Kutatás készült arról, hogy mekkora a papi foglalkozás presztízse Erdélyben

Az erdélyi magyar népességre reprezentatív kérdőíves kutatás keretében vizsgálta ez év júniusában a papi foglalkozás társadalmi percepcióját a Valláskutató Intézet, amely az oldalán számolt be az eredményekről. Hét felsorolt foglalkozási csoportra vonatkozóan kérdezték meg, hogy az azokhoz tartozókat mennyire tekintik az emberek műveltnek, hasznosnak, megbecsültnek, illetve mit gondolnak, mennyire keresnek jól.

A válaszokat egy négyfokozatú skálán rögzítették, amelyen az értékek az „egyáltalán nem”-től a „nagyon”-ig terjedtek. A kapott válaszokból átlagokat számoltak, amelyek tehát egy-egy számba sűrítve fejezik ki, hogy mit gondolnak az emberek arról, hogy az orvos, a polgármester, a pap, stb. mennyire művelt, hasznos, megbecsült, és mennyire keres jól, fejtettek ki a használt módszert. A kapott számokat egy közös grafikonon ábrázolva jelenítették meg, az eredmény, a papokra nézve meglehetősen kedvezőnek mutatkozik.

A következtetések pedig a következők voltak:

• A felsorolt foglalkozási csoportok közül a lelkészeket tekintik a legműveltebbeknek, őket követik az iskolaigazgatók és az orvosok, majd kicsit leszakadva a polgármesterek és a vállalkozók.
• Hasznosság tekintetében az orvos kerül első helyre (az ábrán nem jelenik meg, de az autószerelőt is az orvoshoz hasonló fontosságúnak tekintik), ám ez után itt is a pap következik, megelőzve még az iskolaigazgatót is.
• A konkrétan a társadalmi presztízst kifejező „megbecsültség” tekintetében a lelkészek szintén első helyen találhatók, osztozva e pozícióban az orvosokkal.
• Kereset szempontjából viszont utolsó helyen találhatók. Ez azt is jelenti, hogy a lelkészi foglalkozás vezető pozíciója műveltség, megbecsültség és hasznosság tekintetében annak ellenére jön ki, hogy nyilvánvaló az is, hogy e foglalkozást nem a jövedelmezősége miatt választják.

Úgy tűnik tehát, hogy miközben a rendszerváltást követően tovább szekularizálódó Magyarországon a papi foglalkozás „kikerült a leginkább megbecsült foglalkozások közül”, Erdélyben ez nem így történt. Itt – feltételezhetően nem függetlenül a deszekularizációs folyamatok felerősödésétől – a papi hivatás megőrizte magas presztízsét

– vonják le a következtetést. A magyarországi adatok egészen más képet mutatnak. Ezekből az derült ki, hogy 1998 és 2016 között a foglalkozások presztízs-rangsorában a lelkész a 6. helyről a 65. helyre csúszott.

A megbecsültséget befolyásoló tényezők

Ennek kapcsán kifejtik, hogy joggal feltételezhető, hogy a papi foglalkozás megítélése különböző társadalmi csoportoknál eltérő. Így például elképzelhető, hogy a kulturálisan tradicionálisabb és vallásosabb falvakban jobban feltekintenek a papra, mint a városokban. Meglepő módon azonban az eredmények szerint ez nem így van, településtípusok szerint nincs eltérés a pap megbecsültségét illetően.

Hasonlóképpen feltételezhetőnek tűnt, hogy a vallásosságra negatív hatást gyakorló iskolai végzettség a papi presztízsre is negatív hatást fejt ki. Más kutatásokból kiderült, hogy a magasabb iskolai végzettségűek átlagosan kevésbé vallásosak, így logikusnak tűnik, hogy a kevésbé vallásos magasabb végzettségűek a papot is kevesebbre becsüljék, ám ez sincs így. A polgármester és az iskolaigazgató megbecsültségét befolyásolja a kérdezettek végzettsége, a papét nem.

Rövid elemzésük eredményeként két olyan tényezőt találtak, amely a pap megbecsültségével kapcsolatban van, az életkort és a kérdezettek nemét. A nők körében a lelkészek presztízse kismértékben nagyobb, mint a férfiak körében, ami kapcsolatban lehet azzal, hogy a nők lényegesen vallásosabbak, gyakrabban járnak templomba, azaz a pappal szorosabb kapcsolatban állnak, mint a férfiak. Valószínű azonban, hogy más okok is állhatnak az összefüggés hátterében, legalábbis erre utal, hogy több más foglalkozás becse is nagyobb a nők szemében (a kutatásban megkérdezett rendőr, autószerelő, iskolaigazgató esetében).

Mint kifejtik, a megkérdezettek életkorával szintén kimutatható kapcsolatban van a papi foglalkozás presztízse. Érdekes módon azonban ez a kapcsolat nem lineáris. Nem arról van tehát szó, hogy minél idősebb valaki, annál jobban megbecsüli a papot. Ez csak az 50 évnél idősebbek körében van így, az ennél fiatalabbak körében, életkortól függetlenül, a pap presztízse alacsonyabb.