Erdőtűz Évia szigetén (Európa / egyedi kép) – Egy helyi asszony, Panayiota Kritsiopi sír, miközben a lángok az otthona közelébe érnek az Évia szigetén fekvő Gouves faluban. Évia Görögország második legnagyobb szigete, ahol erdőtüzek pusztítottak az elmúlt 30 év legmelegebb időjárása miatt. A kiterjedt tüzek megfékezése csaknem két hétig tartott, amit a globális felmelegedés mellett olyan tényezőkkel is magyaráztak a helyi jelentések, mint a vidék elnéptelenedése, a tűzoltóság költségvetésének csökkentése vagy a tűzkezelési stratégiák. „Abban a pillanatban nem csak magamért kiabáltam. Az egész faluért” – mondta Panayiota Kritsiopi, akinek végül sértetlen maradt az otthona.
Idén 65. alkalommal tartják meg a világ legrangosabb sajtófotóversenyét, a World Press Photót, 2022-ben 4066 fotós és 64 823 darab fotó van versenyben. Újdonság, hogy a pályázat szerkezete teljesen megváltozott, ugyanis hat régióra osztották a világot: Afrika, Ázsia, Európa, Észak- és Közép-Amerika, Dél-Amerika, Délkelet-Ázsia és Óceánia. A különböző régiókból érkező fotók pedig nem a megszokott tematikák szerint lettek csoportosítva, hanem új kategóriákban versenyeznek. Egyelőre a verseny regionális győzteseit nevezték meg, akik közül egy újabb bizottság választja ki a verseny nagydíjasait április 7-én.
Virágvölgyi István kurátor, képszerkesztő, a Capa-nagydíj titkára, az idei World Press Photo európai szekciójának zsűritagja arról beszélt, hogy „23 000 kép átnézése után kiválasztani a négy díjazott anyagot elég meredek feladatnak hangzik – és valóban az is. De újfent megerősödtem abban a hitemben, hogy a közösségi médiából ránk zúduló képáradat ellenére sem csökken a jó fotók ereje, egy ütős fénykép még ilyen vizuális tobzódásban is rögtön utat talál az ember szívéhez.”
A pályázat szerkezete mellett a kategóriák is újak, a beérkezett fotókat négy kategóriába sorolták: egyedi kép, sorozat, hosszú távú projekt (long term) és a korábban nem szereplő kötetlen formátum (open format). Ez a kategória teret enged a történetmesélési technikák sokféleségének, a fotókollázsoktól kezdve a többszörös expozíciós képeken át egészen az interaktív dokumentumfilmekig.
Virágvölgyi szerint az idén bevezetett új kategóriák néhány területet nehéz helyzetbe hoztak: „Például sem portréfotót, sem sportfotót nem látunk a nyertes anyagok között még úgy sem, hogy tavaly zajlott a tokiói olimpia. Az új rendszer sok más kérdést is felvet: a regionális alapon kiválasztott sztorik relevánsak-e egy globális közönség számára is; vajon a pályázat által preferált helyi fotósok kevésbé elfogultak-e egy témával kapcsolatban; lehet-e hatékonyan segíteni a női fotóriporterek érvényesülését kvótákkal egy pályázat keretein belül, ha az iparágban eleve alacsony az arányuk?”
A regionális győzteseik munkáiból válogattunk, a fotóikat a szerzők bevezetőivel és képaláírásaival mutatjuk be.
Afrika
Egy tüntető dobja vissza a könnygázgránátot, amit a biztonsági erők lőttek ki a katonai uralom elleni tüntetésen Kartúmban, Szudán fővárosában 2021. december 30-án.
December 30-án tüntetők vonultak végig Kartúm városán, valamint a szomszédos Omdurmán és Bahri városokon, azt követelték, hogy adják át a politikai hatalmat a polgári hatóságoknak. A tüntetéseket brutális módon szétverték, a Reuters jelentése szerint öt ember vesztette életét. A hadsereg október 25-én puccsal átvette az irányítást, feloszlatta az átmeneti kormányt, és őrizetbe vette annak miniszterelnökét, Abdalla Hamdokot. A szudáni származású fotós részt vett a katonai puccsot követő korai tüntetéseken.
Biztonsági erők járőröznek Andranondambo falu romjainál Madagaszkár déli részén 2014. június 1-jén. A falut teljesen elpusztították a szomszédos Ambatotsivala faluból származó dahalo zebu tolvajok. A második képen a letartóztatásba helyezett Etosoa Mihary és Tsiry Tam Sudban, Madagaszkáron, 2014. június 3-án. A két ambatotsivalai férfit azzal vádolják a hatóságok, hogy meggyilkolták valakit a szomszédos faluból.
