Mi a baj a szexszel?

„Megmutassam a dickpic-eket a telómon?” – kérdezi a 14 és fél éves Hanna, miközben elő is veszi a mobilját. Sokkal idősebbnek tűnik a koránál – és az alsónadrágba kattintott szelfi az első dolog, ami a szexről eszébe jut. Külön mappába rendezve tárolja az idősebb férfiaktól és a kortársaitól Instagram üzenetben kapott kéretlen képeket. Rengeteg a követője: minden tekintetben megfelel a kor szépségideáljának, és ezt meg is akarja mutatni- szerinte elkerülhetetlen következmény, hogy nem várt képeket kap. „Nem zavar és nem ijeszt meg”– mondja, inkább csak szánalmasnak tartja. Ahogy a férfiakat is.
Nem a tapasztalat beszél belőle – bár olyan forrásnak tűnt, aki első kézből tud nyilatkozni a fiatalok szexuális életéről, még szűz. A kéretlen dickpic-ek viccesnek tartja, de a randizástól zavarba jön. „Nem akarok csak úgy lefeküdni valakivel. Tudom a barátnőimtől, milyen, és semmi kedvem hozzá. Majd ha szerelmes leszek.”

Ezzel szemben a 39 éves Anna tele van konkrét tapasztalatokkal. Évekig élt komoly kapcsolatban egy 43, majd egy 21 éves férfival. Az utóbbi után már csak a fiatalabbakra koncentrál, Tinderen, a Bumble-ön, és az Instán ismerkedik "keresztbe jelölgetéssel". Tudatosan, szégyenérzet nélkül szokta a szexet felhozni az ismerkedés kezdetekor, pont azért, hogy elkerülje a meglepetéseket.

„Én úgy vesztettem el a szüzességem, hogy nem láttam pornófilmet. Az előző, 21 éves barátom már akkor pornót nézett, amikor még elélvezni sem tudott. Szerinte ez az oka annak, hogy számára sarkosan elvált a szex és az intimitás. Vagy ahogy ő mondta: a pornószex és a szerelmes szex. Elég durva, amiket csajokkal csinált- rátaposott a fejükre, megalázta őket, tárgyként tekintett rájuk. Számomra ez nagyon ijesztő volt, az volt a félelmem, hogy hiányérzete lesz, mert velem nem élheti ki azt, amit a pornóban lát." Anna mégsem emiatt kérdez rá rögtön a fétisekre és a vágyakra. „Nem akarok meglepetéseket és így biztos, hogy a durva dolgok hamarabb előkerülnek. Mert a durva dolgok – legalábbis amik számomra azok, ennél a korosztálynál nem számítanak annak."

Anna sorolja a történeteit: volt egy Tinderes csávó, normális, gyönyörű, 20 perc múlva berakott egy képet egy szegecses nyakörvről. „Amivel nincs semmi baj, csak engem nem érdekel. Ahogy a csoportszex, a pánszexuális pasik, a gangbang sem – ezek gyakran felmerülnek. Sokakat nem elégít ki, hogy ketten vannak, simán orgiára vágynak 23 évesen- és ez a nőkre is jellemző. A haverom összejött egy húszas csajjal Tinderen. Az elején irgalmatlan jó volt a szex, de ahogy elkezdett kötődni, visszaesett a lány libidója, mert nem tudta kezelni a kötődést. Csak akkor tud önmaga lenni a szexben, ha nincsenek érzelmek, ez volt az indok."

De ha ilyen élményeket szerzett, miért a huszonévesek közül válogat?
„Velük lazábbak és őszintébbek a kapcsolatok, ennek minden előnyével és hátrányával. Ők nem tekintenek a párjukra magántulajdonként. Persze vagy azért állnak ehhez így, mert olyan magasan van ingerküszöbük, vagy csak okosabbak. De az sem elhanyagolható, hogy a 21 éves szeretőmmel volt életemben a legjobb a szex. Sok mindent láttak már nagyon fiatalon, van ebben jó is."

