MCC: százmilliárdokat tol az oktatásba a kormány, de ebből a magyar diákok 99 százaléka semmit nem fog látni

II. rész

MCC: százmilliárdokat tol az oktatásba a kormány, de ebből a magyar diákok 99 százaléka semmit nem fog látni
Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

MCC: százmilliárdokat tol az oktatásba a kormány, de ebből a magyar diákok 99 százaléka semmit nem fog látni

II. rész

Legfontosabb

2023. június 21. – 08:06

Másolás

Vágólapra másolva
  • A Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány vagyona 2020 előtt elhanyagolható volt, akkor azonban hirtelen több százmilliárd forintos részvényportfóliót és több mint százmilliárd forintot kapott – ez egyben annyi, amennyit az állam évente a teljes felsőoktatásra szokott költeni.
  • Az MCC számos egykor patinás, mára már lerobbant vidéki épületet kapott vagy vett meg, deklarált célja ezeket felújítani és megnyitni bennük a vidéki képzési központjait. A Gellért-hegy tetején egy 20 ezer négyzetméteres palotát építenek.
  • A beruházások nagyságrendje tíz-, ha nem százmilliárdos, azok elkészülte után az MCC az ország egyik legnagyobb részvénytulajdonosa mellett az ország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válik.
  • Cikksorozatunk első részében az MCC ideológiai és politikai kötődését mutattuk be, a második részben, azaz ebben a cikkben, az intézmény vagyonosodásáról lesz szó.

A Mathias Corvinus Collegium régi épülete a Gellért-hegy oldalában nem különbözött sokban a szocializmus idején felhúzott többi kollégiumtól. A bent lakók szerint a szobák nyáron melegek, télen hidegek voltak, a vécékben néhol feltöredezett a csempe, a több helyen hiányos álmennyezet mögül pedig volt, ahol kilátszottak a csövek. A sokáig 30 fős évfolyamokkal induló egyetemi képzés hasonló volt itt is, mint bármelyik pesti szakkollégiumban.

Az 1996-ban alapított kollégium az első Orbán-kormány alatt kapott először komoly állami támogatásokat, 2002 és 2010 között pedig nagy részben Tombor András Fideszhez köthető milliárdos pénzéből működött. Az MCC-re 2010 után ismét rámosolygott a szerencse, állami szervek mellett a Matolcsy-féle közalapítványok is támogatták, így megnyithatták első erdélyi képzési központjaikat.

A valódi fordulat 2020 elején történt, amikor egy kormányrendelettel a Mol és a Richter részvényeinek 10 százalékát az MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítványnak ajándékozta az állam. Szintén kaptak 130 milliárd forint készpénzt, valamint két, egymás mellett álló Gellért-hegyi épületet, és ezeket még egy sor ingatlan követte. Az ajándékok teljes értéke nagyságrendileg megegyezik azzal, amit abban az évben az állam a teljes magyar felsőoktatásra költött. Tehát míg a magyar közoktatás krónikusan forráshiányos, a kormány a hozzá közel álló elitképzőre akkora vagyont ruházott át, mint amennyit abban az évben az állam által fenntartott egyetemek és főiskolák együttesen kaptak.

Kivételes részvényportfólió

A 2020-as állami részvényadományozás célja az volt, hogy az MCC egy saját lábán hosszú távon megállni képes, állami támogatásoktól függetlenül is működni tudó intézménnyé váljon. Az angolszász világban rengeteg hasonló, saját vagyont kezelő és annak eredményéből működő intézmény létezik, az MCC vezetői 2020-ban ezekre hivatkozva lobbizták ki az államnál a vagyonátruházást. Az ő megközelítésük szerint az intézménynek ez biztosítja a széles mozgásteret és a függetlenséget, de ez persze azzal is jár, hogy egy kormányváltás esetén sem lehet beleszólni az intézmény működésébe.

2020 második felében megtörtént az MCC szervezeti átalakítása is. Az intézményt addig a Tombor családhoz kötődő Tihanyi Alapítvány tartotta fenn, ekkor azonban ez Mathias Corvinus Collegium Alapítvány néven közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakult. Az ilyen szervezetekre külön szabályok vonatkoznak, az államtól ingyen megszerzett vagyon kezeléséről pedig az alapítványok vezetői döntenek.

