Az egyetemi duális képzésről fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány
2022. szeptember 22. – 07:44
frissítve
Elfogadta szerdán a kormány a duális képzés egyetemi szintre való kiterjesztéséhez szükséges jogi keretet, írja az Agerpres. A sürgősségi kormányrendelet a 2011/1-es tanügyi törvényt módosítja és egészíti ki.
Az új változat értelmében az akkreditált felsőoktatási intézmények duális képzést szervezhetnek gazdasági szereplőkkel együttműködve. A duális képzés lényege, hogy a tanítási és kiértékelési folyamattal járó feladatok megoszlanak a felsőoktatási intézmény és a gazdasági szereplő között, oly módon, hogy a felsőoktatási intézmény végzi az elméleti tanítást, a gazdasági szereplő pedig a gyakorlati, „munka általi” képzést, majd mindkettő részt vállal a kiértékelésben.
A kormány tájékoztatása szerint a felsőoktatási intézményeknek módjukban áll majd – önállóan vagy társulás révén, az egyetemi szenátus jóváhagyásával – cégeket, alapítványokat, egyesületeket, iskolai egységeket, duális képzéssel foglalkozó konzorciumokat létrehozni, amennyiben ezek hozzájárulnak a felsőoktatási intézmény teljesítményének növeléséhez.
Alakítsd velünk a féléves Transtelexet!
Szeretnénk tudni, mit szerettek, mit hiányoltok a Transtelexről, és szívesen meghallgatnánk az építő jellegű kritikai észrevételeket is. Megköszönjük, ha egy kis időt szánsz rá: kérdőívünket itt töltheted ki!
A duális képzésben részt vevő gazdasági szereplők ösztöndíjakban részesítik a diákokat; ezen ösztöndíjaknak meg kell ütniük az egyetemi oktatásban alkalmazott, közpénzekből biztosított ösztöndíjak szintjét. Ennek fejében adókedvezményekben részesülnek a következők szerint:
- a gazdasági szereplő által a duális felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak fizetett ösztöndíjak összértékét levonják a gazdasági szereplő nyereségadójából;
- a munka révén történő tanulási tevékenységekre fordított beruházások értékét szintén levonják a gazdasági szereplő nyereségadójából;
- a gazdasági szereplő azon alkalmazottai, akik irányítják a munka révén történő tanulás folyamatát, mentesülnek a munkabér utáni adó befizetése alól.
A jogszabály arra is kitér, hogy az egységes, inkluzív és minőségi korai (születéstől 6 éves korig tartó) oktatás megvalósítása érdekében a helyi hatóságok, civilszervezetek, egyházi intézmények és gazdasági szereplők kiegészítő korai oktatási létesítményeket hozhatnak létre – például játszóházakat, játszóközpontokat, többfunkciós központokat – az elszigetelt vagy hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs elegendő férőhely a bölcsődékben vagy óvodákban.
A sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenésével lép érvénybe.