Ez a sok minden valóban szerteágazó: fojtogatás, anális szex, kikötözés – csak néhány dolog, amit tizen- és huszonévesek megemlítenek, amikor szóba kerül, mi történik az első éjszakán egy-egy Tinder-randi után vagy egyéjszakás kaland során. Az újságok heteropesszimizmusról, fenyegető incelekről cikkeznek, az elmagányosodás létező probléma, csakúgy, mint az egymáshoz kapcsolódás hiánya vagy a szexuális anorexia. Egy kutatás szerint a 18 év feletti amerikaiak 26 százalékának nem volt szexuális élménye az elmúlt egy évben. Ám egyre szabadabban beszélhetünk arról, mik a vágyaink – és végre a nők is kifejezhetik az igényeiket. A WHO a szexuális jóllétet alapvetőnek határozza meg az egyének, a párok és a családok egészségének szempontjából is.

Akkor milyen valójában a kortárs szex? Felszabadult, wellnessjellegű örömszerzés vagy kőkemény fizikai teljesítmény? Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni, nem az egyéni, hanem a társadalmi változásokból fakadó jelenségeket vizsgálva (az LMBTQIA+-kapcsolatokat szándékosan nem tárgyaljuk külön, mert a cikk fókuszában álló hatások a legtöbb kapcsolatra ugyanúgy érvényesek), mind az alkalmi, mind a hosszú távú kapcsolatok szempontjából, a következő kérdésekre koncentrálva:

• Milyen összefüggés van a társadalmi változások és a szexuális életünk között?
• Hogyan hatottak a változó nemi szerepek a szexuális kapcsolatokra?
• Hogyan hatott a pornó a fantáziánkra, az önképünkre és a vágyainkra?
• Milyen a 21. századi szex, és hogyan lehetne jobb a szexuális életünk?

”Hajlamosak vagyunk a szexuális működést biológiai funkciónak tekinteni, illetve a párkapcsolatokról is sokszor úgy gondolkozunk, mint évszázadok vagy évezredek óta változatlanul létező formáról. Pedig az emberi szexuális működés nem biológiai automatizmus csupán, hanem nagyon nagy részben meghatározza a társadalmi környezet. Testi, lelki és kulturális hatások együtt, kölcsönhatásban érvényesülnek – mondja Füredi Krisztián szexuálpszichológus, a Magyar Szexuálpszichológusok Egyesületének elnöke, aki több mint 15 éve foglalkozik párterápiával. Praxisában azt tapasztalja, hogy az elmúlt évek társadalmi változásai jól nyomon követhetők az egyéni problémákban is. Szerinte ma

• jóval több ismeretünk van a szexualitással kapcsolatban, ezáltal az emberek nagy része nyitottabbá vált;
• de túl sok az inger és a változás, ami sokaknál problémákhoz vezet.

Bőthe Beáta kutatópszichológus szintén alátámasztja mindezt. „Azt gondoljuk, hogy a szexuális viselkedésünk a saját döntéseinkből fakad, de mint minden viselkedést, ezt is több tényező befolyásolja. Vannak biológiai, genetikailag meghatározott, pszichológiai, szociális, társadalmi, jogi, sőt spirituális tényezők, amelyek hatnak rá. Például bizonyos kultúrákban elfogadott a házasságon kívüli viszony, és van, ahol jogilag tiltott az anális szex.” De hogy mi a kortárs főáramú üzenet ma, arra nem könnyű válaszolni. „Eléggé ellentétes üzenetek jelennek meg a szexualitással kapcsolatban a társadalomban – mondja a kutató. – Egyrészt jellemzők az elfogadásról szóló üzenetek, ami akár abban is megnyilvánulhat, hogy a korábbi időkhöz képest fiatalabb korban kezdenek el szexuális életet élni az emberek, vagy elfogadóbbak a poliamoriával kapcsolatban. De olyan jeleket is kapunk, amelyek azt sugallják, hogy sokkal konzervatívabb lett a társadalom. Elég csak arra gondolnunk, ami az USA-ban történik abortuszkérdésben.”