Az MCC közalapítványba szervezése egyszerre zajlott a magyar felsőoktatás nagy részének alapítványosításával. A részvényjuttatás is párhuzamosan ment, a 25 százalékos állami Richter-részesedésből így került 10 százalék a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz, 10 százalék az MCC Alapítványhoz és 5 százalék a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványhoz.

Az MCC-hez került vagyonból a Mol-részvények 10 százaléka (82 millió részvény) az adományozás idején, a koronavírus-járvány kezdete után nem sokkal 160 milliárd forint körüli összeget ért, mára ez 200 milliárd forint felett van. A Richter 18,6 millió részvénye akkor 120 milliárd körüli összeget ért, mára ez 140 milliárd környékére kúszott fel.

Ekkora részesedés pedig elég szép osztalékfizetéssel is jár: az MCC beszámolója szerint 2020-ban 1,2 milliárd, 2021-ben viszont már 12 milliárd forintos osztalékbevételük volt, ez a Mol és a Richter szárnyalásával tavaly 28 milliárd, idén pedig 36 milliárd forint körül alakulhatott.

Országos ingatlanállomány

A 2020-as alapítványosodási hullámban kapta meg az MCC az államtól a korábban is általuk használt Gellért-hegyi kollégiumépületet, illetve a mellette álló, eredetileg a Munkásőrség központjának épített irodaházat. A vagyonátruházás után arról döntöttek, hogy a 11 ezer négyzetméteres egybefüggő telken álló épületeket lerombolják, és azok helyén egy hatalmas, 20 ezer négyzetméteres új oktatási központot építenek fel.

A budapesti központ mellett az MCC az azóta eltelt két évben más ingatlanokat is megkapott az államtól, és a megyei jogú városokban vásároltak is egy sor, többségében egykor patinás épületet. A legnagyobb vétel ezek közül a debreceni Aranybika Szálló volt, de az MCC-nek ezen és a révfülöpi üdülőn kívül még 12 különböző városban van saját ingatlanja. Az épületek kiválasztása pedig nem véletlenszerűen történik. A honlapjuk szerint:

„Az MCC a vidéki központjai létrehozásával értékeket is ment. Azzal, hogy tehetséggondozó centrumokat hoz létre, felújítja, megóvja a nagy múltú, de sok esetben rossz állapotú, elhanyagolt vagy használaton kívüli épületeket. [...] Az MCC elkötelezett, hogy az épületek régi fényét visszaadja, azokat és környezetüket pezsgő élettel töltse meg. Az MCC az új épületekkel bekapcsolódik a városok kulturális életének körforgásába: kávézót, könyvesboltot, közösségi teret rendez majd be a tehetséges fiatalok számára, az ott élők számára pedig nyitott programokat szervez.”

Az esetek többségében ez azt jelenti, hogy az MCC megvesz egy egykor szép, de már évek óta nem használt, lerobbant vagy egyenesen kibelezett épületet, és külsőre visszaállítja annak (nagyjából) eredeti állapotát. Belül pedig kollégiumi szobákat, tantermeket és rendezvénytermeket alakítanak ki, ahol az MCC különböző oktatási programjai és rendezvényei zajlanak majd.

A megvásárolt épületek többnyire ezer-kétezer négyzetméteres egykori szállodák vagy állami intézmények a megyei jogú városok központjában. Ezeket az épületeket szinte mind vagy felújítják, vagy fel fogják újítani, sokat át is alakítanak, ezeket a következő térképen mutatjuk be:

A beruházások egy részénél a felújítás javában zajlik, más részüknél még a tervezés sem kezdődött el. Az MCC-nél azt nem tudták megmondani, hogy összesen mennyit terveznek költeni az épületekre, de azt elárulták, hogy állagmegóvásra már majdnem 5 milliárd forint ment el. A mostanáig nyilvánosságra került tervek alapján a budapesti építkezés és az összes vidéki helyszín felújítása/átépítése összességében valószínűleg százmilliárdos nagyságrendű lehet majd. Ezek a legfontosabb beruházások:

Budapest

Az MCC legnagyobb ingatlanprojektje a Gellért-hegyi központ építése lesz. A hegy oldalában, a Somlói út és a Szent Sebestyén köz közötti területen a hetvenes években épült fel a Munkásőrség központi kollégiuma, mellette pedig a nyolcvanas években az országos parancsnokságuk.

