Ijesztőnek tűnik a techóriások részvényeinek mélyrepülése, de szó sincs összeomlásról

Több mint egy év telt már el azóta, hogy a GameStop-részvények váratlan szárnyalásával egy rakás redditező és egy haldokló játékbolt térdre kényszerítette a Wall Streetet, és bár azóta is előfordult, hogy a cég részvényeinek árfolyama megmagyarázhatatlan módon kilőtt, mostanra azért látszik, hogy bőven túl vagyunk már a tavalyi őrületen. Még úgy is, hogy a cég nemrég bejelentette, hogy saját NFT-piacteret indít, ami manapság a metaverzummal együtt elég nagy hívószó. Azok a kisbefektetők, akik tavaly beszálltak a gamestopos bizniszbe, mostanra valószínűleg mind elhagyták a süllyedő hajót, de alighanem voltak olyanok is, akiknek megtetszett a tőzsdézés, és egy kicsit komolyabban is elkezdtek foglalkozni vele.

Számukra kézenfekvő lépésnek tűnhetett az évek óta kiemelkedően teljesítő, a járvány alatt pedig egy lapáttal még erre is rápakoló techóriások részvényeinek vásárlása, ha azonban így tettek, az utóbbi hetekben komoly hideg zuhany érhette őket.

A Facebook anyavállalata, a Meta például a platform fennállása óta először jelentett csökkenést az aktív felhasználók számában, a pénzügyi beszámoló nyomán pedig egy nap alatt 26 százalékot esett a cég részvényárfolyama, de a Spotify és a Netflix is szívhatta a fogát a csalódást keltő beszámolók nyomán.

Persze voltak olyan vállalatok, amelyek most is jól teljesítettek, de összességében a nagy techcégek részvényei tényleg mélyrepülésbe kezdtek. Az biztos, hogy összeomlás helyett inkább az eddigi fékevesztett növekedés normalizálódásáról van szó, ám a jelenlegi folyamatok alapján nincs kizárva az sem, hogy a mostani leolvadás még csak a kezdet.

Csökkenő profitok, meglepett befektetők

A nagy techcégek az amerikai részvényindexek közül leginkább a NASDAQ-100-hoz kötődnek, ami két részből áll: körülbelül az egyik felét az úgynevezett FAANG (Facebook, Apple, Amazon, Netflix, Google), vagyis a nagy, legalább néhány száz milliárd dolláros kapitalizációjú cégek teszik ki, a másik felét pedig az olyan kisebb papírok, mint a DocuSign vagy a Zoom. Ez a részvényindex tavaly november közepén és december végén volt a csúcson, január közepén viszont már szignifikáns esést produkált.

Szabó Balázs, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere a Telexnek elmondta, hogy ekkor nem a techóriások estek nagyot, hanem a fentebb már emlegetett kisebb papírok. Mint mondta, ezeknél a járvány alatti őrült tempójú digitalizálódás következtében felrobbant a részvényárfolyam, mindenki ezeket vette, mostanra viszont kidurrant a lufi, ami számottevő csökkenést eredményezett.

Szabó szerint azoknál a techcégeknél, amelyek nagyot nyertek a járványon, volt egy mánia, ami végül lecsillapodott, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy aggódniuk kéne a jövőjük miatt. A Zoom részvényeinek árfolyama például mostanra a harmadára esett a 2020. októberben látott csúcsához képest, a cég azonban eközben még mindig két számjegyű növekedést produkál, éves szinten több mint egymilliárdos negyedéves bevételt jelentett. Az ilyen cégeknél a lufi kidurranásához az is nagyban hozzájárul, hogy a nagyon távoli jövőben várják a nagy profitot, de a Zoom esetében legalább már van profit, még úgy is, hogy az utóbbi időben a növekedési várakozások jelentősen csökkentek.

A techóriásoknak a lufiproblémával szemben megvan az az előnyük, hogy már hatalmas profitjuk van, minden évben nő az árbevétel és a nyereség is. Az elmúlt években azonban a körülmények együttállása miatt ezek is a várakozásokat jócskán túlszárnyaló ütemben tudtak növekedni, aminek most meg is lett az eredménye.

Szabó elmondta, hogy 2020 tavaszán elindult egy több mint egy évig tartó folyamat, egy pozitív sokk a járvány miatt, ami a techóriások profitját is alaposan megdobta, hiszen nőtt többek közt a felhőalapú szolgáltatásokra való igény, a mutatók pedig mind arra utaltak, hogy rengeteg időt töltünk az online térben. Most viszont az eddigi túlszeretés után éppen kijózanodik a piac, és több fronton – például az e-kereskedelemben vagy az online streamingnél, különösen a Netflixnél – az látszik, hogy bár volt egy erős növekedés, a beszakadással együtt a cégek nincsenek sokkal előrébb a pár éve előrevetített növekedéshez képest. Máshogy mondva: lényegében szélsőséges kilengésekkel ugyan, de ugyanoda jutottak el, mintha lineáris lett volna a növekedés. Azt persze Szabó is hozzátette, hogy ezek a cégek nem jelentenek rossz profitot,

csődről, összeomlásról szó sincs, inkább az van, hogy például 20 százalék helyett lehet, hogy 10, 5 vagy 3 százalékot fognak nőni.

A profitok normalizálódása tehát a cégekre nem igazán veszélyes, hiszen eddig űrszámokat produkáltak, a befektetőket viszont ettől még meglepheti, sőt, meg is lepte, ahogy az a részvényárfolyamok óriási ingadozásából is látszik. A techóriások profitja az elmúlt öt évben a várakozásokat rendre túlszárnyalta, és mindig meglepően nagyot nőtt, így a befektetők tulajdonképpen joggal számíthattak arra, hogy most is jön a nagy növekedés – ez viszont nem minden esetben történt meg. Szabó szerint tehát hiába nőtt sokszor meglepően jól a Meta profitja éveken keresztül, a túlzó várakozások miatt egy kis megingás rögtön nagy árfolyameséshez vezetett.

Az infláció és az ólálkodó kamatemelés

Az elmúlt hetekben kiadott, gyakran csalódást keltő pénzügyi jelentések mellett vannak még fontos tényezői a techrészvények ingadozásának – például az infláció, illetve az amerikai jegybank, a Fed által belengetett kamatemelés és a pénzcsapok elzárása. Erről éppen pénteken írtunk részletesebben ebben a cikkben, de a részvényárfolyam szempontjából is érdemes foglalkozni vele. A Fed az elmúlt két évben leginkább azzal próbálta megvédeni az amerikai gazdaságot a járvány hatásaitól, hogy elárasztotta pénzzel a piacot. Ez jelentősen felnyomta a részvények árát is, a techcégek pedig különösen sokat nyertek rajta, hiszen hirtelen mindenki elkezdte az ő termékeiket használni.

Ahogy viszont arra a Fed és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felhívta a figyelmet, ezeknek a részvényeknek az árfolyamai elkezdtek elszakadni a valóságtól, a jegybank pedig novemberben azt is kiemelte, hogy komoly visszaesésre lehet számítani, ha a befektetők kockázatvállalási kedve valamiért visszaesik.

Az amerikai gazdaság jelenleg kifejezetten jó helyzetben van, januárban a várt 150 ezer helyett 467 ezer új munkahely jött létre az Egyesült Államokban, miközben a munkanélküliségi ráta 4 százalékon maradt. A Fed emiatt az utóbbi időszakban egyértelművé tette, hogy el akarja zárni a pénzcsapokat, és inkább az 1982 óta nem látott mértékű infláció csökkentésére akar fókuszálni. Erre jelenthet megoldást a minden jel szerint márciusban érkező, egyelőre nem meghatározott mértékű kamatemelés, ami az infláció csillapítása mellett azoknak a techcégeknek is betehet, amelyeknek a magas részvényárfolyamát a mesés növekedés ígérete hajtotta fel.

Szabó szerint a szakértők körében is nagy vita folyik arról, hogy az infláció tartós lesz-e – ha az ellátási láncok problémája megoldódik, akkor csökkenhet az infláció, de az sincs kizárva, hogy ár–bér spirál alakul ki – ez nem más, mint a pénzbér és az árszínvonal egymást erősítő folyamata. Az viszont szerinte is biztos, hogy mindenképpen lesznek kamatemelések, ettől pedig jogosan tarthatnak a techcégek.