Bőthe szerint ezek az ellentétes üzenetek összezavarják az embereket, nem tudják, mit kell elfogadni, mit kellene csinálni, hova fordulhatnak, ha információra van szükségük. Az azonban tény, hogy azok az információk, amelyek manapság természetesek, korábban egyáltalán nem voltak azok, és ez számos pozitív változást hozott.

„Nem volt internet, és ha nem olvasott valaki ilyen témájú könyvet, vagy valaki nem beszélt erről neki, és önmagát sem fedezte fel, akkor alapvető információk hiányozhattak. Húsz-harminc évvel ezelőtt gyakori volt, hogy az emberek nem is tudtak a csikló létezéséről, azt pedig pláne nem tudták, hogy ez a nők legfontosabb orgazmusszerve – meséli Füredi Krisztián. – Tizenvalahány évvel ezelőtt egy relatíve idősebb női kliensem, aki orgazmuszavarral jött hozzám, beszélt a fiatalkori házasságáról, amelyben sosem volt orgazmusa. Kérdeztem, hogy a férje hogy állt ehhez. Azt válaszolta, hogy sehogy, de nem azért, mert nem figyelt rá, hanem azért, mert eszükbe sem jutott, hogy neki, a nőnek is lehetne orgazmusa. Egyszerűen nem gondolták, hogy ez létezik és hogy erre törekedniük kellene. Mindez nem a középkorban, hanem néhány évtizeddel ezelőtt történt.”

A szexuálpszichológus szerint furcsa ellentmondás, hogy bár a szex jelen van mindenben, az emberek személyes szexuális élete többnyire rejtett, így továbbra is nagyon sok szégyen és bűntudat kapcsolódik a szexualitáshoz. A szégyent kevésbé sikerült kiiktatni, a szexuális túltöltöttség pedig számos problémához vezetett. „Ahogy régebben bűnnek vagy betegségnek tekintették a női orgazmust és ahogy pár évtizede még nem volt erről sokaknak elegendő információjuk, úgy mára ez sokszor elvárás lett, és az egyik alapja női szexuálisteljesítmény-szorongásnak – mondja Füredi. – Találkozom olyan női félelmekkel, hogy »nem tudok teljesíteni az ágyban«, ami korábban alapvetően férfi szexuális félelem volt.” Ez manapság a nők részéről is megjelenik, mert úgy érzik, hogy a férfiak elvárják a női orgazmust. Sokszor a nők orgazmusa a férfiak teljesítményévé válik, és így lesz belőle közös teljesítményszorongás. Pedig a jó szex élmény, és nem teljesítmény.

Soha ennyi szexuális inger nem volt jelen az emberiség életében, és itt ne csak a pornóra, hanem a hétköznapi ingerekre is gondoljunk, mint például a filmek vagy óriásplakátok – folytatja Füredi Krisztián.

„Olyan mértékben természetessé váltak a szexuális ingerek az életünkben, hogy egy párkapcsolatban egyszerűen nincs olyan hatása a másik jelenlétének, közelségének, mint régen. Így a szexuális vágy sem korbácsolódik fel ugyanúgy. Ráadásul a fejünkben élő ideálok miatt a szexhez ma is sok szorongás tapad.

És ezzel el is érkezünk a nemi különbségekhez.

A New Yorker elhíresült cikke, a Cat Person hasonló jelenséget jár körbe. Ebben egy fiatal lány összejön egy férfival, felmennek annak lakására, majd érzékletes leírás következik arról, amikor a nő nem mond nemet, de nem is akarja igazán a szexet. Mindez annyira egybevág nők millióinak élményeivel, hogy a cikkre azóta is hivatkoznak, hatására számtalan értekezés született arról, vajon mi az oka annak, hogy a nők akkor is belemennek szexuális viszonyokba, ha ahhoz valójában semmi kedvük. Az Aziz Ansari-ügy hasonló témájú, de nem fikció. A közkedvelt színész-komikus a MeToo-mozgalom egyik élharcosa volt, amikor egy félresikerült este után a babe.com-on jelent meg egy beszámoló arról, hogy mennyire nem vette figyelembe, vagy értette félre randipartnerének jelzéseit. Számtalan vélemény hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a nő volt a hibás, aki nem volt egyértelműen visszautasító, vagy Ansari ignorálta a nő jelzéseit. Sokan a MeToo túltolását látták az ügyben, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a nők gyakran egyszerűen nem merik világosan kifejezni azt, amit akarnak, a férfiak pedig kihasználhatják ezt.