A két Gellért-hegyi épület a rendszerváltás után állami tulajdonba került, aztán a Munkásőrség szállását az MCC, az országos parancsnokság épületét pedig a Balassi Intézet kapta meg. A terület végül 2020-ban a Mol- és Richter-részvényekkel együtt került az MCC birtokába. Ekkor Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója egy interjúban még az épületek felújításáról beszélt, de nem sokkal később döntöttek a lebontásukról és egy új országos központ felépítéséről.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) bontásra váró épülete a Gellért-hegyen, a Somlói úton – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex A Mathias Corvinus Collegium (MCC) bontásra váró épülete a Gellért-hegyen, a Somlói úton – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) bontásra váró épülete a Gellért-hegyen, a Somlói úton – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

A koncepcióváltás okairól a Telexnek Szalai most azt mondta: „A kollégium esztétikáját most hagyjuk, valószínűleg nem Budapest legszebb épülete volt. Én majdnem egy évtizedet töltöttem ott, az ember ennyi idő után megszeret egy épületet, de rengeteg problémánk volt vele, évekig beázott, nem működött jól a fűtés, a gépészet is problémás volt. Az egészet vasbetonból építették, ami miatt a belső terekhez és a belmagassághoz nem lehetett hozzányúlni, és végül több különböző szakértői vélemény jutott arra, hogy nem érdemes megtartani.”

Az MCC 2021 elején hirdette ki az új központ tervpályázatát, amelyen egy 20 ezer négyzetméteres, többfunkciós épület megtervezésére kerestek irodát. A közbeszerzés szerint ebben 200 fürdőszobás szoba, 15 apartman, egy nagy előadóterem, 8 nagy és 20 kis tanterem és egy 350 fős iroda megtervezését kérték a kiegészítő és sportfunkciók, valamint a mélygarázs mellett.

A központ építését a kormány először nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította, később külön rendeletben döntött arról, hogy az országos településrendezési és építési követelményeket sem kell alkalmazni az építkezéskor. A debreceni központhoz hasonlóan a Napur Architects által készített tervek szerint egy, a környezetéből kimagasló, a város számos pontjáról látható épületegyüttest húznak majd fel a telekre. (A Ferencz Marcel István tulajdonában álló Napur az utóbbi években kifejezetten szerencsés volt, ők tervezték a Duna Arénát, a csepeli atlétikai stadiont és a Néprajzi Múzeumot is, a cég 2022-ben 1,4 milliárd forintos bevétel mellett 700 milliós nyereséget ért el.)

A Napur Építészeti Iroda Kft. győztes pályaművének látványterve a Mathias Corvinus Collegium központi épületéről a Gellért-hegyen – Kép: Napur.hu
A Napur Építészeti Iroda Kft. győztes pályaművének látványterve a Mathias Corvinus Collegium központi épületéről a Gellért-hegyen – Kép: Napur.hu

A bruttó 25 ezer négyzetméteres komplexumot a tervezők Mátyás-palotának nevezték el. Korábbi tervek szerint ezt az MCC már a 2025/2026-os tanévben használni szerette volna, jelenleg azonban még a bontás is csúszik. Az építkezésre egyelőre a közbeszerzést sem írták ki.

Révfülöp

Az MCC 2020-ban kapta meg az államtól a 3,3 hektáros révfülöpi vitorláskikötőt és a 71-es főút túloldalán álló, 10,7 hektáros, nagyrészt erdős területet. A kikötőt és a két területet összekötő gyaloghidat azóta felújították, a diáktábor átépítésére pedig tervpályázatot írtak ki, amelyen csak tavaly decemberben hirdettek győztest.

