Ha 40 Celsius-fokot mutat kint a hőmérő, érthető módon nem szívesen indulunk munkába. Nem klimatizált helyen vagy kültéren dolgozónak (akár egyenruhában, akár anélkül) kifejezetten megterhelő lenni ilyenkor: hétfőn már annyira meleg volt, hogy még a Parlamenti Őrségnél is szakítottak az eddigi protokollal, és az őrség tagjai kaptak egy sátrat fejük felé, valamint az ingujjukat is feltűrhették. Az idei extrém hőség még a fizikailag teljesen egészséges emberek munkavégzését is megnehezíti, még akkor is sokkal bágyadtabbak, lassabbak vagyunk, ha irodai munka közben, a légkondi közelében a vízparti csobbanásról ábrándozunk.
Sorra dőltek meg a melegrekordok Magyarországon a hétvégén, de a környező országokban is tikkasztó volt a hőség. Egész Európában jól láthatók a mostani hőség gazdasági hatásai. A légkondik pörögnek, ami megemeli az áramfogyasztást, miközben az erőművek csökkentik – így volt ez a paksi erőműnél is – vagy leállítják a termelést, a vonatok késnek vagy kimaradnak, a munkavállalók többsége a melegtől rosszabbul alszik, fáradtan állnak másnap munkába.
Ha ennyire elviselhetetlen a hőség, csökken a termelékenység, csökkennek az adóbevételek, nőnek az infrastrukturális kiadások, és egyre nagyobb teher hárul az államok központi költségvetésére. Mindez pedig azt eredményezi: Európa jobban teszi, ha felköti a gatyáját, és elfogadja, hogy a hőhullámokkal hosszú távon számolni kell – különben súlyos gazdasági nehézségekkel kell majd szembenéznie.
A magyar gazdaság közel felét negatívan érinti
Robert Marks, az Oxford Economics vezető klímaközgazdásza arról beszélt a Guardiannek, hogy a 30 fok feletti és 40 fok körüli hőmérséklet jelentős termelékenységveszteséget okozhat, és közvetlenül fennakadásokhoz vezet az építőiparban, mezőgazdaságban, feldolgozóiparban, kiskereskedelemben, vendéglátásban és más ágazatokban, amikben sok munkaadó nem tud védett munkakörnyezetet biztosítani, vagy még nem hajtotta végre az ehhez szükséges beruházásokat.
A fentebb említett szektorok 2026 első negyedévében a gazdasági tevékenység 42 százalékát tették ki Magyarországon, Nyugat-Európában pedig átlagosan 35 százalékát, tehát ha ezeken a területeken napokra csökken vagy akár teljesen leáll a termelés, az jelentős kieséssel járhat.
Egy négynapos hőhullám Nyugat-Európában Marks szerint „akár két százalékponttal is csökkentheti a negyedéves munkaerő-termelékenység növekedését”. Különösen kitett szektornak számít az agrárium: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization) 2019-es kutatása szerint 2030-ra a legnagyobb munkaóra-veszteség a mezőgazdaságot és az építőipart érintheti Nyugat-, Észak- és Dél-Európában.
Akár 7 százalékos GDP-csökkenés
A hőség nemcsak a munka termelékenységét csökkenti – 20 fok felett minden egyes fok 2-3 százalékkal rontja azt –, hanem a cégek beruházási kedvét is visszafogja, mert nőnek az energia- és alapanyagköltségek. A kár először a vállalatok nyereségét sújtja, majd fokozatosan a háztartások jövedelmére is átgyűrűzik.
A Financial Times az MSCI amerikai pénzügyi szolgáltató kutatását idézi, ami szerint a szélsőséges hőhullámok messze a legsúlyosabb fizikai éghajlati kockázatot jelentik a vállalatok számára. A világszerte 11 215 tőzsdén jegyzett vállalatot vizsgáló tanulmányukban a cég megállapította, hogy 99,8 százalékuk szembesült a hőhullámokból eredő jelentős pénzügyi kockázattal – ez messze meghaladja az egyéb fizikai veszélyek arányát. „Jelenleg a világ nem árazza be az éghajlati kockázatot” – mondta a Financial Timesnak Henry Fernandez, az MSCI vezérigazgatója, pedig az aggodalmak folyamatosan növekednek.
Az Allianz elemzői szerint az extrém hőség mára komoly, tartós gazdasági kockázattá vált, Európa pedig kifejezetten sérülékeny. Ez a leggyorsabban melegedő kontinens, a hőhullámok száma Európában a nyolcvanas évek óta megsokszorozódott, miközben a kontinens lakossága nem készült fel eléggé a hőségre. Az idősödő népesség szervezetét jobban megterheli a meleg, és súlyos gondok vannak a beltéri hőmérsékletekkel is. Az amerikai háztartások mintegy 90 százalékával szemben az európai épületeknek csak 19 százalékában van légkondicionáló, és a meleget benntartó, sűrű épületállomány tovább rontja a helyzetet.
