Megszületett az első körös politikai megállapodás az uniós tagországok kormányai között az unión kívülről érkező, 150 eurónál olcsóbb küldemények vámmentességének megszüntetéséről – jelentette be Stephanie Lose dán gazdasági miniszter az EU gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának (Ecofin) ülése után. Az EU-ba érkező küldeményekre jelenleg csak abban az esetben kell vámot fizetni, ha annak értéke meghaladja a 150 eurót. A Shein, a Temu és a hozzájuk hasonló webáruházak miatt azonban akkora olcsótermék-dömping érkezik Ázsiából az Unióba, hogy azzal már a helyi vállalkozásoknak is meggyűlik a baja.
Az Európai Tanács soros elnökségét vivő dán kormány gazdasági minisztere szerint arról állapodott most meg a testület – amiben Magyarországot Nagy Márton képviselte – hogy a mentesség megszüntetésével a vámot már az első eurós értéktől fizetni kell. Stephanie Lose szerint a főként Ázsiából, és azon belül Kínából érkező olcsó termékek vámmentességét kihasználva sokan szándékosan értékelték alul a küldeményeiket, vagy választották szét csomagjaikat kisebb egységekre, hogy az EU határaihoz érve ne kelljen utána vámot fizetni. A megállapodás értelmében valamikor 2026-ban már megszűnhet a vámmentesség egy átmeneti megoldás keretében, de a végleges keretrendszer csak 2028-ra áll fel.
„A mai megbeszélés azt is megmutatta, hogy széles körű politikai támogatás van annak feltérképezésére, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak az e-kereskedelem gyors növekedéséből származó problémák kezelésére 2028 előtt” – mondta Stephanie Lose. Most a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal együttműködve egy ideiglenes megoldáson fognak dolgozni, hogy a döntés megvalósítása minél hamarabb, már 2026-ban megtörténhessen.
Mindent letartoltak
A vámszabályok újragondolása az elmúlt években az e-kereskedelem térnyerése miatt került napirendre az uniós döntéshozóknál. Az olyan, jellemzően olcsó termékeket kínáló webáruházak, mint a Shein és a Temu, évről évre egyre nagyobb számban küldenek 150 eurónál olcsóbb, így jelenleg vámmentes csomagokat az Európai Unióba. Míg harmadik országból 2022-ben 1,4 milliárd olyan csomag érkezett, ami feladója szerint 150 eurónál kevesebbet ért, addig ez a szám 2023-ra már 2,3 milliárdra, 2024-re pedig 4,6 milliárdra nőtt.
Ráadásul az e-kereskedelemben vásárolt, 150 eurónál kevesebbet érő küldemények 91 százaléka egyetlen országból, Kínából jött.
Az egyre nagyobb számban érkező küldemények kezelése a vámhivataloknak is kihívást jelent, így előfordulhat, hogy olyan csomagok is átjutnak a határon, amiknek nem kellene. Egyrészről az Európai Unió Tanácsa szerint az importőrök rengeteg küldeményt értékelnek alul amiatt, hogy beférjenek a 150 eurós küszöb alá és megússzák a vám fizetését. Másrészről az Európai Bizottság szerint a rengeteg beérkező csomag miatt több olyan is átjuthat a határon, ami az uniós követelményeknek nem felel meg, így akár a fogyasztók egészségére is veszélyt jelenthet.
Ebből következik az is, hogy a külföldi, kevesebb biztonsági intézkedést előíró országból érkező termékek jogtalan előnyhöz juthatnak az Európai Unió termékeivel szemben – hiszen a külföldi cégnek nem feltétlen kellett ugyanazoknak az előírásoknak megfelelnie, amiknek egy unión belüli gyártónak igen.
Az olcsó és gyakran nem túl jó (vagy legalábbis ellenőrizetlen) minőségű termékeket kínáló, jellemzően kínai webáruházak az elmúlt években váltak a piac domináns szereplőivé. 2025 első felében a Biztosdöntés.hu szerint már több pénzt költöttek a magyarok a külföldi webáruházakban, mint a hazaiakban. A cikk szerint 1 111 milliárd forint értékben fizettek a hazai vásárlók a külföldi internetes kereskedőknél, ami közel százmillióval több volt a magyar cégek felé indított online kártyás fizetések értékénél. (Igaz, ezt az arányt az is torzította, hogy a bankok külföldi internetes vásárlásként könyvelték el azt is, amikor valaki a bankkártyájáról a Revolut-számlájára utalt pénzt.)