A diáktábor területének közepén, a Balatonra nyíló kilátással áll a Semsey-kastély, a tervek szerint ezt vennék körül a diákok és az oktatók elszállásolására és oktatásra alkalmas épületekkel. Ha az építkezés megvalósul, a 350 férőhelyes, bruttó 6500 négyzetméteres táborban nyaranta egymást válthatná az MCC tízezer diákja.

Debrecen

Az MCC 2021-ben vásárolta meg a Debrecen főterén álló, valamikor a város egyik legelegánsabb épületének számító Aranybika Szállót, amelynek akkor már több mint egy évtizede nem tudták rendezni a sorsát. A szálloda nagy része egy négyemeletes, 1915-ben eklektikus stílusban felhúzott épület, amelyet 1976-ban egy szocreál szárnnyal bővítettek ki.

A Napur Építészeti Iroda Kft. győztes pályaművének látványterve a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány helyi oktatási központja, az egykori Aranybika Szálló felújítására kiírt tervpályázat eredményhirdetésén Debrecenben 2022. szeptember 22-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTVA
A Napur Építészeti Iroda Kft. győztes pályaművének látványterve a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány helyi oktatási központja, az egykori Aranybika Szálló felújítására kiírt tervpályázat eredményhirdetésén Debrecenben 2022. szeptember 22-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTVA

Az MCC az épületegyüttes felújítására tervpályázatot hirdetett, amelyet szintén a Napur Architects nyert meg. Terveik szerint az épület szocreál részét elbontják, annak a helyére az eklektikus épületszárnyat egy az egyben tükröző új épületrészt húznak fel, a körülbelül bruttó 25 ezer négyzetméteres komplexum Debrecen egyik legnagyobb épülete lesz.

További fontos vidéki központok és tervek:

  • Miskolc, Avas szálloda: az 1894-ben épített kétemeletes szálloda Miskolc főutcáján áll. Körülbelül négyezer négyzetméteres, a rendszerváltás óta teljesen lerohadt, a felújítása után viszont a város egyik legszebb épülete lehet.
  • Győr, Hotel Konferencia: a győri belváros közepén lévő szállodát 1975-ben a Hilton hotelokat másolva építették fel. Az egyemeletes, körülbelül 2000 négyzetméteres épületet az MCC most is használja, de később majd még egyszer felújítanák azt.
  • Pécs, Nemzeti Kaszinó: egyemeletes, klasszicizáló épület Pécs főterétől néhány lépésre, a városi nemzeti színházzal szemben. A nagyjából háromezer négyzetméteres épületet már korábban is művelődési házként, klubként használták, most kollégium és oktatási központ épülne benne, amelynek épp a tervezése zajlik.
  • Szeged, a Bartók Béla Művelődési Ház korábbi épülete: klasszikus szegedi belvárosi palota, amelyet eredetileg irodának építettek, később múzeumnak, majd művelődési háznak építették át. A többihez hasonlóan alaposan fel kell újítani.

Ezenkívül patinás, második világháború előtti belvárosi épületet vett az MCC Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Békéscsabán. Kaposváron, Veszprémben és Szekszárdon újabb, a világháború óta felhúzott épületeket szereztek meg. A következő évekre tervezett bővüléssel minden bizonnyal további ingatlanokat vásárol vagy kap majd az MCC.

Nyugati típusú oktatás nyugati típusú költségekkel

Az MCC éves költségvetése 2019-ig az egymilliárd forintos nagyságrendben mozgott, a kollégiumot fenntartó alapítvány vagyona pedig az egymilliárd forintot sem érte el. 2020-ban, a Mol- és Richter-részvények átadásával, valamint a 130 milliárdos állami segítséggel mindez megváltozott.

Az alapítvány beszámolója szerint a vagyonuk 2020-ban és 2021-ben is 420 milliárd forint között mozgott. Ebből viszonylag fix volt a 290 milliárd forint értéken könyvelt részvények értéke, miközben a 130 milliárd készpénzből egy év alatt 30-at költöttek el. Ekkor körülbelül 10 milliárd forintra nőtt az MCC ingatlanvagyonának értéke, miközben akkor a Libri-Bookline 30 százalékos részesedése körülbelül húszmilliárd forintot ért. Az MCC azóta megvette a teljes Libri-Bookline cégcsoportot, amely egy több tízmilliárdos árbevételű és milliárdos nyereségű vállalkozás, nem mellesleg a magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem legfontosabb szereplője.

