Raed Arafat a Transtelexnek: nem szolgálná a betegek érdekeit, ha a sürgősségi ellátás irányításához hozzányúlnak

A jelenlegi hazai sürgősségi betegellátásnak három fontosabb pillére van: a mentőszolgálat, a SMURD speciális rohammentő szolgált és a kórházak sürgősségi osztályai. Ezeket az ön által vezetett belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) koordinálja, integrálásuk az ön nevéhez fűződik. Lehet úgy fogalmazni, hogy Raed Arafat dolgozta ki a romániai sürgősségi betegellátás jelenlegi modelljét?

Én inkább úgy fogalmaznék, hogy ezt a rendszert Raed Arafat és a csapata dolgozta ki, részben más országokban már működő modellek alapján. De a mentőszolgálatok, a SMURD és a kórházak sürgősségi osztályainak 2014-ben elkezdett integrálása kimondottan romániai sajátosság. Ez egy olyan modell, amit más országokban – ebben a formában – nem található meg.

A DeepDive-on tartott előadásában említette, hogy más országok is érdeklődtek a romániai modell iránt.

Igen, legutóbb például Lengyelország jelezte, hogy szívesen alkalmazná a saját rendszerében is a romániai sürgősségi betegellátás néhány komponensét, mint ahogy korábban mi is szétnéztünk más országokban, mielőtt ezt a modellt bevezettük. De nem csak Lengyelország, hanem más kelet-európai államok is bevezetnék romániai mintára például azt, hogy a tűzoltóság is legyen részese a sürgősségi betegellátásnak.

Elmondaná néhány szóban, hogyan működik jelenleg a sürgősségi betegellátás, és mit jelent az, hogy a már említett három pillérét a katasztrófavédelmi főosztály koordinálja?

A sürgősségi betegellátás romániai modellje többek között abban tér el a környező országokétól, hogy nálunk elsősegélynyújtásra képezik ki tűzoltókat, és ők is részt vesznek a sürgősségi ellátásban. Ez azért fontos, mert gyakran a tűzoltók érkeznek meg elsőként például egy baleset helyszínére, és életeket menthetnek, ha tudják, mi a teendőjük. Abban is eltérünk más országoktól, hogy Európában elsők között vezettünk be amerikai mintára az orvosok számára egy 5 évig tartó sürgősségi betegellátási szakképzést. Nálunk több szakma és tudományág képviselői működnek együtt a sürgősségi ellátásban: tűzoltók, pilóták, orvosok, egészségügyi asszisztensek, mentősök, önkéntesek. A SMURD intenzív terápiás felszereléssel ellátott egységének a személyzete például két tűzoltóból, egy sürgősségi szakorvosból és egy egészségügyi asszisztensből áll. Egy mentőautóhoz egy mentős tartozik, aki a mentőszolgálat alkalmazottja, de van mellette egy sürgősségi szakorvos vagy egy asszisztens, esetleg mindkettő, ez a mentőautó típusától függ. Ennek a rendszernek az elemei szorosan összekapcsolódnak, kölcsönösen függenek egymástól, működésük egységes koordinációt igényel. Ha például történik egy közúti baleset, rendszerint a helyszínre érkezik egy mentőautó, egy vagy két SMURD-autó, egy műszaki mentős egység, esetenként egy mentőhelikopter, és sokszor a rendőrség és a csendőrség is. Ezeknek a helyszínen mind együtt kell működniük.

És hogyan lehet elkerülni a káoszt? Azt, hogy a helyszínen a mentőakcióban részt vevő személyek ne tapossanak egymásra?

A káoszt úgy lehet elkerülni, hogy a mentés világos szabályok szerint, koordináltan zajlik. Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes balesetnél Arafat doktor személyesen vezényli le az akciót, kidolgozott mechanizmusaink vannak erre. Mindegyik balesetnél van egy személy, aki a helyszínen koordinálja a mentést.

Mi történik egy több áldozattal járó közúti baleset után, attól a pillanattól kezdve, hogy a 112-es sürgősségi hívószám ügyeletes diszpécsere értesül róla, egészen addig, amíg a sérültek kórházba kerülnek?

