Az Európai Parlament (EP) elfogadta az álláspontját az uniós éghajlattörvény módosítási javaslatáról. A jogszabály új, köztes és kötelező érvényű 2040-es uniós célt tűzne ki, amely az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését írja elő az 1990-es szinthez képest.
A testület közleménye szerint „az európai parlamenti képviselők úgy vélik, hogy a zöld átállás és az EU versenyképességének javítása kéz a kézben jár. Ezért egyetértenek” az Európai Bizottság javaslatával, „amely új rugalmasságokat kíván bevezetni e célok elérésének módjában”.
Csakhogy amíg az eredeti bizottsági tervezettel három százalékot válthatnának ki a tagállami kormányok partnerországoktól vett karbonkvótákkal, az uniós miniszterek testületéhez, az EU Tanácsához hasonlóan ezt ötre emelné az EP álláspontja. A testület közleménye szerint itt az EP „szilárd biztosítékokat” követelne meg. Abban is egyetértettek a Tanáccsal, hogy tolják el egy évvel, 2028-ra a szén-dioxid-kvóták kereskedelmének kiterjesztését a közlekedésre és épületekre.
A javaslat végső formájáról az EP-nek és a Tanácsnak kell megegyeznie a saját álláspontja alapján, de ahogy a fentiekből is látszik, számos átfedés van a kettő között. Az Euractiv szerint Peter Liese, a javaslat néppárti (jobbközép) jelentéstevője úgy fogalmazott, hogy az EP javított a „Tanács eleve nagyon jó szövegén”.
Az oldal arról írt, hogy a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért (PfE) és az euroszkeptikus-konzervatív ECR kérésére a szövegnek voltak olyan részei, amelyekről titokban szavaztak. Az Euractiv szerint a néppártiak tagjai közül többen olyan módosítót adtak be, amely alacsonyabb kibocsátási célt és a kvótakereskedelem kiterjesztésére hosszabb halasztást javasolt, de végül ez nem kapott többséget.
A testület közleménye alapján a végső szöveg 379 igent kapott 248 nem és 10 tartózkodás mellett.
A 2040-es célszámok dilemmáiról, egyes szereplők érdekeiről ebben a cikkünkben bővebben is írtunk. Az EU független klímatudományi tanácsadói szerint a 90 százalékos célkitűzés összhangban lett volna a tudományos eredményekkel, és azt is tanácsolták, hogy ne lehessen karbonkrediteket vásárolni, mert az hátráltatja az európai iparágaknak szükséges beruházások megvalósulását.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!