Nem véletlen tehát, hogy a Temuhoz képest feleakkora növekedésre sem képes magyar e-kereskedők lobbizni is kezdtek az államnál a fellépésért. A GVH ezután 2024 novemberében elsőként lépett az európai versenyhatóságok közül, de nem tűnik úgy, hogy mindez érdemben befolyásolja a kínai piacterek térnyerését.
Kényszermunka, gyerektestű szexbabák, környezetszennyezés
A kínai webáruházak egyik zászlóshajója a 2023 őszén megjelent, de agresszív hirdetéseivel a piacot hamar letaroló Temu, de ide sorolhatjuk a főként ruhákat kínáló Sheint is, ami előző héten nyitotta meg első állandó üzletét egy párizsi áruházban. A cégnek már a franciákkal is meggyűlt a baja: a megnyitó után egy órával a kormány bejelentette, hogy kezdeményezik a webáruházhoz való hozzáférés blokkolását Franciaországban, miután kiderült, hogy gyerektestalkatú szexbabákat kínált eladásra a Shein felületén a cég egyik külső partnere.
A fenti extrém példán kívül is több kifogás merülhet fel ezekkel a webáruházakkal kapcsolatban. Ilyen például, hogy a vállalatok a túlfogyasztást támogatják, mivel az oldalon megjelenő, folyamatosan vásárlásra üzenetekkel bombázzák a felhasználókat. Emiatt a stratégia miatt rengeteg mindent vásárolhatunk úgy, hogy valójában nincs is rá szükségünk. Ez a környezetre is nagyon káros, hiszen a termékek gyártása és elszállítása több ezer kilométerre komoly kibocsátással jár. Szintén többször merült fel kritikaként az unió oldalán, hogy a Shein és a Temu nem látnak rá saját ellátási láncukra, így az is előfordulhat, hogy a termékek kényszermunkával készültek.
Az Európai Unió Tanácsa már 2023-ban javaslatot tett az EU vámrendszerének megreformálására, amire szerintük a részben az e-kereskedelemből beérkező, nagyszámú küldemény miatt van szükség. Ennek egy részéről idén júniusban sikerült megállapodniuk, így elkezdhettek róla tárgyalni a másik jogalkotóval, az Európai Parlamenttel. A reform célja, hogy leegyszerűsítsék a vámügyi eljárásokat, miközben az országok vámhatóságainak is modernebb eszközöket adjanak a küldemények ellenőrzésére és lehetséges megállítására. Az EU vámügyi hatóságát is létrehoznák, aminek feladata egy közös, a különböző országok vámhatóságait összekötő informatikai rendszer működtetése lenne.
Szokásosan elhúzódó döntéshozatal
A Financial Timesnak nyilatkozó diplomaták szerint a döntéshozók korábban nem tudtak megállapodni arról, hogy a vámmentesség eltörléséből befolyó pénzt a tagállamoknak vagy az EU költségvetésének kellene megkapnia – ez pedig lassítja az intézkedés bevezetését. Időközben ugyanakkor az EU-országok kormányai is egyre türelmetlenebbé válnak. Románia augusztusban jelentette be, hogy egy 5 eurós díjat vetne ki az EU-n kívülről érkező küldeményekre, és a lengyel és holland kormány is arról beszélt, hogy készen állnak ennek meglépésére. Ez persze kockázattal is járna, hiszen töredezettséget jelentene az uniós országok kereskedelempolitikájában, és azokba az országokba irányíthatná át a küldeményeket, amikben még él a vámmentesség. Másrészt az ilyen díjakat bevezető országoknak az EU-val is meggyűlhetne a baja, hiszen ezek a díjak gyakorlatilag vámokként funkcionálnának, még akkor is, ha másképp nevezik őket. Az EU vámpolitikája pedig egységes, így annak részleteiről a tagállamok nem dönthetnek egyénileg, így nincs kizárva, hogy egy ilyen intézkedés kötelezettségszegési eljáráshoz vezetne.
