Ukrajna és Amerika aláírta az ukrán nyersanyagokról és újjáépítésről szóló megállapodást

Ukrajna és az Egyesült Államok több hónapos huzavona után magyar idő szerint nem sokkal szerda éjfél előtt bejelentette, hogy aláírták az ukrajnai nyersanyagokról és befektetésekről szóló megállapodást. Ennek értelmében a felek létrehoznak egy közös befektetési alapot, amely koordinálni fogja az Ukrajna területén található nyersanyagok kinyerésére indítandó új projekteket és az Ukrajnába irányuló befektetéseket, megteremtve ezzel a két ország közötti hosszú távú gazdasági együttműködés alapjait.

A megállapodás tényéről közleményt adott ki az amerikai pénzügyminisztérium, a részleteiről pedig az egyezményt ukrán részről aláíró Julija Szviridenko, az ország első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere számolt be az X-bejegyzésében.

Közös alap, közös döntések, de ukrán tulajdon

„Ukrajna kormánya nevében aláírtam az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alap létrehozásáról szóló megállapodást. Az Egyesült Államokkal közösen hozzuk létre az alapot, amely globális befektetéseket vonz országunkba” – írta Szviridenko.

Összefoglalója szerint a megállapodás főbb pontjai:

1. A nyersanyagok tulajdoni joga és a kontroll Ukrajna kezében marad, minden ukrán földből és vizekből származó nyersanyag Ukrajnához tartozik. Az ukrán állam határozza meg, mit és hol termelnek ki.
2. A megállapodás egyenlő partnerséget határoz meg: az alap 50–50 százalékban lesz a két ország tulajdonában, és közösen fogják azt menedzselni, a szavazati joguk is kiegyenlített lesz.
3. Az ukrán nyersanyagvállalatok, mint az Ukrnafta vagy az Energoatom, ukrán állami tulajdonban maradnak, a megállapodás nem jár privatizációval.
4. A megállapodásban nincs szó semmiféle ukrán adósságkötelezettségről az Egyesült Államok felé.
5. A megállapodás összhangban van az ukrán alkotmánnyal és jogszabályokkal, és nem ütközik Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel, illetve az ország európai integrációs pályájával.
6. A befektetési alapot kizárólag új licencekből fogják finanszírozni, azaz a már folyamatban lévő vagy az ukrán költségvetésben betervezett projektekből származó bevételek nem fognak belekerülni. A kritikus nyersanyagokra, az olajra és a gázra vonatkozó új – az alap létrehozása után kiadott – lincencek ből származó bevételek 50 százaléka megy majd az alapba.
7. A megállapodás csak korlátozott és célzott jogszabályváltozásokat igényel ukrán részről. Az alap működéséhez csak a költségvetési törvény módosítására van szükség. A megállapodást az ukrán országgyűlésnek ratifikálnia kell.
8. A közös alapot amerikai részről a Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) nevű kormányzati ügynökség fogja támogatni. Az Egyesült Államok segíteni fog további befektetések és technológiák bevonzásában Amerikából, az Európai Unióból és „más nemzetközi partnerektől, akik támogatják Ukrajna harcát az orosz agresszorral szemben”.
9. A megállapodás adóügyi garanciákat biztosít. Az alap bevételei és az alaphoz nyújtott hozzájárulások után sem az Egyesült Államokban, sem Ukrajnában nem kell adózni.

Az alap működéséről Szviridenko azt írta, hogy Ukrajna befizeti az új területekre szóló, új projektekből származó bevételek 50 százalékát, illetve ezen felül belátása szerint további hozzájárulást; míg az Egyesült Államok a közvetlen pénzügyi hozzájárulás mellett további új segítséget is nyújthat Ukrajnának, például a miniszter szerint légvédelmi rendszereket.

Az alap ezután nyersanyagok kitermelésébe és kapcsolódó infrastruktúrába fektet be – hogy pontosan mely projektekbe, azt a két ország közösen határozza meg. Az alap azonban kizárólag Ukrajnában fektethet be. Szviridenko szerint arra számítanak, hogy az első tíz évben az alap nyereségét nem fizetik ki, hanem visszaforgatják új ukrajnai projektekbe, illetve az ország újjáépítésébe – de ehhez a miniszter hozzáteszi, hogy „ezek a feltételek további megbeszélések tárgyát képezik”, azaz a megallapodás ezt feltehetően nem garantálja.