Amint a 112-es segélyhívó számra megérkezik a bejelentés, a sérültek valószínűsíthető számának megfelelő, előre kidolgozott forgatókönyv érvényesül. Ha sok áldozat van, akkor az úgynevezett piros jelzésű akcióterv lép életbe. Általános szabály, hogy a baleset helyszínéhez legközelebb lévő mentőegységeket riasztják. Ha SMURD-autó van közelebb, akkor az indul elsőként útnak, ha a mentőszolgálaté, akkor a mentőszolgálat járműve. Ha szükséges, akkor a SMURD intenzív terápiás felszereléssel ellátott legközelebbi egységét is riasztják. A baleset helyszínére küldenek műszaki mentősöket, és rendszerint egy tűzoltóegységet is, mert előfordul, hogy műszaki mentés közben kigyullad a jármű. És természetesen legtöbbször a helyszínen vannak a rendőrök és a csendőrök is. A sérülteket a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályra szállítják. Maros megye esetében a megyei sürgősségi kórházba, de Bukarestben például két-három sürgősségi betegellátó osztály is van, és el lehet ezek között osztani a pácienseket. Fontos, hogy a SMURD-autóban szállított sérültet kísérő sürgősségi szakorvos a kórházban marad, és segíti a kollégái munkáját, biztosítja az életmentő beavatkozás folytonosságát. Előfordul, hogy a sürgősségi osztályról egy másik, jobban felszerelt kórházba kell szállítani egy sérültet, és ez a feladat néha a mentőhelikopterekre hárul. Gyakran előfordul az is, hogy a sérültet egyenesen a műtőbe viszik, mert sürgős sebészeti beavatkozásra szorul. Ezekben az esetekben a kórházak már tudnak az érkezéséről, mert a mentősök már út közben értesítik őket, és előkészítik a műtőt a fogadására. Így működik ez a rendszer, amelynek az elemei, ismétlem, kölcsönösen függenek egymástól. A sürgősségi betegellátás ma Romániában nem működhet a SMURD vagy a tűzoltók nélkül. Kevesen tudják, hogy 2018 novemberétől már egyetlen megyei mentőszolgálatnak sincs önálló diszpécserszolgálata. Mára már csak vegyes, a tűzoltóságot és a mentőszolgálatot egyidejűleg kiszolgáló diszpécserszolgálatok működnek az országban. De vannak olyan megyék, például Maros megye, amelynek a diszpécserszolgálatához kapcsolták a rendőrséget és a csendőrséget is. Ez teszi lehetővé a sürgősségi ellátás különböző elemeit integráló életmentés azonnali elkezdését, amint bejelentés érkezik a 112-es segélyhívó számra például egy balesetről.

Alexandru Rafila egészségügyi miniszter szinte a mandátuma átvételétől kéri, hogy a sürgősségi betegellátást a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztálya helyett az egészségügyi tárca koordinálhassa. Nemrégiben közvitára bocsátották a belügyminisztérium megszervezéséről szóló törvénytervezetet. Alexandru Rafila tiltakozott, amiért ez a jogszabály is azt írná elő, hogy a sürgősségi ellátás operatív irányítása a DSU feladata. De ha ez jelenleg is az ön által vezetett főosztály feladata, akkor voltaképp mi az újdonság a közvitára bocsátott tervezetben?

Semmilyen újdonság nincs benne. Már 2014-től törvény írja elő, hogy a DSU koordinálja a katasztrófavédelmi főfelügyelőség, a légirendészeti főfelügyelőség, a SMURD, a mentőszolgálat és a kórházak sürgősségi osztályainak tevékenységét. Erre ráerősített egy 2020-ban elfogadott sürgősségi rendelet is. A belügyminisztérium megszervezéséről szóló törvény elavult, 2007 óta nem frissítették. A nemrégiben közvitára bocsátott tervezet csak a jelenlegi állapotokat, többek között a katasztrófavédelmi főosztály létrehozását rögzítené. Tehát nincs miért ellene tiltakozni, mert nem vezet be újdonságokat.

A páciensek szempontjából milyen változások történnének a sürgősségi ellátásban, ha a koordinálása az egészségügyi minisztériumhoz kerülne?