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa korábban levelet küldött a testület gazdasági minisztereinek. Šefčovič szerint a vámmentesség eltörlése „erős jelzést küldene arról, hogy Európa komolyan veszi versenyképességének növelését és a vállalkozások számára tisztességes feltételek biztosítását” – derül ki a Financial Times-hoz is eljuttatott levélben. Az Európai Bizottság májusban egy két eurós vám kivetését javasolta 2028 közepétől a 150 eurónál olcsóbb küldeményekre. Most a kereskedelmi biztos levelében arról írt, hogy „ez az ütemterv nem felel meg a helyzet sürgősségének”, és felszólította a minisztereket, hogy minél előbb állapodjanak meg a vámmentesség eltörlésének részleteiről.
„Az európai iparágak, különösen a kereskedők, többször is hangsúlyozták, hogy ezt a versenyt torzító tényezőt meg kell szüntetni. Rendkívül nehéz lesz megmagyarázni vállalkozásainknak és polgárainknak, hogy miért nem tud gyorsabban cselekedni az EU” – áll a levélben. Šefčovič szerint egy modern, versenyképes Európának a jelenleginél jobban kell tudnia védeni áruforgalmának határait, és fenntartania a tisztességes versenyt.
Magyarország szerepe
A Covid után az EU-ba érkező csomagállomány ugrásszerű növekedésével a budapesti repülőtér vált ezeknek a csomagoknak az egyik fontos elosztóközpontjává. 2023-ban körülbelül 200 ezer tonnányi légiárut kezeltek a Liszt Ferenc Repülőtéren, ami csaknem 50 százalékkal volt több, mint 2019-ben, miközben a globális légiáru-mennyiség nem változott. A reptér jelentése szerint 2024-ben már körülbelül 300 ezer tonnányi légiáru érkezett, ami ismételten 50 százalékos növekedést jelentett – mindössze egy év leforgása alatt. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint gyakran nem Magyarország a végcél, innen jellemzően a régió kisebb országiba, így Ausztriába és Szlovákiába haladnak tovább a küldemények.
A NAV-ot megkérdeztük arról, milyen többletterheket jelentene a hatóságnak a vámmenteség eltörlése, és hogyan készül erre a hatóság. Válaszukban arról írnak, hogy 2021. július elseje óta megszűnt a 22 euró alatti termékek áfamentessége, így azóta minden küldemény után áfát kell fizetni, és minden csomag után kötelezővé vált az elektronikus vám-árunyilatkozat benyújtása. Emiatt már korábban is ellenőrizték ezeket a csomagokat, így a vámmentesség eltörlése önmagában nem befolyásolná a vizsgálatok mélységét és mennyiségét.
A NAV ezért egyelőre csak észrevételeket tesz az uniós tervezetekkel és javaslatokkal kapcsolatban. Arról is írnak, hogy a vámmentesség eltörlése az átfogó uniós vámreformcsomag része, aminek egyik kiemelt célja egy közös uniós vámügyi adatközpont létrehozása. Ezt az e-kereskedelmi forgalom kezelésére tervezik elindítani, és fokozatosan venné át a tagállamoktól az összes többi elektronikus vámfolyamat feldolgozásának feladatát. A hatóság szerint az ezekkel kapcsolatos feladatokat felmérték, de az elemzői munka mellett konkrét lépéseket egyelőre nem tesznek a jogalkotási folyamat lezárultáig.
A vámmentesség eltörlésével kapcsolatban a Budapest Airportnak is küldtünk kérdéseket. Válaszukban arról írnak, hogy az e-kereskedelem volumene a piaci folyamatok függvénye, és a 150 euró alatti küldemények vámmentességének megszűnése nem jelentene számottevő többletköltséget az importőröknek. „Az online vásárlás mára alapvető fogyasztói szokássá vált, a légi úton szállított áruk mintegy 20 százaléka e-kereskedelmi küldemény. A repülőtér kiemelten kezeli ezt a szegmenst, miközben tovább fejleszti cargo tevékenységét olyan iparágak logisztikai támogatására, mint az autógyártás, elektronika, gyógyszeripar vagy a minőségi élelmiszerexport” – írták.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!