„A nőkre gyakran helyeződik az a nyomás, hogy ne bántsanak meg másokat, ne rombolják le a másik férfias önbecsülését egy egyértelmű visszautasítással. És bizonyos esetekben ott van a félelem is, hogy a visszautasítás agressziót vált ki. Ezek gyakori belső konfliktusok” – mondja Nagy Léna, az ELTE kutatópszichológusa, hangsúlyozva, nem egészséges a társadalmi diskurzus a beleegyezéssel kapcsolatban. Szerinte általánosságban is elmondható, hogy a nők számára nehezebb az asszertivitás, mint a férfiaknak.

A pszichológus szerint a beleegyezés kérdését fekete-fehér módon akarjuk kezelni a szexben, holott rengeteg más helyzetben is használunk udvarias elutasítási gesztusokat.

„Nem csak igen és nem létezik, fontos kérdezni, odafigyelni a finomabb jelzésekre is. Időről időre felbukkan az ötlet, hogy alkalmi szexpartnerek appok segítségével írjanak alá beleegyező nyilatkozatot az aktus előtt. Ezek pont amiatt buknak meg és okoznak felháborodást, mert figyelmen kívül hagyják a beleegyezés lényegét, azazhogy a beleegyezés nem egyszer történik meg, nem egy aláírás, hanem folyamatos megerősítő visszajelzéseken keresztül mondunk újra és újra igent a szexre és annak részleteire. Figyelünk arra, hogy a másik ad-e helyeslő hangokat, az arca örömről árulkodik-e, kezdeményez-e, fogadja-e az érintést vagy épp elhúzódik, mozdulatlanná válik. Amíg azt gondoljuk, hogy a nemet mondás csak egy határozott, hangos »nem« szóval történhet, és kevésbé számít nemnek, ha valaki csak elhúzódik és azt mondja »kicsit később«, vagy »nem tudom«, addig bőven akad tennivaló. A belső konfliktus gyakran a kezdeményezés, vágyak kifejezése során is fennáll, hiszen az asszertív nőket sokszor promiszkuisnak és »könnyűnek« ítélik.”

Valóban van megfelelési kényszer a nőknél a szexualitás terén – ért egyet Bőthe Beáta pszichológus, a Montreali Egyetem kutatója. Szerinte az asszertivitás nem csak egyéniség kérdése, kultúra- és társadalomfüggő is, hogy mennyire tudjuk képviselni az érdekeinket, tudunk-e nemet mondani.

„Vannak olyan kultúrák, és talán Magyarország is idetartozik, ahol egy gyerek egyszerűen nem mondhat nemet, ha nem szeretne valamit. Ha valaki úgy nő fel, hogy társadalmi szinten is merev a hierarchia, akkor azt el kell fogadni, akkor később gyakorolnia kell a nemet mondást. Normalizálni kell, hogy oké, ha nemet mondasz, és azt is meg kell tanulni, hogyan lehet jól nemet mondani. Arra is fel kell készülni, hogy mi van akkor, ha valaki nem fogadja el a nemet.”

A kutató szerint a húszas és harmincas generáció tagjai között már tapasztalható pozitív változás, de egyelőre nem vált szerves részévé a mindennapi szexuális életnek. Mindkét szakértő egyetért abban, hogy valóban érezhető átrendeződés a szexuális érintkezés szabályait és a kommunikáció normáit illetően, ami senkinek sem könnyű. A megoldás része a szexuális oktatás kellene hogy legyen, valamint az aktív diskurzus a témáról, „nem csak a tanultabb felsőosztálybeli pesti fiatalok életében”, fogalmaznak, hanem intézményi szinten.

A szexualitásról és a nemek közti különbségekről éppen azért nehéz beszélni, mert ez gyakran rásegít a már eleve erős sztereotípiákra. Sokszor hivatkoznak arra, hogy a nő és a férfi vágyai alapvetően különböznek, és ez, 21. század ide vagy oda, nem fog változni. De milyen különbségek vannak valójában a női és a férfi szexualitás közt? Füredi Krisztián hangsúlyozza, hogy a biológiai hátterű fókusz félrevisz, hiszen a testi élmények és a testi szükségletek mögött mindig érzelmi és kapcsolódási szükségletek vannak.

„A férfiaknak és a nőknek gyakran más a viszonyuk az érzelmeikhez, és ez természetesen a szexben is megjelenik. A férfi és a női szexualitás megítélése és elfogadottsága is nagyon sokáig más volt, ennek egyértelmű nyomai vannak még most is. A nőknek sokáig tiltottnak, bűnnek, betegségnek számított a szexuális vágy és a szexuális öröm, míg a férfiak részéről magától értetődő volt ez. Huszonhat évvel ezelőtt a nemi erőszakot házasságon belül egyszerűen nem ismerte a jog. A múltbeli különbségek még nagyon sok más területen is tetten érhetők, például sokkal elfogadottabb, ha egy férfi említi, hogy szokott pornót nézni, a nők ezt sokkal inkább elrejtik. Pedig a legnagyobb pornóoldalak látogatóinak harminc százaléka nő.”

Persze nemcsak az egyéjszakás kalandoknál merül fel a nemi szerepek kérdése, hanem a párok szexuális életében is.

„Sok probléma adódik abból, ha a felek más mértékben tartják fontosnak a klasszikus nemi szerepeket – mondja Füredi Krisztián. – Ugyanígy a szexben is kérdés, hogy ha a női szerep passzívabb, akkor egy nő ne fejezze ki a szexuális vágyát és ne kezdeményezzen? Sok ilyen kérdés merül fel, ami korábban egyértelmű volt, de mára már minden párnak a saját igényei alapján kell meghatároznia ezeket. Ehhez nem elég elfogadni a társadalmilag a nemekre osztott szerepeket, hanem önmagunkhoz kapcsolódva kell kialakítani a hozzánk legjobban illő párkapcsolati és szexuális működést. A tradíciók segítenek eligazodni, látni, hogy merre van az elvárt és megszokott. Ha valami társadalmilag meghatározott, azt nem kell személyesen kialakítani, nem kell átgondolni. Ez csökkenti a szorongást, mert kevesebb a személyesen megválaszolandó kérdés, készen kapjuk a válaszokat. Ez mindaddig könnyebb, ameddig nincs szükség valódi, személyes választ adni egy kérdésre, amely például akkor merül fel, amikor a klasszikus szerepek miatti válaszok nem hatékonyak, vagy zsákutcába visznek.”

„Drámai változást hozott, hogy a pornó anonim módon, ingyen és könnyen hozzáférhetően lett jelen az életünkben. Ez a három szempont olyan rendkívüli hatású, hogy emiatt semmi máshoz nem hasonlíthatóan tud rátelepedni a szexuális és érzelmi igényekre – mondja Füredi Krisztián. – Nincs más olyan intenzív és vonzó inger, amely ilyen jelentősen módosítja a tudatunkat, figyelmünket, érzéseinket, vágyainkat és megfelel a fenti három jellemzőnek. Ha stresszoldásra például az alkoholt választjuk, ahhoz nem jutunk hozzá ingyen, sem korlátlanul, a hatása pedig sokféleképpen látszik a környezetünk számára. Ezzel szemben a pornó a mai formájában olyan módon érhető el, ahogy semmi más.

