A holokausztnak és a kommunizmus börtöneinek emléket állító múzeumokra írtak alá finanszírozási szerződést

Nicolae Ciucă miniszterelnök és a kormány más képviselőinek jelenlétében kedden aláírták a Victoria-palotában a bukaresti holokauszt-múzeum és a Râmnicu Sărat-i Csend Börtöne börtönmúzeum finanszírozási szerződését, írja az RMDSZ közleménye

Az európai beruházások és projektek minisztériuma kilenc emlékmúzeum létrejöttét finanszírozza az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként, ezek közül kettőnek a finanszírozási szerződését írták alá kedden. A bukaresti holokauszt-múzeum 17,85 millió euróból, míg a Râmnicu Sărat-i Csend Börtöne 10,71 millió euróból fog felépülni.

“Régi adósságait törleszti az ország a Romániai Holokauszt- és Zsidótörténeti Múzeum, valamint a Csend Börtöne börtönmúzeum és oktatási központ létrehozásával. A zsidótörténeti múzeum a fővárosban épül, és a holokauszt rettenetes időszakát mutatja be, a börtönmúzeum Râmnicu Săraton segíti az új nemzedékekkel megértetni az elnyomó nacionálkommunista rezsim borzalmait. Más időszakok és más gaztettek, mégis ugyanarról szólnak: miként vallottak kudarcot az államok abban az alapvető feladatukban, hogy megvédjék saját polgáraikat. Erkölcsi kötelességünk emlékezni és emlékeztetni. Mert ha nem felejtünk, a szélsőséges eszmék és az idegengyűlölet szégyenfoltjai maradnak a kollektív tudatunknak, a társadalom pedig nem követi el ugyanazokat a hibákat” – idézte a közlemény Kelemen Hunort.

Az európai beruházások és projektek minisztériumának államtitkára, Hegedüs Csilla fontos lépésként értékelte a finanszírozási szerződések aláírását. "Sokan azt mondják, nem a múzeumok hiányoznak nekünk. Én pedig azt mondom: a holokauszt, a kommunizmus évei mind-mind olyan sebek, amelyeket meg kell próbálnunk begyógyítani, de soha nem szabad elfelejteni. Szembe kell néznünk a múltunkkal, másképp nem tudunk egészséges, szabad jövőt építeni' – nyomatékosította.

A közlemény szerint a Csend Börtöne börtönmúzeum 1989 óta a legnagyobb olyan projekt Romániában, amelyet a kommunizmus áldozatai emlékének szentelnek. Az olyan börtönök mellett, mint a máramarosszigeti, szamosújvári vagy nagyenyedi, a Râmnicu Sărat-i börtön a kommunista elnyomás egyik központja volt, de a projektnek köszönhetően az emlékezés terévé, kulturális, dokumentumfilmes és turisztikai központtá alakul. A múzeumon túl egy oktatási központot is létrehoznak, amely a virtuális valósággal, interaktív módon teszi majd érthetővé a fiatalok számára az 1989 előtt történteket. A tervekben fontos szerepet kapott, hogy az oktatási központot 21. századi technikai eszközökkel szereljék fel.

A bukaresti holokauszt-múzeum megtervezésével a romániai holokauszt kutatásával foglalkozó bukaresti Elie Wiesel Intézetet bízták meg. A 10.397 négyzetméter területű építmény célja a romániai zsidó közösségek történelmének, kultúrájának és hagyományainak megismertetése lesz. A múzeum Bukarest központjában, a Banloc-Goodrich-palotában kap majd helyet, amelyet Octav Doicescu építész tervezett az 1940-es években, és jelenlegi állapotában átépítésre szorul. Az állandó kiállítás központjában a zsidóság Románia modernizációs történetében betöltött szerepe áll majd. A múzeumban egy multifunkcionális médiaközpont is helyet kap, amely kulturális, oktatási és kutatási tevékenységre is használható lesz. A cél, hogy minél több oktatási programnak, szemináriumnak és workshopnak adjon helyet a diákok, tanárok és szakértők számára, valamint kreatív, művészi tevékenységeknek, koncerteknek, színházi előadásoknak, filmvetítéseknek és könyvbemutatóknak is helyszínéül szolgálhat.

A tervek szerint a munkálatok 2026 közepéig tartanak majd.

A két most említett múzeumon kívül még hét múzeum létesítését/fejlesztését tervezik: Temesváron az 1989. decemberi forradalomnak emléket állító létesítményt terveznek, a kommunizmus áldozatainak emlékét őrzőt Máramarosszigeten, Szatmárnémetiben a kényszerkitelepítéseknek és az erőteljes iparosításnak állítanak emléket, Sepsiszentgyörgyön a kommunizmus borzalmaira lehet majd felidézni az egykori dohánygyár épületében szervezett múzeumba, Marosvásárhelyen pedig fotómúzeumot alapítanának, Szászfenesen az Erdélyi Identitás Múzeumot építenék meg, ami a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum része lesz, míg Nagyenyeden Rabok gödre néven állítanak emléket a börtöntemetőnek.