Az MCC a 2020-as vagyonátruházás után gyors terjeszkedésbe kezdett, emiatt a kiadásaik is hamar megnőttek: 2020 és 2021 között az anyagköltségek például a hatszorosukra, a fizetések és járulékok négyszeresükre, és 2021-ben már volt 13 milliárd forint „egyéb ráfordításuk” is. Az ösztöndíjakra kifizetett összeg nyolcmillióról közel 200 millióra nőtt.

Szalai Zoltán főigazgató évi juttatása 2018-ban 15 millió forint volt, 2021-ben ez 34 millió forintra nőtt. Az intézmény többi vezetője 2018-ban összesen 9 millió forint juttatást kapott, 2021-ben viszont már 72 milliót. Mégsem az ő fizetésük volt az, ami az elmúlt időszakban nagy médiavihart kavart. 2021-ben írta meg a Telex is, hogy az MCC vendégoktatói havonta akár 5-10 ezer eurót kaphatnak a munkájukért, a legmagasabb összeg árfolyamtól függően havi 3,5-4 millió forintot jelent.

Különösen nagy a kontraszt, ha ezt a felsőoktatásban dolgozók keresetével összehasonlítjuk: 2021-ben egy doktori végzettséggel rendelkező egyetemi adjunktus publikálási kötelezettséggel kevesebb mint nettó 200 ezer forintot keresett. Ez és az MCC-n elérhető legmagasabb vendégoktatói ösztöndíj között akkor 18-szoros különbség volt.

A különbséget az teszi még látványosabbá, hogy az MCC vendégoktatói között vannak olyanok, akiknek semmilyen tudományos munkásságuk nincsen. Amikor erre rákérdeztünk az MCC-nél, a kiválasztás menetéről azt írták: abban kiemelten figyelembe veszik az oktatási tapasztalatot, az előadói kvalitásokat és a jelentkezőktől elvárt kutatási terv szakmai bírálatát.

Mindez persze csak apró részét teszi ki az MCC költségvetésének, a pénz nagy része az oktatás megszervezésére, az épületek felújítására és fenntartására, valamint a diákokra megy. Arról, hogy az MCC-ben milyen körülmények között tanulhatnak a diákok, cikksorozatunk harmadik részében fogunk hosszabban írni.

Szalai Zoltán főigazgató az MCC hosszú távú finanszírozásáról a Telexnek azt mondta, a cél az, hogy a meglévő befektetések biztosítsák az intézmény fenntarthatóságát, a pénzzel pedig úgy gazdálkodnak, hogy a jobb évek bevételének egy részét félrerakják azokra az időszakokra, amikor esetleg nulla forint osztalékot fizet a Mol és a Richter. Egy-két évi tartalékuk szerinte van, külső segítségre tehát csak akkor lenne szükség, „ha például tíz évig nem fizetnek osztalékot, de erre elég kicsi az esély”.

A 2020-as állami kiszervezési körrel az MCC Magyarország egyik legvagyonosabb szervezetévé vált. Az előző években a vagyonát valamivel 400 milliárd forint fölé könyvelték, de a Mol- és a Richter-részvények felfutásával az nagyon könnyen meghaladhatja az 500 milliárd forintot is. A két részesedés osztaléka pedig rosszabb években többmilliárdos, jobb években több tízmilliárdos bevételt jelent.

A máig megvásárolt ingatlanokkal, a bejelentett építkezésekkel és a még hátralévő terjeszkedés várható beszerzéseivel az MCC ingatlanvagyona is évről évre gyarapodik. A 2021-es évben azt még 14 milliárd forintra becsülték, a legfontosabb építkezések azonban még el sem kezdődtek. Ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor az MCC a magyar állam, a nagyobb önkormányzatok és a legnagyobb cégek után Magyarország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válhat.

A cikksorozat első része az MCC ideológiai és politikai kötődéséről itt olvasható.

A cikk az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink