Zelenszkij aduként játszaná ki a ritkaföldfémeket, de nem biztos, hogy jók a lapjai

Tizenkétezer milliárd dollár, azaz a 2023-as magyar GDP több mint 56-szorosa – becslések szerint ekkora értéket jelenthetnek az Oroszország által elfoglalt kelet-ukrajnai földekben rejlő ércek és egyéb ásványi anyagok. Kijev most aduként igyekszik felhasználni a ritkaföldfémkészleteit ahhoz, hogy az Egyesült Államok részéről azután is fennmaradjon Ukrajna támogatása, hogy Donald Trump visszatért a Fehér Házba.

Az Egyesült Államok elnöke a katonai szállításokat nem állította le, de világossá tette, hogy a támogatásért cserébe ellenszolgáltatást vár. Február elején arról beszélt újságíróknak, hogy szeretne hozzáférni Ukrajna ritkaföldfém-készleteihez az amerikai támogatások folytatásáért cserébe. Azt sugallta, hogy az ukrán kormány is nyitott az alkura, és kész lenne hozzáférést adni az Egyesült Államoknak.

Valójában Volodimir Zelenszkij már a demokrata Joe Biden elnöksége idején is jelezte, hogy kész hozzáférést biztosítani az ország ásványi anyagaihoz, amelynek egy része az orosz erők által megszállt területen van. Az ukrán elnök tavaly ősszel mutatta be Ukrajna „győzelmi tervét”, és már akkor jelezte, hogy hajlandók lennének az ásványkincseik egy részét beáldozni azért, hogy erősebb tárgyalási pozícióba kerüljenek, illetve Moszkvát tárgyalóasztalhoz kényszerítsék.

„Amikor Ukrajna ásványkincseiről beszélünk, akkor nem is milliárdokról, hanem ezermilliárdokról van szó” – mondta az ukrán elnök múlt hétvégén, a Reutersnek is bemutatva azt a korábban titkosított, a ritkaföldfémek és más ásványi anyagok hatalmas lelőhelyeit jelző térképet, amelyet Trumpnak is szánt. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna „nem odaadja” az erőforrásait, hanem partnerséget ajánl az Egyesült Államoknak. Felajánlotta a kitermelés jogát ellentételezésül a katonai támogatásért és egy olyan, Oroszországgal folytatandó tárgyalásért, amely nyomán Ukrajna meggyőző biztonsági garanciákat kapna a Nyugattól arra, hogy az oroszok még egyszer nem támadják meg – a gyakorlatban ez még ha nem is NATO-tagságot, de például egy segítségnyújtási szerződést jelenthetne.

Közben viszont Trump és védelmi minisztere elmúlt napokban tett nyilatkozatai arra utalnak, hogy inkább Moszkvának, mintsem Kijevnek osztana lapot.

Kincs, ami lehetne

Oroszország az Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúban a 603 ezer négyzetkilométeres ország közel ötödét foglalta el a 2014-ben megszállt Krímmel és az orosz támogatást élvező szeparatisták által akkoriban elszakított Donyeck és Luhanszk megye szakadárterületeivel együtt. Zelenszkij gyorsan megjegyezte: az oroszok „Ukrajna ásványkincseinek kevesebb, mint az ötödét szerezték meg – egyelőre.”

Az egyelőre kulcsszó, hiszen Oroszország ugyan nem érte el a néhány hetesre tervezett, de már három éve tartó háborújában katonai céljait – azaz nem szerezte meg Ukrajna teljes tengerparti szakaszát Odesszáig, de még a hivatalosan magához csatolt négy megye, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon egészét sem, ahogy nem űzte el az ukrán kormányt sem – viszont képes Ukrajna lassú kivéreztetésével fenyegetni. Mindezt annak ellenére is, hogy az oroszok katonai veszteségei is nagyok, és az ő gazdaságuk is megsínyli a hadigazdálkodást és a nemzetközi szankciókat.

Ukrajna nemcsak a világ egyik legnagyobb búza- és kukoricaexportőre – a veszteségek ellenére is ez előbbi nyolc, utóbbi tíz százalékát adja –, de szénkészletei is jelentősek, érdemleges mennyiségű földgáz és további ásványi kincsek mellett. Zelenszkij a Reutersnek adott interjúban azt mondta, hogy Ukrajna rendelkezik Európa legnagyobb titánkészletével, ami nélkülözhetetlen a légi közlekedésben és az űriparban. A titánlelőhelyek nagy része Ukrajna északnyugati részén található, távol a harcoktól.

