Sokáig élünk, és ez mindent átalakít a gazdaságban

A globális demográfiai változások elképesztően gyorsak, szinte felfoghatatlan, hogy egy évszázad alatt az emberek átlagos várható élettartama bizonyos országokban 40 évről 80 évre nőtt. 1926-ban még a kor legfejlettebb államaiban (Nagy-Britannia, Egyesült Államok) is csak 52-54 év volt a várható élettartam, a globális átlag pedig a magas gyermekhalandóság miatt rémisztően alacsony volt – bár ehhez hozzá kell tenni, hogy a születéskor várható élettartam amúgy nem azt jelenti, hogy valóban addig is élnek majd átlagban az emberek, hiszen rengeteg változás történhet az életük során például az egészségügyben. 1930-ban Franciaországban már mérték a várható élettartamot, ami akkor 57 év volt, de az 1930-ban született franciák végül 69 évet éltek átlagban.

2050-re az előrejelzések szerint már 2 milliárd 60 év feletti ember lesz a bolygón. Ez akkora népesség, mint Dél-Amerika és Európa, vagyis két teljes kontinens együttes népessége. Kínában már ma is mintegy 300 millió 60 év feletti ember él.

Mindez teljesen megváltoztatja a bolygó életét. A trend a bankokat is érdekli, hiszen másképpen kell az életutat tervezni, hosszabbak lehetnek a jelzáloghitelek, egy élet megtakarítási programjában máshogyan kell optimalizálni. Emellett egyre több élvonalbeli technológia is segíti az embereket, a szervezeteket a demográfiai változások lekövetésében.

Nem a halál, hanem a jó élet közgazdaságtana

Ahogy pár évtizede berobbant az életünkbe az addig nem annyira elterjedt fenntarthatóság kifejezés, hamarosan ennyire elterjedhet a longevity (hosszú élet) kifejezés is a mindennapokban és a gazdaságban. Mindezt egy olyan webináron hallottuk, amit az UniCredit Bank szervezett a témában, és ahol Nic Palmarini professzor, az egyesült királyságbeli National Innovation Centre for Ageing (NICA) igazgatója tartott előadást.

A bank a kelet-közép-európai és nyugat-európai célországaiban követi, hogy az egyes országok hol tartanak ebben a demográfiai alkalmazkodásában, tanulmányokat finanszíroz, mert azt gondolja, hogy az eredményeket beépítheti a termékeibe és a szolgáltatásaiba. Írásunkban nemcsak a professzor előadására támaszkodunk, vagyis ahol nincs kiírva a professzor neve, azt nem feltétlenül ő mondta.

Nic Palmarini az előadás bevezetőjében elmondta, hogy a hosszú élettartammal kapcsolatos kutatások ma már határozottan nem csak egészségügyi, vagy nyugdíjkérdésekről szólnak, nem csak olyan témákat kell érinteni, hogy milyen az adott ország egészségügyi ellátása, mennyire fenntartható a nyugdíjrendszer, illetve mennyire érhetők el gondozók, azaz van-e elég munkaerő az idősekről gondoskodó szolgáltatói szektorban.

Nem, a hosszú élet téma egyre inkább a hosszú, de egészséges és tartalmas életről szól. Vagyis nem vagy nemcsak az a fókusz, hogy az életünk legvégén mi történik velünk, hanem az, hogy a hosszú életünk során mi történik velünk, és egyáltalán mi segíthet nekünk egészségesebben és hosszabb ideig élni.

Legyen pénzünk!

Ha egy pillanatra megint visszaugrunk a pénzügyi szektorhoz, az például eléggé fontos, hogy az embereknek a hirtelen megnövekvő élettartamuk alatt legyen anyagi biztonságuk, vagyis ne fogyjon el a pénzük.

A világ népességének a többsége azt élte meg a hátrahagyott aktív évei alatt, hogy átlagosan vagy 10 évnyi plusz életet kapott a sorstól, ennyit emelkedett az átlagosan várható élettartam a technológia, az egészségügy fejlődés révén aktív élete során. Ez természetesen öröm, de vajon mindenki fel tudott erre készülni? Sokaknál előfordulhat, hogy nem tud felhalmozni elegendő erőforrást a hosszabb életre. Természetesen más a helyzete annak, akinél van egy többé-kevésbé működő nyugdíjrendszer, mint Európa legtöbb államában, de ahol, akár Ázsiában a család, akár az Egyesült Államokban a korábban felhalmozott megtakarítások a fő anyagi forrás a nyugdíjas korban, ott be kell nyomni az „újratervezés” gombot.