Rijasolo (Riva Press): A Zebu-háború (hosszú távú projekt)
Madagaszkár déli és nyugati részének vidéki lakossága évtizedek óta szembesül az erőszakkal és azzal, hogy a dahalo („banditák”) nevű férficsoportok naponta ellopják zebuikat, púpos szarvasmarháikat. Az ellopott szarvasmarhákat hozományként és rituálékon is használják, és a húsuk miatt is igen nagy becsben tartott szerzemények. Madagaszkáron az 1970-es évek óta növekvő gazdasági egyenlőtlenségek és az élelmiszerválság miatt egyre több a zebulopás, sok esetben erőszakhoz vezetnek, a vidéki közösségek és a dahalo csoportok között gyakoriak a halálos összecsapások is. A kormány keményen lépett fel a zebulopásokkal szemben, emiatt 2014-ben az Amnesty International Nemzetközi Szervezet a helyi rendfenntartó erőket erőszakos cselekményekkel vádolta.
Ázsia
Palesztin gyerekek gyűlnek össze tűzszünet idején Beit Lahiában, Gázában 2021. május 25-én egy, a Gázát ért támadások elleni tiltakozást követően.
Fatima Shbair (Getty Images): Palesztin gyerekek Gázában (egyedi kép)
2021. május 10-én tört ki konfliktus a palesztinok és zsidók között Jeruzsálemben, miután a kelet-jeruzsálemi Sheikh Jarrah negyedben Izrael több tucat palesztin családot akart kilakoltatni, valamint a jeruzsálemi óvárosban az Al-Aksza mecsetnél – az iszlám egyik legszentebb helye – történt összecsapások miatt. A 11 napig tartó összecsapások Izrael más városaira is kiterjedtek. A konfliktus akkor csúcsosodott ki, mikor Izrael rakétákat lőtt ki a Gázai övezet északi részére, ez volt a 2014-es gázai háború óta a legsúlyosabb konfliktus. Az UNICEF közölte, hogy a 2021-es konfliktust követően mintegy 500 000 gázai gyermek szorulhat pszichológiai támogatásra.
Erdészek és állatorvosok boncolnak egy tigrist az indiai Naduban, az Anamalai Tigrisrezervátum közelében 2012. április 28-án, azt vizsgálják, hogy az állat mérgezés miatt pusztult-e el. A második képen egy olyan tigrist szállítanak el, amit azután fogtak be, hogy betört egy faluba, és szarvasmarhákat ölt Valparai város közelében, a tigrisrezervátum közelében 2012. április 27-én.
Senthil Kumaran: Határok: Ember és tigris konfliktus (hosszú távú projekt)
Indiában a bengáli tigrisek veszélyeztetett állatok, legfeljebb 3000 példány él a vadonban. A települések, mezőgazdasági területek és a városfejlesztések egyre inkább betolakodnak a tigrisek természetes élőhelyére, és csökkentik a vadászterületeiket is. A tigrisrezervátumokkal határos falvakban őslakos közösségek élnek, akiknek a megélhetése nagyban függ az állattartástól, a földműveléstől és az őket körülvevő természettől, erdőktől is. Előfordul, hogy a tigrisek megtámadják a falvakban élőket és állataikat. Ritka, hogy a tigris emberre támadjon, általában akkor fordul elő, ha a falvakba betolakodó tigriseket az ott élők megpróbálják közrefogni.
Európa
Mary Gelman: M+T (külön dicséretben részesült)
Ez egy bensőséges történet egy Down-szindrómás pár szerelméről. Minya és Tatyana mindketten 50-es éveikben járnak, és Szvetlana szociális falujában élnek, amely otthont ad a különböző mentális problémákkal élő embereknek, valamint mentoraiknak és önkénteseiknek. A Szvetlana nem egy elmegyógyintézet vagy klinika. Minden lakó önálló személyiség, és mindenki a közjóért dolgozik. A fotós 2016 óta kéthavonta látogatja a Szvetlanát, és ott tölt néhány napot, és úgy érzi, hogy az életének részévé vált. Ez egy közös projekt – a történetben szereplő polaroidokat Tatyana maga készítette.
Jonas Bendiksen: Velesz könyve (kötetlen formátum)
A Veles könyve 2021 áprilisában jelent meg mint dokumentumfilm-projekt az álhírek előállításáról. Velesz egy észak-macedóniai város, amely 2016-ban az álhírgyártás epicentrumaként került fel a világ térképére. A projekt arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen könnyen lehet álhíreket gyártani, terjeszteni és elhinni. Virágvölgyi István is ezt emelte ki Bendiksen munkájával kapcsolatban: „A norvég fotós díjazott sorozata a macedón Velesz városáról úgy ért el szakmai sikereket, hogy a fotók szereplői mind 3D generált figurák, tehát a sajtófotós etikával ellentétes, manipulált fotókat látunk. Érdekes lecke és görbe tükör a riportfotós klisékről ez mindannyiunknak a fake news világában.”
Erdőtűzben lángoló fák Kürelyak közelében, Szahában, Szibériában, Oroszországban, 2021. július 5-én.
Nanna Heitmann (Magnum Photos): Ahogy a fagyott föld ég (sorozat)
Az Oroszországi Föderáció messzi északkeleti részén, több mint hárommillió négyzetkilométeren elterülő Szahát, más néven Jakutföldet 2021-ben pusztító erdőtüzek, súlyos füstszennyezés és a permafroszt olvadása sújtott. Augusztus közepéig több mint 17,08 millió hektárt pusztítottak el a tüzek a Greenpeace szerint Oroszországban.
