Az EU zár egy frontot, Trump már a következőt készíti elő a vámháborújában

Az Európai Bizottság csütörtökön javasolta bizonyos, az Egyesült Államokból érkező termékek vámjának leszállítását. A lépés része annak a július végén kötött, múlt héten közösen írásba foglalt egyezségnek, amellyel az uniós testület minimalizálni igyekezett a Donald Trump elnök által indított globális vámháború hatásait.

Az alkuval az Európai Bizottság vállalta többek között azt, hogy az USA-ból hozott ipari termékekre és autókra a lehető legkisebb vámot vezeti be. Cserébe az Egyesült Államok is törli bizonyos területeken a pluszvámokat, valamint általánosan csak legfeljebb 15 százalékos vámot vet ki az uniós behozatalra. Ez – például a britekkel kötött 10 százalékos egyezséggel szemben – egy plafon, nem adódhat hozzá a korábbi vámokhoz. Így a magyar gazdaságnak a kormány szerint szinte elviselhetetlen, Trump által áprilisban 25 százalékkal megemelt, autókra és alkatrészeikre kivetett vámoknál mérséklést jelent.

Az USA azonban még nem vezette be a csökkentést. Az a csütörtöki bejelentés miatt augusztus elejétől visszamenőleg fog élni az Európai Bizottság olvasatában. A közösen kiadott augusztusi EU-USA nyilatkozat tisztázta: az autóknál „ezek a vámcsökkentések várhatóan ugyanazon hónap első napjától lépnek hatályba, amelyben az Európai Unió jogalkotási javaslatát benyújtják”. Az Európai Bizottság csütörtöki közleménye külön hangsúlyozta, hogy így az összesen 27,5 százalékos autóvámok visszamenőleg, augusztus elejétől csökkennek, ami csak erre a hónapra több mint 500 millió eurót jelent. A testület azt is kiemelte, hogy szeptember 1-től lép életbe az USA vámjainak lehető legalacsonyabb szintre csökkentése többek között az uniós repülőkre és alkatrészeikre, generikus gyógyszerekre.

A csütörtöki bejelentés szerint egy javaslattal az Egyesült Államokból jövő ipari termékek uniós vámjait törlik el, valamint preferenciális hozzáférést adnak a tengeri élelmiszerekre és „nem érzékeny” mezőgazdasági termékekre. Egy másikkal a homárok vámmentes behozatalát hosszabbítják meg és terjesztik ki a feldolgozott termékekre.

Egy bizottsági magyarázó azzal érvelt a csökkentések mellett, hogy az USA ipari termékeinek kétharmadára már eddig is nulla vagy ahhoz közeli vámot vetettek ki, a lépéssel pedig az uniós ipar és végfelhasználók is olcsóbban juthatnak ezekhez, miközben nem érintenek érzékeny területeket. Elismerte, hogy évente ötmilliárd eurónyi „vámteher” eshet ki, de a 335 milliárd eurós évi importhoz képest „rendes perspektívában kell látni”. A magyar kormány ugyanakkor korábban élesen kritizálta a megállapodást, ami „remek üzlet az amerikaiaknak és egy nagyon rossz Európának”.

A bizottsági magyarázó alapján mindkét jogszabályt rendes jogalkotási eljárással fogadná el a tagállami miniszterekből álló Tanács és az Európai Parlament (EP). Ugyanakkor pár napja az EP kereskedelmi szaktestületének elnöke, Bernd Lange az Euractivnak azt fejtegette: nem biztos, hogy a képviselők elfogadják a tervezetet, ezt a részletektől tette függővé. A múlt heti közös nyilatkozat szerint az USA vezetése arra számít, hogy az uniós jogszabályokat a kétoldalú egyezségnek megfelelő formában fogadják el.