Az üzleti világban Nic Palmarini szerint ma már nincs olyan ágazat, amelyet ne érintene az élettartam növekedése. Egy egyszerű például, amikor a KRESZ a városokban 30 kilométer/órás vagy akár 20 kilométer/órás sebességkorlátozásokat vezet be bizonyos belvárosi területeken, azon bosszankodhatunk, de valójában ez is a hosszú élettartam egyik következménye. Miért? Mert nyilvánvalóan a városok központjában az autók lassítása csökkentheti a balesetek kockázatát, és a belvárosi balesetek áldozatai sokszor idősebb emberek, akiknek már megkoptak az érzékszervei.

De az élet minden területén ilyen változások vannak a hosszabb élettel összefüggően, és mindez elég technológiavezérelt. Az átalakulás gazdasági hátterének középpontjában kiemelhető négy pillér: a mesterséges intelligencia (MI), a robotika, a kvantumtechnológiák és a következő generációs vezérlési rendszerek és ember-gép interfészek.

MI és robotok

Talán senkinek nem kell bemutatni, mekkora tényező lett a globális gazdaságban az MI, világszerte a vállalatok 88 százaléka már legalább egy működési területen használ mesterséges intelligenciás megoldásokat, miközben a globális MI-piac értéke 2030-ra várhatóan eléri a 813,8 milliárd dollárt. A sebesség elképesztő, hiszen ez több mint háromszorosa a 2025-ös 244 milliárd dollárnak.

A mesterséges intelligencia longevity területen is releváns: konkrétabb és személyre szabottabb információkat tud nyújtani nekünk arról is, hogy kik vagyunk, mi segíti az egészségünk megőrzését, de a mesterséges intelligencia a mindenkit körülvevő városi infrastruktúra működtetésében is jelen van. Palmarini professzor egyik példájával: a gyógyszeriparban fontos felfedezés volt, hogy a Novo Nordisk és az Eli Lilly saját fejlesztésű készítményei nagyon hatékonyak a fogyás, a testtömeg-csökkenés támogatásában. Ezek a gyártók is hatalmas megállapodásokat írtak alá MI-cégekkel, a mesterséges intelligencia a gyógyszerfejlesztéstől, a gyártáson át a kereskedelmi műveletekig mindenhol segíti a cégeket.

És mi köze van mindennek a hosszabb élethez? Az elhízás elleni gyógyszerek segítenek a hosszabb élet elérésében, hiszen az elhízás a lakosság egyik kiemelt haláloka. A professzor elmondta, hogy ő abban az Egyesült Királyságban él, amely az egyetlen ország a nyugati világban, ahol nem nő mostanában a várható élettartam, és ez elsősorban a lakosság kóros elhízásának köszönhető.

Egy másik, pénzügyibb példa szerint a mesterséges intelligenciával megtámogatott netbanki csalásszűrés is kapcsolódik a jó és hosszú élethez, hiszen nyilvánvalóan nagyon fontos a lakosságnak, hogy a csalók ne vigyék el a nyugdíjas évekre félretett akár nagyobb vagyonokat, mindez természetesen a bankoknak, így az UniCreditnek is fontos, a kevesebb kár nagyobb ügyfélbizalmat, jobb nyereségmutatókat eredményez. Ráadásul az idősek segítség nélkül eleve kitettebbek az ilyen típusú átveréseknek.

A 2024-es 74,1 milliárd dollárról, 2035-re várhatóan 476 milliárd dollárra nő a robotika ágazata, miközben 2030-ra az emberek 80 százaléka naponta kerül majd kapcsolatba „intelligens” robotokkal, szemben a 10 százaléknál alacsonyabb mai aránnyal. A professzor szerint nem kell félni attól, hogy a robotok belépnek az életünkbe, hiszen már ma is rengeteg robot jelenik meg a klasszikus infrastruktúrákban, a gyártásban, a logisztikában, számos területen, beleértve természetesen az egészségügyet, a rehabilitációt is, de gondolhatunk akár az autóvezetésre: ha ez unalmas vagy bizonytalan valakinek (pláne már idősebb korban), akkor jó eséllyel a jövőben nem kell bíbelődnie vele, a robotok vagy önvezető autók segíthetnek.

Kvantumtechnológia, emberek és gépek

A kvantumszámítástechnika-piac értéke várhatóan 7,3 milliárd dollárra nő, miközben a kormányok világszerte már 44,5 milliárd dollárnyi közfinanszírozást irányoztak elő kvantumtechnológiai fejlesztésekre. Az UniCredit arra számít, hogy ezek a technológiák egyre fontosabb szerepet játszanak majd a pénzügyi modellezésben, a kockázatkezelésben, az infrastruktúra-tervezésben, a kiberbiztonságban és olyan optimalizációs feladatokban, amelyeket a hagyományos számítástechnika nehezen oldott meg.