Hát kezdjük azzal, hogy az egészségügyi minisztérium a sürgősségi ellátás koordinálásának csupán egy részét vehetné át, hiszen a tűzoltóságot is magába foglaló katasztrófavédelem és a légirendészet a belügyminisztériumhoz tartozik. Ez a lépés azt jelentené, hogy kiszakadna egy darab a jelenleg egységes egészként működő rendszerből. Ezzel közép- és hosszú távon csökkenne a rendszer hatékonysága, a sürgősségi ellátás minősége. Egy bizonyos idő elteltével például a kórházak sürgősségi osztályai fontossági szempontból egy szintre kerülnének a többi részleggel, a sebészettel vagy a belgyógyászattal. Nem lennének többé részei az integrált sürgősségi ellátásnak, amelyben nagyon fontos szerepet töltöttek be. Hét évig dolgoztam az egészségügyi minisztériumban, ismerem a működését. Ha a mentőszolgálat ehhez a minisztériumhoz kerül vissza, miközben a tűzoltóság és a SMURD a belügynél marad, zűrzavar alakulna ki például a balesetek helyszínén. A mentősök és a tűzoltóknak is folyamatosan külön-külön a saját feletteseikkel kellene konzultálniuk a teendőikről, és ez nem működne, különösen a súlyosabb baleseteknél. Jelenleg Románia rendelkezik az egyik legátláthatóbban működő és legátfogóbb sürgősségi ellátási rendszerrel, amelyik nyomon követi egy páciens sorsát a 112-es segélyhívó számra érkezett bejelentéstől a kórházba utalásáig. Ez darabjaira hullhat, ha hozzányúlnak. Egy szó, mint száz: a páciensek számára kedvezőtlen döntés lenne, ha a sürgősségi betegellátás koordinálása az egészégügyi minisztériumhoz kerülne.

Alexandru Rafila többek között azzal érvel: a sürgősségi ellátást azért kell a más típusú egészségügyi szolgáltatásokba integrálni, mert nem működhetnek különállóan.

De hát most sem különállóan működnek. Az integrált rendszer működését szabályozó miniszteri rendelet világosan rögzíti a kapcsolódási pontokat például a kórházak sürgősségi osztálya és a többi egészségügyi szolgáltatás között. A sürgősségi osztály vezetője most is a kórházmenedzser alárendeltje. Ez a részleg nem egy állam az államban, mint ahogy azt egyesek sejteni engedik. Fel sem merül az, hogy a sürgősségi osztály a kórház többi részétől függetlenítve működjék. De mivel egy sajátos részlege az intézménynek, saját szabályai vannak. Folyamatos például a kapcsolata a mentőszolgálattal, a SMURD-dal, a tűzoltósággal, és ezt a kapcsolattartást nem szabad felszámolni. Egyébként a sürgősségi betegellátást Németországban is a belügyminisztérium koordinálja, nem csak szövetségi, hanem tartományi szinten is. Mi több, Németországban a sürgősségi ellátás a polgári védelem része, ahogy nálunk is. A polgári védelem a polgárok oltalmát szolgálja, és ennek nem csak egészségügyi vonatkozásai vannak. Ez egy összetett, egymással kapcsolódó elemekből álló rendszer. Ma már a romániai sürgősségi ellátás modellül szolgál más országoknak, ártalmas lenne feldarabolni. Ez a rendszer átesett a tűzkeresztségen a világjárvány idején. Nagyon jól működött. Emlékezzen vissza, hogy a kórházak sürgősségi osztályainak nagy része a pandémia idején gyakorlatilag átalakult intenzív osztállyá, amire nagy szükség volt a betegek nagy száma miatt. Ha a sürgősségi osztályok nem a jelenlegi, hanem a korábbi, ügyeletes orvosokra épülő rendszerben működtek volna a kórházakban, akkor átalakításuk intenzív osztállyá nem valósulhatott volna meg. Miért kell úgymond javítani egy olyan rendszeren, amelyik bizonyítottan működik? Nem tökéletesen, de bizonyítottan működik. „If it is not broken, dont’t fix it” – mondják az amerikaiak. Hát ezt tudom mondani én is.

Alexandru Rafila másik érve az, hogy miközben a sürgősségi ellátást 91 százalékban az egészségügyi minisztérium finanszírozza, nincs beleszólása abba, hogy ezt a pénzt mire költik.

Tudom, és azzal is érvelt, hogy a SMURD a sürgősségi eseteknek mindössze 9 százalékát látja el. Nem lehet az almát a körtével összehasonlítani. A SMURD csak a súlyos sürgősségi eseteket hívatott ellátni, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé fontos lenne mentőszolgálatnál. Ami a pénzforrásokat illeti: a 2006-os egészségügyi törvény szerint a sürgősségi ellátást az egészségügyi minisztérium és a belügyminisztérium költségvetéséből finanszírozzák. Ha abban a logikában gondolkozunk, hogy a döntési jog azé, aki a pénzt adja, akkor nagyon sok területen a döntési jog a pénzügyminisztériumot illetné meg. Ne feledjük, hogy a katasztrófavédelmi főosztály operatív szempontból koordinálja a sürgősségi ellátást, az adminisztratív irányítás az egészségügynél maradt. A mentőszolgálatok vezetőit továbbra is egészségügyi minisztérium, a kórházak sürgősségi osztályainak vezetőit pedig a kórházmenedzserek nevezik ki. Itt azért megjegyezném, hogy jó lenne politikamentesíteni ezeket a kinevezéseket. Az lenne a kívánatos, ha a sürgősségi ellátás a meritokráciára épülne.

