolidaritáson túl, a Háromszék napilapnál inkább azért aggódnak, hogy a Hírmondó nyomtatott verziójának eltűnésével együtt nehogy ők is bajba kerüljenek.

„A legfontosabb egy napilapnál, hogy az újság az olvasó asztalára kerüljön a reggeli kávé mellé”

- mondja Ferencz Csaba, a Háromszék napilap gazdasági ügyvezetője, aki nem rejti véka alá, hogy a nyomtatott sajtó helyzete szinte kilátástalan, mert a reklámokból nem érkezik elég bevételük, a Román Postához hasonló terjesztési módszerek nem kifizetődők, és mindemellett a Háromszék és Hírmondó 5-6 ezres példányszámából sem érkezik annyi haszon, amiből egy igazgató jó nyugodtan elkoktélozgathatna. Helyette inkább a veszteségek miatt fájhat a feje.

„Egyszerűen képtelenség – nem, hogy veszteség nélkül, hanem egyáltalán – működtetni a hálózatokat. Ehhez jön hozzá a példányszám csökkenése. Sajnos, évek óta fogynak a napilapok olvasói, és ezt tovább tetézik azok a tényezők, amik miatt tényleg nagyon nehéz manapság napilapot előállítani. Valójában az az egyik kulcskérdés, hogy a print napilap tud-e gazdasági alapon működni vagy sem”

– mutatott rá Ferencz Csaba. Szerinte a legnagyobb kihívás – mind szervezési és mind gazdasági szempontból – a lap terjesztése, mert ez az, ami a legtöbbe kerül, és a legnagyobb problémát okozza, ha nem működik megfelelően. „Ha az újság nincs az olvasó asztalán reggelre, akkor hiábavaló volt a befektetett pénz és sok ember munkája” – mondja.

Mind a Hírmondó, mind a Háromszék rendelkezik saját terjesztőhálózattal, s bár konkurens lapok, kisegítették egymást a terjesztési költségek csökkentése érdekében. A Háromszék és a Székely Hírmondó ugyanis több éves csipkelődés után inkább felosztotta egymás között a megyét. A Háromszék jobban fogy Sepsiszék és Erdővidék környékén, a Hírmondó pedig inkább Kézdi- és Orbaiszék településein népszerűbb. A versenytársak kiegyeztek, hogy költséghatékonyság okán, saját területükön is kihordják a konkurencia újságát, nagyjából ezer-ezer előfizetőnek.

Ferencz elmondása szerint ez az együttműködés azért is jöhetett létre, mert nem csak konkurenciát láttak a Székely Hírmondóban. Sok időbe tellett, de kialakítottak egy olyan hálózatot, amiben segítik egymást. Így ugyanabba a faluba nem két ember viszi ki a lapokat, hanem csak egy.

„Persze ennek megvannak a kockázatai is, de évekig sikerült így működtetni a rendszert. Most ezt a hirtelen kialakult hiányt igyekszünk pótolni. Hogy milyen mértékben sikerül, ebben a pillanatban ezt senki nem tudja megmondani, de szándékunkban áll felvenni embereket Felső-Háromszékről”

– mondta az ügyvezető. Az újságkihordók munkája kulcsfontosságú, hisz ők rendelkeznek az előfizetők címeivel, ők kerülnek közvetlenül kapcsolatba az olvasókkal is, hiszen az előfizetéseket is intézik. Ahhoz, hogy a Háromszék a megye feléhez eljusson, legkevesebb 30-40 újságkihordóra van szükség. Kétszer annyira, mint ahány újságírót foglalkoztat a lap.

Az újságkihordókat részmunkaidőben foglalkoztatják, szolgáltatásaikért cserébe nagyjából havi 1200 lejt kapnak – de ez az összeg a település méretétől és előfizetőinek számától függően változhat. Viszont kiadói szempontból a hálózat fenntartása jelentős anyagi teherrel jár, hiszen a részmunkaidőre ugyanannyi adót kell befizetni, mintha teljes időre vették volna fel az illetőt. Emellett pedig további költségtétel a terjesztéshez szükséges autók üzemanyagára és javítási költségei, ezért a körzeteket úgy állítják össze, hogy négy-öt óra alatt, akár gyalog is el lehessen jutni mindenhova.

A Háromszék napilap székháza – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
A Háromszék napilap székháza – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

„Egyetlenegy szempont vezérel, és ez a legfontosabb, mind a terjesztés, mind a lap előállítása szempontjából, hogy azok az olvasók, akik igénylik a printet, azok továbbra is megkapják a lapot ott is, ahol eddig a Székely Hírmondóval együtt dolgoztunk, és azokat is szeretnénk meghódítani, akik a Hírmondó hiányában nyomtatott lap nélkül maradnak. Hogy ezt mennyire fogjuk tudni megcsinálni, ezt nyilván az ügyességünktől, és még sok egyébtől függ” – mondta az ügyvezető.

Egyesek viszont talán furcsának tartják, hogy a bevallottan veszteségesen működő Háromszék a kihordók számának bővítésével jelentősen tovább növelné költségeit, Ferencz Csaba azonban úgy látja, azzal, hogy a lap terjeszkedik Felső-Háromszéken, valójában előre menekül, hisz akár 5-6 ezer előfizetővel is bővítheti olvasóinak számát. Magukat pedig amúgy sem a piaci logika alapján határozzák meg. A lap tulajdonosai a szerkesztők, akik közhasznú intézményként gondolnak az újságra, aminek az a célja, hogy ne maradjanak írott magyar szó nélkül azok az idősebb korosztályhoz tartozó személyek sem, akik más tartalmat nem fogyasztanak.