A pornó nemcsak könnyen elérhető, hanem bárki számára könnyen elérhető. 14, 13, sőt 11 évesek számára is. Bőthe Beáta épp egy olyan kutatás közepén tart, ami többek közt a fiatalok pornófogyasztását vizsgálja. „Kanadában van egy nagyobb kutatásunk, háromezer kamasz szexuális életét követjük, évente ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel nekik. Megdöbbentő volt számomra, hogy tizennégy éves korukra több mint hatvan százalékuk rendszeres pornófogyasztó lett. Tizenegy-tizenkét évesen kezdenek el pornót nézni, a fiúk hetente minimum egyszer, a lányok havonta. Érdemes belegondolni, hogy egy tizenegy-tizenkét éves miket ér el, miket néz és milyen gyakran. Ez azért fontos, mert amiket látunk – a filmeken, sorozatokban vagy a pornóban –, azok forgatókönyveket alakítanak ki a fejünkben arról is, hogy hogyan kell viselkedni a való életben, és ez befolyásolja azt, ahogyan ők viselkednek majd.”

Bőthe azt mondja, az anális szex, a BDSM egyértelműen gyakoribb lett a kutatások alapján, a fojtogatás, a kötözés, az orális szex gyakorisága is nőtt. „Reprezentatív adatok szerint Amerikában az egyetemista lányok ötven-hatvan százaléka volt már fojtogatva szex közben. Ez nagyon magas szám, főleg, ha azt nézzük, hogy ez a teljes felnőtt női lakosság körében körülbelül húsz százalékban jelenik meg.” A kutató szerint azonban ellenkező hatás is jellemző, azaz kitolódik a szexuális élet kezdete, amit egy nemrég publikált kutatás eredményei is bizonyítanak. „Az is lehet hogy a kamaszok deszenzitizálódnak, azaz idővel már nem olyan érzékenyek az üzenetekre. De az is előfordulhat, hogy mivel a fiatalok előbb néznek pornót, mint hogy szexelni kezdenének, azt gondolják, hogy a szex tényleg olyan, mint a hardcore filmeken, és köszönik, de azt nem szeretnék kipróbálni.”

A pornó ijesztő, akár traumatikus élmény is lehet a gyerekek számára – ért egyet Nagy Léna. „A hatását nem lehet félresöpörni, a nagy fokú elérhetőség miatt igenis foglalkozni kell vele. De hiába mondjuk, hogy nem jó, ha a pornóból tanulnak a fiatalok, amikor sokak számára nincs más forrás, ahonnan információt szerezhetnének. A magyar tizenöt-tizenhét évesek több mint negyven százaléka látott már pornót a 2018-as adatok szerint, a mi adatfelvételünkben már átlagosan tizennégy évesen találkoznak vele először.”

És ez éppen azért probléma, mert akinek már kialakultabb és jó a szexualitása, az jobban tud különbséget tenni abban, hogy mi a pornóban az extremitás, és mi nem. „Aki leginkább a pornóból szerzi az információit, az hogyan is tudna különbséget tenni? – teszi fel a kérdést Füredi Krisztián. – Ma már sok olyan igény is felmerül, ami korábban nem volt egyértelműen része a szexnek. Mindez persze ijesztő lehet, hiszen aki éppen kezdi a szexuális életét, az olyan partnerekkel találkozhat, akik szintén tapasztalatlanok, és a pornó élményére támaszkodva kellemetlen elemeket tekinthetnek természetesnek, miközben a másik valódi igényei figyelmen kívül maradhatnak. Ha a másik fél sem ismeri az igényeit és a szexuális működését, akkor ő is azt hiheti, hogy ez így rendben van, és sok mindent el kell viselnie, mert ilyen a szex.”

És itt vissza is térünk a Cat Person-problémához. De vajon tényleg a pornó tehető felelőssé azért, mert a nőket tárgyként kezelik? „Ha azt tapasztalja valaki, hogy tárgyiasítva van, tehát a másik nem figyel oda az ő igényeire, csak használja őt, a testét, a »szolgáltatását«, az érzelmileg is nagyon fájdalmas élmény. Ez önmagában is traumatikus lehet, de sokszor korábbi traumák miatt fogadja el az ilyet valaki, vagy pedig azért, mert azt gondolja, hogy ezt el kell viselnie a másik szeretetéért. És igen, a média és a pornó is gyakran sugallja azt, hogy a szexuális tárgyiasítás természetes és elfogadható. De mégsem gondolom, hogy a szexben dől el ez a kérdés. Az igazi kérdés az, hogy a két ember, szextől függetlenül hogyan tud egymásra figyelni, mennyire tudnak jól reagálni egymásra, mennyire tudják kifejezni az igényeiket. Hiszen az intimitás nem a szexben kezdődik, hanem fordítva: akkor lehetséges jó szex, ha rendben van az intimitás.”