Az Allianz elemzői arról írnak, ha 2026 és 2030 között egyre súlyosbodik a hőség, a leginkább érintett országok összesített GDP-vesztesége elérheti az 5–7 százalékot, és különösen aggasztó, hogy a beruházások még a fogyasztásnál is jobban visszaesnének, ami hosszú távon a növekedést is fékezi. Mindeközben együtt emelkedhetnek az árak és a munkanélküliség, ami nehéz helyzetbe hozza a jegybankokat.
Jobb, ha hozzászokunk
„A hőhullám nem kivétel, hanem egy tendencia” – mondta Katharina Utermöhl, az Allianz Investment Management tematikus és politikai kutatásokért felelős vezetője, a tanulmány társszerzője a Guardiannek. „A szélsőséges hőség mindenkit költségekkel terhel, legyen szó munkavállalókról, vállalkozásokról vagy adófizetőkről, és különbség van azok között az országok között, amik alkalmazkodnak, és azok között, amik várnak. Jobb lenne, ha nem nyári problémaként kezelnénk, hanem állandó gazdaságpolitikai kihívásként.”
Az államok költségvetésére nehezedő teher eközben azon országok gazdaságát sújtja a leginkább, amiknél a negatív hatás, vagyis a bevételcsökkenés is nagyobb lesz. A hőhullámok miatti gazdasági teljesítménycsökkenés csökkenti az adóbevételeket, a becsült éves veszteségek Franciaországban 1,8 százalékot, Olaszországban és Spanyolországban 1,3 százalékot, Németországban pedig 0,7 százalékot tennének ki. Ezek az országok részben azért kitettek, mert a progresszív adórendszerek miatt egy adott mértékű GDP-visszaesés nagyobb arányú adóbevétel-kiesést okozhat, mint amekkora adóbevétel-növekedést ugyanekkora GDP-emelkedés eredményezne.
Eközben ezekben az országokban nőnek az egészségügyi és az infrastrukturális – útépítési, energiakorszerűsítési – kiadások. Ha folytatódik a tendencia, az országok költségvetési egyenlege átlagosan évente a GDP körülbelül 0,5 százalékával romolhat, Olaszország és Spanyolország akár újra átlépheti az uniós hiányküszöböt, Franciaország, aminek már így is mínusz öt százalékos GDP-arányos hiányt jósolnak, további 2,2 százalékos, a hőhullámmal kapcsolatos nyomással szembesül.
Egyre többen szegényedhetnek el az extrém meleg miatt
A Climate Analytics nevű globális klímatudományi intézet idén megjelent kutatásában azt vizsgálták, hogy csökkentik a hőhullámok és aszályok az európai háztartások jövedelmét, és hogyan növelik a szegénységet. A kutatók szerint az a legrosszabb forgatókönyv, amikor a hőhullám aszályos időszakra esik: ilyenkor nagyobb a kár, mintha a két jelenség külön-külön fordul elő.
A tanulmány szerint az Európát sújtó hőhullámok és aszályok együttes hatása átlagosan közel 3 százalékkal csökkenti a háztartások jövedelmét,
leginkább az egészségromlás, a munkatermelékenység visszaesése, az élelmiszer-termelés csökkenése és az energia- és vízszolgáltatások zavarai miatt. A 2004 és 2022 közötti adatok szerint amikor aszályos időszakban jöttek a hőhullámok, tovább csökkentek a jövedelmek, a hatások pedig sokkal jobban sújtották a szegényeket, mint a gazdagokat, ami tovább növelte a jövedelmi egyenlőtlenségeket.
A leginkább érintett térségek közé tartozik például Madrid, Közép-Spanyolország, Görögország és Közép-Magyarország, ahol akár 9-10 százalékos jövedelemcsökkenésre lehet számítani már a 2 fokos melegedés forgatókönyvére is. A Magyarországra vonatkozó negatív adat nem meglepő annak fényében, hogy hazánk gyorsabban melegszik az átlagnál, Európa leggyorsabban melegedő részei közé tartozik. Az alábbi ábrán az látszik, hogy habár az ország középső része különösen kitett ennek a veszélynek a forgatókönyv megvalósulása esetén, Magyarország egésze még így is az európai átlag fölött maradna.
A jövőben a klímaváltozás miatt Európában több tízmillió ember szegényedhet el, leginkább Görögországban, Spanyolországban, Romániában, Bulgáriában és Cipruson. A tanulmány szerint Európa jelenleg nincs megfelelően felkészülve ezekre a következményekre, és az alkalmazkodási intézkedések elmaradnak a problémák súlyosságától.
A klímaváltozás még tovább súlyosbítja ezeket a hatásokat, 2,7 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén az európai háztartások jövedelme átlagosan akár 27 százalékkal is csökkenhet, míg ha betartanák a Párizsi Megállapodás szerinti 1,5 Celsius-fokos korlátozást, úgy ez csak 7 százalék lenne.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom