Kiderült, hogy a képességvizsga-eredmények alapján melyek a legsikeresebb magyar iskolák

Nem hozott látványos eredményeket a magyar diákok számára bevezetett differenciált tanterv a román nyelv oktatásában, derül ki többek között az Erdélystat legfrissebb elemzéséből, amelyben azt is megnézték, hogy milyen tényezők befolyásolják leginkább hátrányosan a gyerekeket.

A nem igazán meglepő következtetése az elemzésnek, hogy a magyarul tanulók eredményei valamivel elmaradnak az országos átlagtól. Míg az összes romániai diák 77,2%-a zárta sikeresen (5-ös média felett) az egységes VIII. osztály végi felmérést 2019 és 2022 között, addig a magyarul tanulók körében 75% a sikerességi arány.

Az Erdélystat összesítése alapján az elmúlt négy évben a 2021-es képességvizsga jelentett egyedüli kivételt, amikor a magyarul tanulók enyhén jobb eredményt értek el, mint az országos átlag: sikerességi arányuk 77,1%-os volt az országos 76,8%-hoz képest. A médiákban is ebben az évben volt a legkisebb az elmaradás: 6,35 az országos 6,57-hez képest.

A differenciált tanterv sem hozott áttörést a románoktatásban

A magyar tanulók esetében azonban továbbra is a román nyelv- és irodalomfelmérő jelenti a legnagyobb kihívást. A négy évre számolt médiájuk 5,25, az országos 7,04-hez képest. Az elemzés szerint ebben az sem hozott áttörést, hogy a 2021-es és 2022-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak románból.

Országos viszonylatban a matematikavizsga bizonyult a legnehezebbnek, a négyéves vizsgaátlag 6,15. A magyar nyelven tanulók eredménye minden évben elmaradt az amúgy is alacsony országos teljesítménytől, a négyéves átlag 5,79.

Magyar nyelv és irodalomból kiemelkedők az eredmények, minden évben jobbak az országos teljesítménynél. Ez utóbbit oly módon számolták, hogy az adott kisebbségi tannyelven tanulók anyanyelvvizsga-eredményeit, illetve a román tannyelven tanulók románvizsga-eredményeit vették figyelembe.

Megjegyzik, hogy az év végi tanulmányi átlagok esetében szinte egyáltalán nincs különbség a magyar nyelven tanulók és a többi diák között. A magyarok esetében 8,82, országos szinten pedig 8,80 a négy év összevont eredménye.

Az év végi tanulmányi átlagok és a képességvizsga-médiák között ugyanakkor jelentős eltérések vannak.

Ez részben annak a következménye, hogy a képességvizsga esetében az osztályzat 1-estől indul, míg a tanulmányi átlagok az 5-ös átmenő osztályzattól. Országos viszonylatban 2019–2022 között 2,18 ponttal kisebbek az egységes záróvizsgák eredményei, mint a tanulmányi átlagok, a magyar tagozatok esetében pedig még hangsúlyosabb, 2,54 pontos az eltérés.

Az eredményeket leginkább a település mérete határozza meg, amelyben az oktatási intézmény működik

Az elemzésben arra is részletesen kitérnek, hogy milyen tényezők befolyásolják a különbségeket. És az derül ki, hogy a lakosságszám növekedésével egyenes arányban nő a diákok eredményessége: emelkedik a részvételi arány, a sikerességi ráta, illetve a vizsgajegyek átlaga is. Kivételt a nagyvárosok vonzáskörzetében található községek iskolái jelentik, több szempontból is itt a leggyengébbek az eredmények. Nagy valószínűséggel itt a tehetősebb szülők számottevő része a városi iskolába járatja gyermekét.

Az erdélyi régiók közül a székelyföldi (Hargita és Kovászna megyei) iskolák teljesítménye a leggyengébb, 72,3%-os sikerességi rátával és 6,12-es képességvizsga-médiával. Ennek elsődleges oka a viszonylag gyenge román osztályzatok, de a matematika eredmények is átlag alattiak. Pozitívum viszont, hogy a beiratkozó tanulók szinte kivétel nélkül részt vesznek a vizsgákon. A partiumi magyar tagozatok is gyengén teljesítenek, ebben a régióban nagyon alacsony a részvételi arány, illetve mindhárom tantárgyból átlag alattiak az eredmények.

Az észak-erdélyi, a közép-erdélyi és a dél-erdélyi teljesítmények nagyjából hasonlóak, itt a román osztályzatok már csak kevéssel maradnak el a nem magyar diákok románvizsga-eredményétől, illetve a matematika eredmények is szinte elérik az országos átlagot, főképp a közép-erdélyi megyékben.

Szintén jelentősen befolyásolja az eredményeket az adott évfolyamon vizsgázók száma, amely jó közelítéssel az iskola méretét mutatja. A kisebb iskoláktól a nagyobbak fele haladva egyenes arányban nőnek a tanulói teljesítmények. Míg a legkisebb évfolyamokon/iskolákban a részt vevő diákok mintegy 60,9%-a ért el átmenő jegyet a 2019–2022-es időszakban, addig a 100 diák feletti évfolyamokon a sikerességi ráta 87,7%-os.

