A nemek közti bérkülönbségek terültének kutatásáért járt az idei közgazdasági Nobel-díj

Claudia Goldin amerikai gazdaságtörténész kapta idén a közgazdasági Nobel-díjat a nők munkaerőpiaci érvényesülésének témájában végzett munkájáért – tudósít a Reuters.

Goldin mindössze a harmadik nő, aki elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat.

Díjazottként 11 millió svéd koronában (368 millió forintban) részesül. A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleménye szerint Goldin azzal érdemelte ki az elismerést, hogy elkészítette az első átfogó beszámolót a nők keresetének és munkaerő-piaci részvételének alakulásáról. Kutatása évszázados periódust ölel fel.

A friss Nobel-díjas úttörő a közgazdaságtan gendervetületeinek kutatásában, és részletesen vizsgálta, hogy miért létezik még ma is a nemek közötti bérszakadék. Goldin kimutatta például, hogy a nemek közötti különbségek nem feltétlenül szűnnek meg a gazdasági fejlődéssel, és hogy a gazdasági növekedés nem mindig javítja a nők munkaerő-piaci eredményeit. Az akadémia a díj mellé kiadott közleményében az áll:

„a huszadik században a modernizáció, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatott nők arányának növekedése ellenére a nők és férfiak közötti kereseti különbség hosszú ideig alig csökkent. Goldin szerint ennek részben az a magyarázata, hogy az egész életre szóló, karrierlehetőségeket befolyásoló oktatási döntéseket viszonylag fiatal korban hozzák meg. Ha a fiatal nők elvárásait az előző generációk tapasztalatai alakítják – például az anyjuké, aki nem ment vissza dolgozni, amíg a gyerekek fel nem nőttek –, akkor a fejlődés lassú lesz.”

Történelmileg a nemek közötti kereseti különbségek nagy része az oktatásban és a foglalkozásválasztásban mutatkozó különbségekkel magyarázható.

Goldin azonban kimutatta, hogy a kereseti különbség nagy része ma már az azonos foglalkozású férfiak és nők között van, és hogy ez nagyrészt az első gyermek születésével keletkezik.

A közgazdasági elismerés eredetileg nem szerepelt az Alfred Nobel végrendeletében alapított díjak között, csak egy későbbi kiegészítésként jött létre a svéd központi bank kezdeményezésére 1968-ban. Első alkalommal a következő évben ítélték oda, és a korábbi díjazottak között számos befolyásos gondolkodó és tudós szerepel: megkapta többek között Friedrich August von Hayek, Milton Friedman és nemrégiben Paul Krugman amerikai közgazdász.

Az idei Nobel-díjasok a többi kategóriában:

• fizikai: Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier
• élettani-orvosi: Karikó Katalin, Drew Weissmann
• kémiai: Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov
• irodalmi: Jan Fosse
• béke: Nargesz Mohammedi.