Még sincs hivatalos zászlaja Sepsiszentgyörgynek, a bíróság érvénytelenítette az erről szóló kormányhatározatot

2022. április 20. – 21:05

Másolás

Vágólapra másolva

Érvénytelenítette a brassói táblabíróság a Sepsiszentgyörgy zászlajának elfogadásáról tavaly júniusban hozott kormányhatározatot – írja az MTI. A szerdán közölt végzés nem jogerős.

Az ítélőtábla közigazgatási részlege két román egyesület kifogásának adott helyt: a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által kezdeményezett eljárásba utóbb a – magyar szimbólumok és feliratok ellen perek százait indító – Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) is csatlakozott.

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester – a Székelyhon.ro szerint – egy tavaly decemberi sajtóértekezleten azt mondta: tudomása szerint a két szervezet a „románok jelenlétére” utaló jelképeket hiányolja, és azt nehezményezi, hogy a városzászló a székely zászló (arany és kék) színeit tartalmazza.

Sepsiszentgyörgy zászlaját az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára fogadta el a kormány azt a határozatot, amelyben jóváhagyja a város zászlajának hivatalos használatát. Az RMDSZ akkori közleménye szerint Sepsiszentgyörgy zászlaja arany és kék sávos, közepén a település címerét ábrázolja. A település címere pajzs alakú, rajta kék mezőben a vár és a templom, felette arany Nap és ezüst Hold. A vár előtt három zöld mező, rajta a település nevét adó lovas Szent György és a sárkány látható.

Forrás: RMDSZ
Forrás: RMDSZ

„Az elmúlt években gyakran vitatták el közösségünktől azt a jogot, hogy szabadon használja a szimbólumait. Az RMDSZ éppen ezért kormányzati munkájának fontos feladatául szánta az erdélyi települések zászlóinak és címereinek hivatalosítását” – idézte a szövetség hírlevele Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ elnökét. A politikus hozzátette: az a cél, hogy minden közösség otthon érezze magát a szülőföldjén, a szabad szimbólumhasználat pedig ehhez nagymértékben hozzájárul.

A Cseke Attila által vezetett fejlesztési és közigazgatási minisztérium éves összegzése szerint tavaly több mint harminc erdélyi magyar település címerét, illetve zászlaját fogadtatta el tavaly a bukaresti kormánnyal az RMDSZ, „jogi garanciát szerezve a jelképek szabad használatára”.

A 2020-ban parlamenti képviselővé választott Dan Tanasă által bejegyzett ADEC az elmúlt években típusperek százait indította a székelyföldi önkormányzatok ellen. Előbb a székely zászlót, majd a középületek homlokzatára írt „városháza”, „községháza” feliratokat támadta, melyek szerinte a magyar adminisztrációra emlékeztetnek, később azokat a kétnyelvű táblákat kifogásolta, amelyeken nem a román nyelv volt felül, legutóbb pedig a csak magyar nyelven kiadott helyi lapok ügyében indított pereket. A székelyföldi településvezetők bírósági meghurcolására szakosodott, a sepsiszentgyörgyi polgármester által „hivatásos feljelentőként és megélhetési provokátorként” jellemzett Tanasă kereseteinek sok esetben helyt adtak a bíróságok.