„Olyan megállapodást alakítottunk ki, amely mindkét országnak kölcsönösen előnyös feltételeket biztosít. Az Egyesült Államok megerősíti elkötelezettségét a hosszú távú ukrajnai béke mellett, és elismeri Ukrajna hozzájárulását a globális biztonsághoz – beleértve a nukleáris fegyverekről való lemondását is. Ez a megállapodás megerősíti az Amerikai Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna biztonsága, helyreállítása és újjáépítése mellett” – írta Szviridenko.

Amerika szerint történelmi együttműködést kötöttek

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a megállapodás „elismeri azt a jelentős pénzügyi és anyagi támogatást, amelyet az Egyesült Államok népe nyújtott Ukrajna védelméhez Oroszország teljes körű inváziója óta”, és a két ország közösen fog dolgozni Ukrajna gazdasági helyreállításának felgyorsításán.

„Annak köszönhetően, hogy Trump elnök fáradhatatlan erőfeszítéseket tett a tartós béke biztosítása érdekében, örömmel jelentem be az Egyesült Államok és Ukrajna közötti történelmi jelentőségű gazdasági partnerségi megállapodás mai aláírását, amely létrehozza az Egyesült Államok–Ukrajna Újjáépítési Beruházási Alapot – jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter. – Ahogy az elnök is mondta, az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy segítsen ennek a kegyetlen és értelmetlen háborúnak a befejezésében.

Ez a megállapodás egyértelműen jelzi Oroszországnak, hogy a Trump-kormány elkötelezett egy olyan békefolyamat mellett, amelynek középpontjában egy hosszú távon szabad, szuverén és prosperáló Ukrajna áll.

[…] És hogy egyértelmű legyen, egyetlen olyan állam vagy személy sem profitálhat Ukrajna újjáépítéséből, aki finanszírozta vagy ellátta az orosz háborús gépezetet” – tette hozzá.

Amerikai részről cikkünk írásáig nem részletezték a megállapodás tartalmát. A megállapodás aláírására egyelőre sem Donald Trump amerikai, sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem reagált a közösségi oldalán.

Nehéz szülés volt

Trump már közvetlenül beiktatása után világossá tette, hogy Ukrajna további támogatásáért cserébe ellenszolgáltatást vár. Február elején arról beszélt újságíróknak, hogy szeretne hozzáférni Ukrajna ritkaföldfém-készleteihez. Azt sugallta, hogy az ukrán kormány is nyitott az alkura, és kész lenne hozzáférést adni az Egyesült Államoknak. Valójában Volodimir Zelenszkij már a demokrata Joe Biden elnöksége idején is jelezte, hogy kész hozzáférést biztosítani az ország ásványi anyagaihoz, amelynek egy része az orosz erők által megszállt területen van. Az ukrán elnök tavaly ősszel mutatta be Ukrajna „győzelmi tervét”, és már akkor jelezte, hogy hajlandók lennének az ásványkincseik egy részét beáldozni azért, hogy erősebb tárgyalási pozícióba kerüljenek, illetve Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.

A megállapodásig azonban rögös út vezetett. Az ukrán fél februárban nem írta alá az ország ásványi anyagainak kitermeléséhez az amerikaiaknak hozzáférést biztosító szerződés első verzióját, amelyet az amerikai pénzügyminiszter vitt Kijevbe. A tervezet szövegében végül több héten át tartó tárgyalássorozat után, február utolsó hetében állapodtak meg a felek. Zelenszkij február 28-án Washingtonba utazott, hogy aláírják a megállapodást, de ez a látogatás emlékezetes szócsatába torkollott, és az egyezségből nem lett semmi. Ezután kezdődött meg az a hosszadalmas tárgyalási folyamat, amelynek a végén szerda éjjelre mégis megszületett a megállapodás.

Arról, hogy milyen ásványkincsek találhatók Ukrajnában, ezeknek mi a jelentőségük, illetve hogy milyen kérdések merülnek fel ezek gazdaságos kitermelhetőségével kapcsolatban, még a februári tervezettel kapcsolatban itt írtunk részletesen.