A hokiszövetség fegyelmi bizottságához került át a székely himnuszt éneklő játékosok ügye

2022. május 25. – 17:27

Másolás

Vágólapra másolva

A Román Jégkorong-szövetség (FRHG) fegyelmi bizottságához kerül át a székely himnuszt éneklő hokiválogatott játékosok ügye – derül ki az Agerpresnek elküldött sajtóközleményükből.

A jégkorong-válogatott játékosok ügyét, akik a szlovéniai világbajnokságon a Magyarország elleni mérkőzés végén a magyar szurkolókkal együtt énekelték a székely himnuszt, a hokiszövetség vezetőtanácsa a fegyelmi bizottsághoz küldte tovább, miután úgy vélte, hogy nem illetékesek annak megállapításában, hogy „egy megyéről vagy régióról van-e szó, illetve hogy himnusz-e vagy egyházi ének” a székely himnusz. Úgy vélték, hogy csak a válogatott pályán nyújtott teljesítményének a kiértékelése tartozik a hatáskörükbe.

Ugyanakkor megjegyzik, hogy a játékosok gesztusa, hogy a vesztes mérkőzés után együtt énekeltek az ellenféllel, akár „örömként is értelmezhető”, vagyis gyakorlatilag úgy tűnhet, mintha a saját csapatuk legyőzését ünnepelték volna meg. A válogatott egyes tagjainak ilyen fajta hozzáállása ellentmondásokat és vitákat szült a közvéleményben – jelentik ki. Továbbá úgy vélik, hogy az eset kapcsán a román kormány két miniszterének (nevet ugyan nem említenek, de egyértelműen Tánczos Barna és Novák Eduárd RMDSZ-es miniszterekről van szó – szerk. megj.) hozzáállása és nyilatkozatai is ellentmondásosak voltak ebben az ügyben, viszont az ő esetükben egyedül a kormánynak lenne hatásköre eljárni.

A vezetőtanács emellett egy sor intézkedésről is döntött annak érdekében, hogy a válogatott szintjén szabályozza a kialakult helyzetet, és amelyek megakadályoznák, hogy a jövőben hasonló esetekre sor kerüljön.

A vezetőtanács közleményében azt is megállapítja, hogy az elmúlt években a válogatott tevékenységét etnikai jellegű konfliktusok destabilizálták.

Sajnos a sportminisztérium és egyes klubok részéről is történt egy nem pozitív szemléletváltás, amely konfliktusos légkört teremtett – szögezik le. „Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ez az egyensúlytalanság annak is köszönhető, hogy a sportág fejlődéséhez oly nélkülözhetetlen infrastruktúra kiépítésére szánt források elosztásában egyértelmű különbség volt és van. Így míg olyan városokban, mint Bukarest, Szucsáva, Jászvásár, Konstanca vagy Buzău egyetlen jégpálya sem épült, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában már építettek jégpályákat, és további négy jégpálya épülhet a CNI (Nemzeti Befektetési Alap) alapjaiból ugyancsak ezeken a településeken” – jegyzik még meg a közleményben.