„Szexuális vágyat a számunkra izgalmas és az újszerű ingerek váltanak ki, és a pornó mindkettőt kimaxolja. Megadja azt, ami sehogy máshogy nem elérhető. A szexuális ingereket kedvünkre váltogathatjuk, és így folyamatosan újszerű és izgalmas ingerekkel találkozhatunk. Ha egy jelenet vagy szereplő izgalmas, attól még néhány perc vagy másodperc után dönthetünk úgy, hogy tovább tekerjük a videót, vagy választhatunk másikat. És hogy hat ez a szexuális vágyra? Drámaian. Gyakran úgy, hogy a sok pornó hatására az élmények eltompulnak, a látottak gyorsan válnak újra és újra unalmassá, és a személy egyre intenzívebben választ újabb és újabb tartalmakat. Ez intenzív és beszippantó élmény, de közben a valóságban a párunk nem változik másodpercenként, nem választhatunk más kinézetet folyton, így kevéssé lesz izgalmas, ami vágycsökkenést vagy teljes érdektelenséget is okozhat. Másrészt azt tanítja a pornó, hogy a szexuális inger bármikor és bárhol elérhető. Ezért a valódi szex egyre kevésbé lesz kielégítő és vonzó. De ez még nem minden. Idővel a pornó által kiváltott szexuális izgalom is csökken, ami szerencsés esetben a pornótól való eltávolodáshoz vezet, gyakran viszont ahhoz, hogy a személy egyre több időt tölt a megfelelő izgalmat adó tartalom felkutatásával, ami egyre kevesebb ideig hoz örömet. A pornófogyasztás következménye lehet, hogy csökken a személyek elégedettsége a saját testükkel, és kevésbé látják vonzónak a partnerüket. A pornó azt sugallja, hogy a szexhez nagyon vonzó külsővel kell rendelkezni. A valóságban pedig a szex nem két tökéletes testű ember játéka, hanem mindenkié” – mondja Füredi Krisztián.

Ezzel együtt mindhárom szakember óva int attól, hogy a pornót bűnbaknak kiáltsuk ki. A pornó nem önmagában káros és nem is minden esetben okoz problémát – hangsúlyozzák.

„Tény, hogy a pornó által mutatott szexualitás felkészületlenül éri a szexuális kultúránkat – állítja Füredi. De nem érdemes kizárólag a pornóipart felelőssé tenni a negatív hatásokért, mert ezzel csak eltávolítjuk a probléma okát, az pedig legtöbbször csak nehezíti a vele való megküzdést. Ha valakinek kialakult szexuális kultúrája van, ha ki tudja fejezni az igényeit, ha oda tud figyelni a partnere igényeire és meg tudják élni az intimitást, a pornó nem fog ezen rontani. Sőt, egy jól működő párkapcsolatban fontos, hogy a felek megbeszéljék a vágyaikat. Ha kifejezhetők a vágyak, ha megbeszélhetők a határok, akkor a pornóban látottak, így például a BDSM vagy sok egyéb témakör is olyan területek, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a széles tevékenységi körből, amit a szex jelent, kiválasszák azokat, amelyek valóban a kedvükre vannak és örömet szereznek. A pornó csökkentheti a szorongást, és felszabadítóan hathat sokak számára, hogy azt tapasztalják, nincsenek egyedül a vágyaikkal.”

Sokáig lehetne még sorolni, mi a probléma a szexulitással és az emberi kapcsolatokkal a 21. században. A szakértők szerint azonban a legfontosabb kérdés nem is biztos, hogy az, hogy mi a baj a szexszel. Inkább az, hogy hogyan lehetne jól beszélni a szexről.