A techrészvények egyik előnye az volt, hogy az eddigi közegben egyszerűen nem volt rájuk jó alternatíva:

az államkötvényeknél 1-2 százalékos hozammal lehetett számolni, de Európában a negatív hozam is előfordult, ebben az esetben pedig az ember nyilván részvénybe fekteti a pénzét, ha kezdeni akar vele valamit. Ha viszont, mondjuk, 3-4 százalékos vagy még nagyobb lenne a kamat a következő években, akkor egyáltalán nem biztos, hogy megéri részvényt venni, jobb lesz a kockázatmentes kötvény.

Azt persze itt is fontos kiemelni, hogy nem összeomlásról van szó, annyi történt, hogy jelenleg nem lehet ész nélkül vásárolni a FAANG-részvényeket, az elmúlt évekkel ellentétben ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy jól fogunk járni, ha véletlenszerűen kiválasztunk egyet közülük. A befektetők továbbra sem mondtak le a részvényekről és ezen belül a techszektorról sem, de az biztos, hogy hirtelen mindenki sokkal válogatósabb lett a piacon. Az olyan nagyágyúkra, mint a Microsoft, a Google, az Amazon és az Apple, továbbra is bátran fogadnak sokan, de az Nvidia, a Tesla és az AMD is népszerű opciónak számít – az Nvidia például szépen be is csúszott a Meta elé annak óriási értékesése miatt, így először ért többet a leginkább videókártyákban utazó cég, mint Mark Zuckerberg cégbirodalma.

Nem ettől fognak tönkremenni a techóriások

Fontos adalék az is, hogy a bezuhanó árfolyamoknál sem feltétlenül csak a kamatemelés és a várakozásoktól való elmaradás okozta a problémát, elég csak megnézni a Meta helyzetét. A cég értékének esésében nyilván nagy szerepet játszott a felhasználók számának csökkenése, de hasonlóan nagy ütés volt számukra az, hogy az Apple tavaly óta komolyan szabályozza az reklámcélú adatgyűjtést, ami több milliárd dolláros bevételkiesésként csapódik le náluk – miközben a Google éppenséggel jól jár ezzel, sok hirdető ugyanis hozzájuk pártolt át. És hát természetesen a TikTok töretlen népszerűsége is komoly probléma Zuckerbergéknek,

az amerikai fiatalok ugyanis szívesebben látogatják a kínai platformot, mint a Facebookot és az Instagramot.

Az egyre komolyabb verseny a Netflixnek is betett, hiába tűnt úgy, hogy monopolhelyzetbe kerültek, a Magyarországra idén nyáron érkező Disney+ és az Amazon Prime Video, ami olyan, saját gyártású sorozatokkal büszkélkedik, mint az Alapítvány, Az Idő Kereke és hamarosan A Gyűrűk Ura, komoly fejtörést okozhat a cégnek. Azt viszont még egyszer érdemes leszögezni, hogy ezek a cégek ettől még köszönik szépen, jól vannak, és a részvényárfolyamuk sem fog mostanában földbe állni, legfeljebb a felhők fölül ereszkedik kicsit lejjebb.

Szabó Balázs kérdésünkre azt is hozzátette, hogy a felhasználók sem fognak semmit érezni az egészből, már csak azért sem, mert ezek a cégek az ilyen folyamatoktól teljesen függetlenül változtatják a szolgáltatásaik árát. Az Amazon például a kifejezetten erős pénzügyi jelentése után jelentette be, hogy emeli az Amazon Prime éves előfizetési díját. Szabó szerint a részvényárfolyamot leginkább az tudná meredeken befolyásolni, ha az elmúlt években számtalanszor felmerült módon, versenyjogi okokból tényleg feldarabolnák őket.

Mint mondta, Kína példájából jól látszik, hogy ezzel könnyen földbe lehet állítani az olyan, az Amazonhoz és a Metához hasonló gigacégek növekedését – és részvényárfolyamát – is, mint az Alibaba vagy a ByteDance. Az Egyesült Államokban viszont mindez sokkal nehezebb, mint a totalitárius Kínában, így bár alighanem idén is lesznek majd kísérletek, de egyelőre nem látszik, hogy mikor valósulhat meg bármi a trösztellenes törekvésekből. Addig pedig a mostanihoz hasonló, zord környezetben sem kell majd félteni a nagy techcégeket.