Közben ráadásul Trump olyan bejelentést tett, ami újabb fronttal fenyegeti az EU-t. Kedden a Truth Socialre írt bejegyzésében kelt ki a „digitális adók, digitális szolgáltatásokról” és piacokról szóló jogszabályok ellen, amelyeket úgy találtak ki, hogy „ártsanak” az „amerikai technológiának vagy diszkriminálják”. Trump jelentős vámokat, valamint a „technológiára” és chipekre kiterjedő korlátozásokat lengetett be megtorlásul. (A Bloomberg úgy értesült, szankciókat is fontolgattak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály miatt.)

Az Európai Bizottság a közös nyilatkozatban jelezte, hogy az EU 40 milliárd dollár értékben szeretne chipeket venni (ez csak szándék céges igények felmérése alapján), és biztosította az USA vezetését, hogy nem tervez digitális adót. Utóbbit a 2028-ban induló többéves költségvetés tervezetében sem javasolta, holott a Politico szerint ez korábban felmerült.

Kifejezetten a Trump által emlegetett digitális szolgáltatásokra és piacra viszont már korábban elfogadott az EU – az EP és a tagállami kormányok többségével – egy-egy jogszabályt. Előbbi DSA, utóbbi DMA néven fut, és már eddig is voltak miattuk súrlódások amerikai techcégekkel. Az Egyesült Államok kongresszusának igazságügyi bizottsága meghallgatást is szervez jövő hétre „európai fenyegetés az amerikai szólásszabadságra és innovációra” címmel. Az ülés leírásában a brit szabályok mellett kifejezetten nevesítik a DSA-t és a DMA-t. Meghívták az Európai Bizottság volt piaci biztosát, Thierry Bretont is, akinek tavaly trágár mémmel üzengetésig fajult a vitája az X tulajdonosával, Elon Muskkal a DSA miatt.

Trump bejegyzése általánosan, nem kifejezetten az EU-t emlegetve azt állította, hogy az ilyen szabályok békén hagyják a kínai cégeket. Thomas Regnier szóvivő kedden kiemelte, hogy nem különböztetnek meg senkit tulajdonos alapján, a DSA legutóbbi három eljárása pedig kínai vállalatok ellen indult. Visszautasította, hogy a rendelet alapot adna a cenzúrára, a Metánál szerinte épp arra gyanakodnak, hogy túlzásba esett. Csütörtökön is az egyesült államokbeli céget hozta fel példának: a platformjain 16 millió, tartalmak eltüntetéséről szóló döntést kérdőjeleztek meg 2024-ben, a DSA pedig épp ehhez ad mechanizmust. Breton meghívásával tisztában vannak, de a volt biztosok nem képviselik az EU-t. Az uniós kvázialkotmány előírja, hogy előzetes engedélyt kellene kérniük a meghallgatásokhoz, holott Bretonnal nincs kapcsolatban az Európai Bizottság, az uniós jogi kérdéseket pedig a „megfelelő diplomáciai csatornákon” kellene feltenni, jelezte Regnier.

Az Európai Bizottság vezető szóvivője, Paula Pinho kedden sokadszor leszögezte: „az EU és a tagállamok szuverén joga, hogy szabályozzák a gazdasági tevékenységeket a területünkön”, szerinte pontosan ezért nem is szól a témáról a közös nyilatkozat. A Politicónak az euroszkeptikus ECR-frakció társelnöke, Nicola Procaccini úgy nyilatkozott: „attól függetlenül, hogy a jogot az amerikai aggodalmakhoz kellene-e igazítani, az EU-nak megvannak a jogalkotási és politikát meghatározó folyamatai, amelyeket mindannyiunknak tiszteletben kell tartanunk”.

A közös nyilatkozat minden termékre kiterjed, hangsúlyozta Pinho arra a kérdésre, hogy az alku megvédi-e Trump új bejelentésétől az EU-t. Stéphane Séjourné ipari biztos szerdán arra figyelmeztetett, hogy felül kell vizsgálni az augusztusi egyezményt, ha az USA kormányzata valóra akarja váltani a szándékait. A Politiconak ugyanakkor arról beszéltek a francia elnökhöz közeli források, hogy Emmanuel Macron visszavágáson is gondolkodik az egyesült államokbeli techcégekkel szemben.