De mit szól ahhoz, hogy az országos mentőszolgálat szakszervezete referendumot szervezett, amelynek eredménye szerint a mentősök nagyon nagy többsége azt szeretné, hogy a tevékenységük operatív irányítása is az egészségügyi minisztériumhoz kerüljön?

Visszakérdeznék: milyen referendum az, amikor a mentősnek a szakszervezeti vezető jelenlétében, nevét és arcát vállalva kell válaszolnia a feltett kérdésre? Sajnálom, de a törvények mást írnak elő. A jogalkotók figyelembe vették a páciensek érdekeit a sürgősségi ellátás megszervezésekor, amikor a mentőszolgálat operatív irányítását a katasztrófavédelmi főosztályra bízták. A szakszervezeteknek az a dolguk, hogy az alkalmazottak bérezési problémáival, munkakörülményeivel foglalkozzanak. Nem az, hogy kifejezzék nemtetszésüket az intézmény operatív irányításával kapcsolatban. A nemtetszés hátterében pedig az áll, hogy a DSU a mentőszolgálatnál végzett ellenőrzésekkor számtalan szabálytalanságot tárt fel, amelyeket megpróbált korrigálni. Vélhetően nem tetszett a szakszervezetnek például az a DSU által bevezetett szabály, hogy elsőfokú rokon mentősök nem teljesíthetnek szolgálatot ugyanabban a mentőautóban. Ezt a szabályt azért vezettük be, mert egy ellenőrzésen kiderült: több mint 250 mentőautóban dolgozik együtt férj és feleség, apa és lánya, apa és fia és a többi…A DSU megállapította, hogy ez a jelenség nem egészséges, nem szolgálja sem a páciensek, sem a sürgősségi ellátás, sem a mentősök érdekeit. Utóbbiak érdekeit azért nem, mert például korrupció gyanúja esetén elsőfokú rokonok nem tanúskodhatnak egymás bírósági ügyében. Volt olyan eset, hogy órákra eltűnt egy mentőautó, senki nem tudta, merre jár. Utólag kiderült, hogy egy házaspár teljesített rajta szolgálatot, akik egy rokont szállítottak el valahová. Ez megengedhetetlen. A szakszervezet beperelt minket, amiért megtiltottuk, hogy elsőfokú rokonok együtt dolgozzanak ugyanabban a mentőcsapatban. Arra hivatkoztak, hogy több mentős házaspár elvált „Arafat döntése” miatt. A bíróság azonban jogerősen nekünk adott igazat. Én tehát úgy gondolom: a DSU sok fejfájást okozott a mentősöknek, a szakszervezet pedig ezzel a referendummal ettől a fejfájástól szeretne megszabadulni. Ezért én a helyén kezelem ezt a referendumot.

Sokat spekulált a sajtó az elmúlt hetekben az Arafat-Rafila konfliktus tétjéről, arról, hogy miért szeretné az egészségügyi miniszter megkapni a sürgősségi betegellátás koordinálását. Ön szerint mi a tét?

Leszögezném: semmilyen konfliktusom nincs Alexandru Rafilával. Bizonyára tapasztalhatta, hogy az elmúlt hónapokban én nem is reagáltam az egészségügyi miniszter sürgősségi ellátással kapcsolatos kijelentéseire, csak két-háromszor álltam a sajtó elé ebben az ügyben, és olyankor is csak technikai magyarázatokra szorítkoztam. A döntés sem az enyém, ezt felettem hozzák meg. Születhet nyilván olyan döntés is, hogy darabjaira kell szedni a sürgősségi ellátást, de nem hiszem, hogy ezt a lépést bárki kívánatosnak tartaná, hiszen a jelenlegi rendszer bebizonyította a hatékonyságát. Mindenesetre azt hiszem, hogy létezik egy érdekcsoport, amelyik rossz tanácsokat ad az egészségügyi miniszternek. Nagyon jól ismerem az egészségügyet, sejteni vélem, hogy honnan fújnak ezek a szelek, de ennél többet erről nem kívánok beszélni. Hamis az a feltételezés, hogy a sürgősségi ellátás koordinációnak anyagi tétje van. Az ellátásra fordított költségvetési kiadások nagyon nagy része bérköltség, a több mint 50 ezer DSU-alkalmazott fizetése. De a sürgősségi betegellátás minősége szempontjából lényegtelen, hogy honnan kapják az emberek a fizetésüket. Az a lényeg, hogy az ellátás koordinálása egységes maradjon.