Nic Palmarini szerint ez még egy kezdeti fázisban járó, nagy fejlesztési távlatokkal rendelkező technológia, ami egyben fantasztikus lehetőség is, hiszen megtöri a bináris számítógépes logikát, és többdimenzióssá válik a munka, ahol több egyenlet egyidejű megoldásának nyílik meg a lehetősége. Ez potenciálisan azt jelentheti, hogy sok mindent jobban előre láthatunk a jövőből, és a biztonság minden bizonnyal az egyik ilyen fejleszthető, jobban előre jelezhető terület lesz.

A kvantumot már használjuk a gyógyszerkutatásban, és a tapasztalatok szerint fel is gyorsítja azt, hogy bizonyos gyógyszerek sokkal gyorsabban kerülhessenek piacra: a Covid idején a Modernának köszönhetően egy éven belül elkészült a vakcina, ez korábban elképzelhetetlen lett volna.

A következő generációs interfészek jelentősége is nagyon megnőtt az idősebb emberek életében. A hangvezérlés, a gesztusfelismerés, a testen viselhető technológiák és az agy-számítógép interfészek kulcsfontosságú eszközökké váltak annak biztosítására, hogy a termékek és szolgáltatások az élet különböző szakaszaiban is könnyen használhatók maradjanak. Az agy-számítógép interfészek globális piaca várhatóan önmagában 506 millió dollárra nő 2029-re, közel megduplázva a 2024-es 262 millió dolláros értéket.

Munka idős korban

A „több szabadidőt a dolgozóknak, több munkát a nyugdíjasoknak” egy demográfiai és gazdasági kihívásokra adott komplex társadalompolitikai javaslat. Mindkét rész fontos: az ötvenesek tudjanak lazítani, kikapcsolódni, az idősebbek pedig ne pukkadjanak ki, ne eresszenek le az aktív éveik után.

Ahogy Nic Palmarini mondta, természetesen vannak olyan fizikai munkakörök, amelyben kimerül a szervezet. Valóban nem akarunk 75 éves útmunkásokat látni, ahogy görnyednek a tűző napon, de akik megengedhetik maguknak, mert valamilyen irodai, vagy intellektuális típusú munkájuk volt, azoknál potenciálisan elnyújtható a munkával eltöltött időszak, és az segít meghosszabbítani az életet.

Az elménk lekötöttsége az egyik legerősebb gyógyszer, amivel hosszabb ideig egészségesek maradhatunk, mintha 60, 65, vagy éppen 70 évesen hirtelen letennénk a lantot, és csak néznénk üveges szemekkel a Facebookot és az éjjeli sportadásokat, de valójában hirtelen eltűnt az aktivitás, a hasznosságérzet. Jó esetben persze vannak a nem dolgozó idősebb embereknek is céljaik, van társaságuk, hasznos elfoglaltságuk, értelmes hobbijuk, vigyázhatnak az unokáikra, de mégis könnyű megzuhanni, leereszteni egy ilyen váltásnál.

Ráadásul a munka az egyre inkább tartós munkaerőhiánnyal küzdő északi féltekén a lakosság egészségére gyakorolt jótékony hatás mellett a gazdasági tényezőkre is kedvezően hathat. Hiszen valaki, aki 2026-ban 70 éves, nem ugyanolyan ember, mint az, aki 1980-ban volt 70 éves, biológiai és neurológiai szempontból is változunk, így a képességeink és a kapacitásunk is módosulnak abba az irányba, hogy közelebb kerüljünk a hosszabban aktív élethez.

Ha gazdag vagy, tovább élsz

Végül még egyszer a pénzről! Európában a várható élettartam a férfiaknál jelenleg 80 év, a nőknél pedig 82 év körül van. Vannak olyan országok, mint a csúcstartó Monacói Hercegség, ahol az átlagnál még sokkal magasabb (89 év) az átlagos várható élettartam, a nőknél már az átlag is 90 év feletti. Ezek után aligha kell bizonygatni, hogy a vagyon és az egészség között is van pozitív összefüggés, a pénz segít az embereknek egészségesebben és hosszabb ideig élni.

Mint a professzor mesélte, Londonban 11 év különbség van várható élettartamok szempontjából legjobb és legrosszabb városrészek – így a szegényebb, nagyrészt bangladesi származású emberek által lakott Tower Hamlets és az elegáns Kensington – között. A biztosítási szakmában Magyarországon is nagy igazság, hogy az ügyfél lakcímének irányítószáma sokkal jobban előrejelzi a várható élettartamát, mint a genetikai kódja. Ebből persze egyetlen fatalista következtetést nem szabad levonni: azt, hogy nincs személyes tennivalónk longevity témában, hiszen mindenki sokat tehet a saját hosszú és tartalmas életéért.