„Előre menekültünk a járvány alatt is, és ezt tesszük most is, mert tulajdonképpen mi nem egy business vállalkozás vagyunk. Fél év múlva meg tudom mondani, hogy sikeres volt-e gazdasági szempontból, vagy még inkább taccsra vágott, de a nyomtatott sajtó támogatása nélkül nem tudom, hogy mit lehetne csinálni. Ha nem lesz valamilyen támogatási lehetőség, akkor néhány év alatt a print újságok, főként a regionális printek, meg fognak szűnni. Pusztán piaci viszonyok között lehetetlen fenntartani ezeket a lapokat”

– tette hozzá.

Nem csak a terjesztési hálózaton, hanem a nyomdán is osztoztak

A Háromszék évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy az újság előállításához szükséges papírt nem a nyomda, hanem ők szerzik be. Papírt azonban nem sok helyen lehet vásárolni, viszont a háború előtt Ukrajnában vagy Fehéroroszországban lehetett. Ez azonban most már nem egy járható út, és még jó ideig nem is lesz az. Mostanság a Háromszékhez főleg Szlovéniából szerezték be a papírt, kétszeres vagy közel háromszoros áron. Mivel ott egy ideig csak a szükségesnél kisebb méretű papírt árultak, ezért a lapot a drágítással párhuzamosan 12-ről 16 oldalasra kellett bővíteniük.

A nyomda, amelynek szolgáltatásain több lap is osztozik – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex
A nyomda, amelynek szolgáltatásain több lap is osztozik – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Bár a papír sok száz kilométerről érkezik, a nyomtatást helyben oldották meg a T3 Kiadó nyomdában. A Háromszék mellett a Hargita Népét és a Székely Hírmondót is itt nyomtatták. Úgy tudjuk, a Székely Hírmondó 5-6 ezer példányának kiesése nagy érvágás lesz a nyomda számára is. A cég tulajdonosa, Tulit Attila megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni arról, hogyan befolyásolja az üzletet a Hírmondó megszűnése, türelmi időt kért arra, hogy helyzetüket kielemezze.

A Háromszék gazdasági ügyvezetője pedig arra számít, hogy amennyiben a Székely Hírmondó kiesik, meg fognak növekedni a nyomda árai is, mert napi 10-15 ezer példány alatt nem nagyon éri meg nyomdát működtetni, így minél alacsonyabb a példányszám, annál magasabb árat szabhatnak majd meg.

A T3 Kiadón kívül azonban nem igazán van más, számukra is megfelelő nyomda a környéken. „Egymásra vagyunk utalva. Ha pedig a Hírmondó kiesik, akkor igaz, hogy egyedül maradunk a piacon, de ez előny és hátrány is egyben. Reméljük, hogy minél többen igényt tartanak a lapunkra, mert a legnagyobb veszteség, ami érheti az erdélyi magyar sajtót, hogy írott magyar szó nélkül maradnak az olvasók” – mondta Ferencz Csaba.

Felső-Háromszék 2.0

Farcádi Botond főszerkesztő szerint biztos, hogy a Hírmondó nyomtatott lapjának megszűnése tartalmi vonatkozásban is tartogat számukra kihívásokat, mert az élet úgy hozta, hogy a Háromszék napilap Felső-Háromszékre eddig nem koncentrált eléggé. Mivel azonban egyetlen háromszéki olvasóról sem mondanának le, és a Hírmondó olvasóbázisa nyomtatott újság nélkül marad, ami a Háromszéknek potenciális olvasókat jelent, ezért törekedni fognak arra, hogy a lap Felső-Háromszékhez is szóljon.

„Eddig is törekedtünk rá, és ezután is azon leszünk, hogy aki Háromszéken él, az tájékozódni tudjon a hozzá közel álló történetekről, eseményekről a lapunk révén. Ez a helyzet pedig kihívást is jelent, jobban le kell fednünk azt a régiót. Korai még erről beszélnünk, de mindenféleképpen megpróbáljuk majd kielégíteni a már meglévő, és új olvasóinak igényeit”

- fejtegette a főszerkesztő. Érdeklődésünkre pedig, hogy az online térben fel próbálják-e majd venni a versenyt Háromszéken, azt mondta, az online felületükre hangsúlyosan oda fognak figyelni, hogy továbbra is megtartsák pozíciójukat. Az online oldalukra azonban – a napilapokra amúgy jellemző módon – eddig csak másodlagosan fókuszáltak. S bár csak azért indították el a 3szek.ro-t, hogy a Kolozsváron, Bukarestben, Budapesten élő, vagy épp Amerikába elszármazott háromszékiek is tájékozódhassanak az itthoni történésekről, a főszerkesztő szerint az elmúlt hónap mért 1 048 000-es oldalmegtekintése még túl is szárnyalta az elképzeléseiket.

Azt viszont elismerte, hogy próbálkozásaik ellenére sokszor úgy érzi, elhanyagolják az online felületet, amely csak digitális mellékletként működik, ezért is vannak úgy lemaradva vele.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!