„Túl gyakran koncentrálunk arra, mi a gond – mondja Bőthe Beáta. – Jó lenne inkább arra fókuszálni, hogyan tudunk boldogok lenni a szexuális életünkben. A szexualitás nem egy fekete-fehér dolog, nincs olyan, hogy jó vagy rossz válasz, mindenkinek más fantáziái lehetnek – és ez így van jól. Legyünk nyitottak, elfogadók, mert ha a szexualitásunkkal gond van, annak súlyos következményei lehetnek. Fontos lenne tudatosítani, hogy nagyon fontos a beleegyezés, nem ciki erről beszélni, akár egy párkapcsolaton belül is, nem csak egyéjszakás kalandok során. Azok a fiatalok, akiknek LMBTQIA+ a szexuális irányultságuk, nem lenne szabad, hogy bármilyen formában hátrányt vagy szégyent érezzenek emiatt. Ha a fiatalok nem kapnak arra példákat, hogy hogyan lehetne ezt a dolgot jól csinálni, nem mernek kérdezni, vagy nem jó helyen keresik a válaszokat, az nemcsak egyéni, de társadalmi problémákat is okozhat.”

Füredi Krisztián szintén azt mondja, hogy nehéz időszakot élünk át a rengeteg változás miatt, de mindennek legalább annyi a pozitív, mint a negatív oldala.

„Szerintem a kortárs szex olyan, mint a korunk. Sok minden változik, formálódik. Szeretjük azt gondolni, hogy régen minden jobb volt, vagy azt, hogy egyértelműen jó vagy rossz irányba mennek a dolgok. Ezt nem tudjuk megítélni, a jelenből pláne nem. De amikor azon gondolkodunk, hogy mi a baj a szexszel, akkor tekintsünk kicsit vissza, és lássuk azt a képet, amikor a család döntötte el, hogy kivel kell házasodni, és ez akár már tizenkét éves korban megtörtént. Nemrég még bűnnek, majd betegségnek tekintették a női szexuális vágyat. A női orgazmusról orvosi könyv írta azt, hogy ilyesmi nem létezik. Nemrég még Magyarországon is azt állította a szakemberek egy része, hogy a női maszturbáció káros. Ehhez képest ma szerelemből házasodunk, fontos lett a nők beleegyezése, egyenrangúsága és élvezete a szexben, ma már mást jelent az orális szex vagy a BDSM, mint a múlt évszázadban. Nagyobb a választék, nagyobb a lehetősége annak, hogy valaki jobban rátaláljon a saját örömére. Ugyanakkor még mindig más megítélés alá esik, ha egy nő beszél arról, hogy fontos számára a szex, mint ha egy férfi, tehát még nagyon jelen vannak a múltban történtek a jelen kultúrában is. Jelentős változás az is, hogy a párkapcsolatoknak sokféle formájuk lett, már nem egy forgatókönyve van az emberek életében, így egyrészt könnyebb a személyes utat kialakítani, mindez valakinek nagyobb szabadságot ad, míg másnak jelentős bizonytalanságot és félelmet.

Ma olyan sok funkciója van a párkapcsolatnak, mint még soha. Olyan sok életterületen szeretnének társat az emberek egy személyben, amelynek gyakran nagyon nehéz megfelelnie bárkinek, és ez párválasztási nehézségekhez és gyakori elégedetlenséghez, elköteleződési problémákhoz vezet. A szabadság azt is hozza magával, hogy nehezebb elköteleződni, párt találni, a párkapcsolatot fenntartani, így sokan maradnak egyedül. De mégis: szabadon dönthetünk arról, hogy hogyan éljük a szexuális életünket, amíg ez kölcsönös megegyezésen alapul. Ma rajtunk áll, hogy mit és hogyan csinálunk. Így minden nehézség ellenére azt gondolom, hogy a mai embernek vannak a legjobb lehetőségei arra, hogy párkapcsolati és szexuális szempontból is kiteljesedjen.”