A szénkészletek 80 százaléka azonban az acélipari kapacitás nagy részével együtt a megszállt területeken van. Miután kétharmaduk orosz kézre került, az acélipar maradékához szükséges utolsó kokszlelőhelyek Pokrovszk környékén vannak, részben ezzel is magyarázható, hogy a több mint ezer kilométeres frontvonalnak jelenleg ezen a részén a legnagyobb az orosz nyomás. A bányák egy részét tavaly a támadások ereje miatt kénytelenek voltak lezárni.

A vasérckészletek jelentős részét is elérhetetlenné tette Ukrajna számára a háború: a Zaporizzsja megye elfoglalt részén lévő Dnyiprorudne önmagában évi 4,5 millió tonna, 60 százalékos vastartalmú ércet adott.

A földgázkészletek 20, a kevésbé jelentős olajkészletek 11 százaléka került orosz ellenőrzés alá. A ritkaföldfémkészlet egyharmada szintén az elfoglalt területeken van, köztük az akkumulátorgyártáshoz szükséges lítium is. Ebből Európában az egyik legnagyobb készlet áll rendelkezésre Ukrajnában, noha az 500-750 ezer tonna eltörpül Ausztrália, Chile, Kína és Argentína készletei mögött. Az ausztrálok adják a világtermelés majdnem felét – 2023-ban ez 86 ezer tonna volt –, a chileiek a negyedét, Kína csaknem az ötödét, Argentína a huszadát, a világ többi részére alig négy százalék jut. Kína túlsúlya az előállított akkumulátorok terén már sokkal nagyobb, a termelési kapacitás 65 százalékát birtokolja, szemben az Egyesült Államok 6,5 százalékával.

A kínai dominancia visszaszorításának szándéka a demokrata kormányzatban is megvolt, de a republikánus Trumppal ez a célkitűzés még határozottabban fogalmazódik meg. Ezért is remélheti a kijevi vezetés, hogy lítiumkészleteivel az ország védelmi képességeinek fenntartásában tartósan érdekeltté teheti az amerikaiakat.

A javaslat egyébként nem új, az EU már 2020-ban, az Ukrajnával kötött stratégiai partnerség kezdetén kimondta, hogy „a kapcsolat erősítésével elősegíti a létfontosságú nyersanyagok beszerzésének diverzifikálását”. Ennek megfelelően kötöttek megállapodást 2021-ben a nyersanyagok területét érintő közös piaci együttműködésről.

Trump szerint rengeteg pénzük van Ukrajnában, amit vissza akar kapni

Az Ukrajnában rejlő nyersanyagok kínálta lehetőséget aztán tavaly is felvillantotta Zelenszkij „a győzelmi terv” néven ismertté tett ajánlatában, mindez tehát nem Trumppal kezdődött, bár kétségtelen, hogy a támogatást és a közvetlenül látható megtérülést ő kapcsolta össze a legnyíltabban.

„Azt mondtam nekik (az ukránoknak), hogy ötszáz milliárd dollárral egyenértékű ritkaföldfémet akarok ezért cserébe. Ők lényegében beleegyeztek ebbe, így legalább nem érezzük magunkat hülyének”

– idézte a Politico Trump Fox Newsnak adott interjúját.

Trump azt is megerősítette az interjúban, hogy hamarosan Ukrajnába küldi Keith Kelloggot, az orosz–ukrán háború amerikai különmegbízottját, akinek az a feladata, hogy javaslatot dolgozzon ki a háború megállítására. Az amerikai elnök a konfliktus gyors befejezését sürgeti, Zelenszkij pedig kemény biztonsági garanciákat követel Washingtontól az Oroszországgal kötendő bármilyen megállapodás részeként.

Ennek első felvonása a pénteken kezdődő müncheni biztonsági konferencia lesz, ahol Zelenszkij várhatóan találkozik az Egyesült Államok alelnökével, az Ukrajnáról korábban nem túl hízelgően nyilatkozó J. D. Vance-szel. Hogy milyen jellegű megbeszélésre lehet számítani, azt Trump a már említett interjúban jelezte:„Szeretném a pénzünket biztonságban tudni, több százmilliárd dollárt költünk el, ők lehet, hogy megállapodnak, lehet, hogy nem. Lehet, hogy egyszer oroszok lesznek, lehet, hogy nem lesznek oroszok, de rengeteg pénzünk van ott, én azt mondom, hogy vissza akarom azt kapni.”