Amikor az évfolyam (iskola) tannyelve szerint nézték az eredményeket, azok a vegyes iskolák magyar tagozatai tűnnek sikeresebbnek, ahol a magyar beiratkozók kisebbségben voltak az adott években. Az Erdélystat egy korábbi elemzése szerint ennek elsődleges oka, hogy a román többségű vegyes iskolák sok esetben olyan más adottságokkal rendelkeznek, amelyek jó képességvizsga-eredményeket jeleznek előre (pl. nagyobb létszámú, városi iskolák).

Az V–VIII. osztályos tanulmányi átlagok sokkal kisebb szóródást mutatnak, mint a képességvizsga-eredmények, ez utóbbiak jobban differenciálnak az egyes háttérjellemzők szerint. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyengébb záróvizsga-eredményekkel rendelkező iskolákban nagyobb a különbség a képességvizsga-médiák és a tanulmányi átlagok között: a legkisebb diáklétszámú iskolák esetében a leginkább jelentős, 3,05 pontos a különbség a két értékelés között, ezt követik a falusi iskolák szinte 3 pontos különbséggel.

A legkisebb különbség a két átlag között a nagyvárosok és a közepes méretű városok, illetve a nagyobb létszámú iskolák esetében figyelhető meg, itt jelzi előre jobb közelítéssel a tanulmányi átlag a képességvizsga-médiát is (ez utóbbi csupán 1,9–2,2 ponttal kisebb).

Ezek a legsikeresebb iskolák a képességvizsga-eredmények alapján

Az Erdélystat a korábbi évekhez hasonlóan idén is elkészítette a magyar tannyelvű iskolák vagy tagozatok rangsorolását a képességvizsga-eredmények alapján, illetve a 2019–2022-es időszakra összevont eredménylistát is összeállítottak, annak érdekében, hogy az egyes évfolyamok teljesítményében előforduló hullámzások tompításával egy megbízhatóbb iskolai mutatót hozzanak létre.

2019–2022-es általános iskolai rangsorunkba 444 magyar tannyelvű iskola vagy vegyes iskola magyar tagozata került bele. A sorrendet egy módosított média kiszámításával állították fel, amely figyelembe veszi a vizsgára beiratkozó, de végül távol maradó diákok számát is. A nagyarányú kimaradás lefelé változtatta a médiát, viszont akkor, ha minden beiratkozott részt vett a vizsgán, akkor a módosított média azonos a minisztérium által meghatározott médiával.

Ugyanakkor a korábban említett befolyásoló tényezők alapján összeállították a nehezítő körülmények között működő iskolák első tíz helyezettjét is. Ilyen „hátrányos helyzetnek” ítélték meg a falusi környezetet, a kis létszámot, a vegyes tannyelvet, illetve az etnikai és tannyelvi térszerkezet szerint a szinte teljesen magyar környezetben tanuló diákok román eredményeit.

Összesen 291 falvakon működő magyar oktatási helyszínt rangsoroltak, a következők a legjobbak. A legjobban teljesítő falusi iskola a korábbi rangsorban is szereplő Aranyosegerbegyi Általános Iskola. Az aranyosegerbegyi iskola egyébként a kis létszámú iskolák között is első helyen van. Kis létszámú iskolának az számított az elemzésben, ahol az elmúlt négy év egyikében sem haladta meg a 25 főt a képességvizsgára beiratkozó magyar tannyelvű diákok száma. Összesen 249 oktatási helyszínt rangsoroltak eszerint.

Listázták a legjobban teljesítő olyan magyar tagozatokat is, amelyek vegyes tannyelvű oktatási helyszínen működnek. Azokat az intézményeket vették figyelembe, ahol minden évben volt magyar és nem magyar tagozat is. Összességében 136 ilyen oktatási helyszín van a teljes rangsorban. Az Aranyosegerbegyi Általános Iskola – lévén egy vegyes tannyelvű falusi kisiskola – kiemelkedő eredményei miatt ebben az összesítésben is szerepel.

Az említetteken kívül részrangsor készült azokról a magyar iskolákról, amelyek annak ellenére is jól teljesítettek a román vizsgán, hogy a román, mint környezeti nyelv, a legkevésbé van jelen. Ehhez olyan iskolákat rangsoroltak, ahol minden évben csak magyar osztályok (vizsgázók) voltak és a településen a magyarok aránya meghaladja a 80%-ot. A 187 ilyen oktatási helyszín közül a legjobb román eredményeket alapvetően Hargita és Kovászna megyei iskolák érték el, illetve a már korábbi részrangsoraikba is bekerülő körösfői Kós Károly Általános Iskola.

A tíz iskolában a román osztályzatok 6,12 és 6,99 közöttiek, tehát a magyar diákok országos átlaga (5,25) felett, de az összes romániai vizsgázó átlaga (7,04) alatt helyezkednek el. 6,50 feletti román minősítést a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, illetve a körösfői Kós Károly Általános Iskola ért el a négy év összesített átlagában. Mi összességében mellé tesszük a magyar iskolák abszolút rangsorát is, tehát azokat az iskolákat, ahol a legjobb átlagokat érték el románból.

És ha már tantárgyak szerinti eredményeknél tartunk, akkor megnéztük a matekból és magyarból legjobb osztályzatokat elérő iskolákat is. A rangsorokból a micskei Miskolczy Károly Általános Iskolát kell kiemelni, ahol nagyon jó eredmények születtek. Az elemzés szerint azért kerültek az országos rangsor középmezőnyébe, mert a diákoknak jelentős része távol maradt a próbáktól.