Elutasította a parlamenti különbizottság, hogy a bírót is kinevezhessen legfőbb ügyésznek az államfő

Módosításokkal elfogadta hétfőn az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság az ügyészek és bírák jogállásáról szóló tervezetet. A 16 támogató és 6 elutasító szavazattal elfogadott jelentést a képviselőház tárgyalja első házként.

A különbizottság elvetette azt a módosító javaslatot, amely szerint az államfő bírót is kinevezhet legfőbb ügyésznek. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, Robert Cazanciuc az ülésen emlékeztette a testület tagjait arra, hogy korábban egy közleményben a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege is a módosítás ellen foglalt állást.

Így végül a tervezetben megmaradt a kormány által javasolt változat, amely szerint a legfőbb ügyészt az államfő nevezi ki három évre a legkevesebb 15 éves szakmai tapasztalattal rendelkező ügyészek soraiból.

A bizottság elfogadta azt a módosító javaslatot, miszerint a bíróságok ítélőtanácsaiban konzultatív jelleggel részt vehetnek bírójelöltek is. Ez esetben ők is aláírják a perben hozott ítéletet és az ítélet kivonatát, a bírósági határozat pedig tartalmazza a véleményüket.

A testület megszavazta azt az indítványt is, miszerint „a vezetői tisztséget betöltő személlyel szemben alkalmazott fegyelmi szankció – a figyelmeztetés kivételével – a tisztségből való felmentést vonja maga után”.

Az ügyészek és bírák jogállásáról szóló tervezet a harmadik jogszabály az igazságügyi törvénycsomagból, amelyet megvitatott a parlamenti különbizottság. A testület korábban elfogadta a CSM működéséről és az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló tervezetet, amelyeket a képviselőház plénuma is megszavazott már.