Még ezen a héten Ukrajnába utazik az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Scott Bessent – írta a Reuters Trump Truth Social-posztjára hivatkozva. Bessent lesz Trump első minisztere, aki Ukrajnába utazik, és egy, az útra rálátó forrás szerint a cél az, hogy tárgyaljon az ottani ritkaföldfém-lelőhelyekről és energiaforrásokról.

Ugyanakkor Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport ülésén szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja prioritásként kezelni az európai és ukrán biztonságot, és szerinte Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása irreális. Szerinte elsődlegesen európai haderőknek kellene biztosítaniuk a háború utáni Ukrajnát. Zelenszkij azonban néhány nappal korábban pont azt jelentette ki, hogy amerikai vezetés nélkül Európa nem tud érdemi biztonsági garanciákat nyújtani.

Szerdán ráadásul Trump azt is kiírta, hogy „hosszú és rendkívül eredményes” telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek az ukrajnai háború lezárásáról. Egy találkozó is tervben van a két vezető között Szaúd-Arábiában. Azt is kijelentette, hogy Ukrajna valószínűleg nem fog visszatérni a 2014 előtti határaihoz, de a BBC kérdésére válaszolva hozzátette: „valamennyi terület vissza fog térni”. Miután kijött a hír, hogy Putyin és Trump beszélt egymással, Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy ő is beszélt Trumppal egy „tartós és megbízható békéről”.

Nem elég kiásni az ásványt

Közben pedig kérdés az is, hogy mekkora értéket lehet valóban kihozni az ukrajnai lítiumkészletekből. A tavaly bejelentett 750 ezer tonnás készlet egy elméleti szám, először is a négy nagyobb lelőhelyből kettő orosz ellenőrzés alatt van. De ha elvonatkoztatunk a háborútól, akkor is felmerül, hogy mennyire gazdaságosan termelhető ki a lítium. Példaként ott van Németország, amelynek földjében a lítium mennyiségét 3 millió tonnára teszik, mégsem merül fel, hogy Németország lítiumkitermelő nagyhatalommá válna: az akkumulátorok gyártását ugyan felfuttatja, de ezt javarészt Ausztráliából importált lítiumra építve teszi.

Az EU-ban jelenleg csak Portugáliában van működő lítiumbánya, de tervben van bányák nyitása Franciaországban, Csehországban, Ausztriában. A kontinensen az EU-n kívüliek közül az egyik legígéretesebb lelőhely Szerbiában van, ahonnan az EU az elektromos autókba szánt akkumulátorokhoz szükséges lítium 17 százalékát fedezné.

Ebbe a versenybe szállhatna be Ukrajna, bár az még nem tudható, hogy a kitermelést valóban gazdaságosan meg lehet-e valósítani.

Lítiumból most nincs hiány a világpiacon, az árak alacsonyabbak is, mint néhány éve, olyannyira, hogy az egyik legnagyobb termelő, az ausztráliai MinRes felfüggesztette az ország nyugati részén lévő Bald Hill-i bánya kitermelését, és ugyanígy döntött a térségben működő Arcadium Lithium is. A finomítással előállítandó lítium-hidroxid kilogrammonkénti ára 85 dollár volt 2022-ben, most a 15-25 dollár közötti ár látszik reálisnak a következő években.

A felmérések után – ha tehát a kitermelés egyáltalán gazdaságosnak minősül – a bányák megnyitása is tőkeigényes, a működtetés energiaigényes, márpedig ez Ukrajnában sem lehet olyan olcsó, mint a háború előtt volt. Ráadásul ezt a lítiumot petalitba rejtve őrzi a föld, ebből azonban sokkal költségesebb kinyerni a lítiumot, mint a spodumenből, amelyben a lítium aránya 3,7 százalék. Petalitből nagy tételben folyó gazdaságos kitermelés jelenleg nincs is – hívta fel a figyelmet egy ukrán gazdasági lapban Jehor Perelihin, az elsősorban ukrajnai titánkitermeléssel foglalkozó UMCC Titanium vezetője.

Igaz, a tisztán gazdasági számításokat felülírhatják a deglobalizációs politikai folyamatok, amikor a saját forrás előnyösebbnek minősül, mint az olcsóbb, de kívül lévő források. Az EU a kiszolgáltatottságát csökkenthetné az újabb források bevonásával, még ha azok a jelek szerint javarészt amerikai részvétellel jönnének létre – már ha ez valamikor tényleg megvalósul.