Észak- és Közép-Amerika
Egy férfi a mexikói Guerrero tartománybeli Cochoapa el Grande városában 2021. február 2-án. A település máktermelése miatt jelentős, de egyben Mexikó egyik legszegényebb települése is.
Yael Martínez: Az idő virága: A Guerrero vörös hegye (kötetlen formátum)
Mexikó a világ harmadik legnagyobb ópiumtermelő országa, a kitermelt kábítószer mennyiségének felét a második legszegényebb állam, Guerrero adja. A fotókon karcolások és tűszúrások is láthatóak, olyanok ezek a karcolások, mint amik a mákvirág ópiumkitermelése közben szerezhetők.
Donald Trump bejelenti Amy Coney Barrett bírónő kinevezését a Legfelsőbb Bíróságba a washingtoni Fehér Házban 2020. szeptember 26-án. Trump elnök és Melania, a first lady koronavírustesztje is pozitív lett később. A második képen a Nemzeti Gárda katonái pihennek a Capitolium épületében 2021. január 7-én. A katonákat a Capitolium előző napi lerohanását követően hívták be, hogy megvédjék a törvényhozókat és a komplexumot a további támadásoktól, a katonák május 24-ig készenlétben voltak.
Louie Palu: Nullás politikai év (hosszú távú projekt)
Donald Trump amerikai elnökségének utolsó évében az ország polarizálódása, a félreinformálás mértéke és a társadalmi nyugtalanság is növekedett. Ez akkor csúcsosodott ki, amikor január 6-án megostromolták a Capitolium épületét Washingtonban. Később, januárban Trumpot másodszor is vád alá helyezték, és felkelésre való felbujtással vádolták, később a szenátus ismét felmentette.
Sarah Reingewirtz (Los Angeles Daily News/Southern California News Group): Magas halálozási arányok miatt a fekete nők bábákhoz fordulnak segítségért (külön dicséretben részesült)
A fekete nők születés utáni szövődmények miatti halálozási aránya jelentősen magasabb, mint a fehér nőké. Az Egyesült Államokban a fekete nők nehezen bíznak meg az egészségügyi intézményekben, ugyanis a tapasztalataik szerint a mélyen gyökerező rasszizmus befolyásolhatja az orvosi eredményeket. 2020-ban a nem spanyol ajkú fekete nőknél 100 000 élve születésre 55,3 halálozás jutott, ami 2,9-szerese a nem spanyol ajkú fehér nők arányának az USA Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központja szerint. Ez a projekt Aysha-Samon Stokes történetét meséli el, aki a harmadik trimeszterben talált egy fekete bábát, és anyák napján egészséges kisfiút szült egy Los Angeles-i szülőközpontban.
Dél-Amerika
Kóbor kutyák bámulnak egy hentesüzletet a Vila da Ressacában, a korábban aranybányászattal foglalkozó, de mára szinte teljesen elhagyatott területen, a brazíliai Pará tartománybeli Altamirában 2013. szeptember 2-án. A második képen a Quilombola afro-brazil közösség egyik tagja részegségtől ájultan fekszik egy padon Pedras Negrasban, São Francisco do Guaporéban (Rondônia, Brazília) 2021. január 29-én. A Quilombola közösség fekete brazilokból áll, tagjai az afrikai kontinensről származó rabszolgasorban élő népek leszármazottai.
Lalo de Almeida (Folha de São Paulo/Panos Pictures): Amazóniai Disztópia (hosszú távú projekt)
Jair Bolsonaro megválasztása előtt is lassan, mostanra pedig teljesen megrekedt a folyamat, hogy a közösségek földekhez jussanak, mivel az elnök elhatározta, hogy nem jelöl ki további földterületeket az érintett közösségeknek az Amazonas vidékén. 2019 óta a brazil Amazonas pusztulása gyors ütemben zajlik. A terület több mint 350 különböző őslakos közösségnek ad otthont. Az Amazonas kiaknázása számos társadalmi hatással jár, különösen az őslakos közösségekre nézve, amelyek kénytelenek szembenézni a környezetük pusztulásával, és így az életmódjuk jelentős romlásával.
Délkelet-Ázsiai és Óceánia
Ta Mwe (Sacca Photo): Felkelés Mianmarban (külön dicséretben részesült)
Ez a projekt a 2021. február 1-jei katonai puccsot követő első hónap tiltakozását dokumentálja a mianmari Rangunban. A mianmari hadsereg puccsal leváltotta Mianmar demokratikusan megválasztott kormányát. A diktatúra első hete alatt a tiltakozások egyre nagyobb méreteket öltöttek, a kisebb ellenállásoktól kezdve országos felkeléssé nőttek, amelyet a tüntetők Tavaszi Forradalomként kezdtek emlegetni. A hadsereg erőszakkal és tömeges letartóztatásokkal válaszolt a tiltakozásokra. A fotós a védelme érdekében álnevet használ.
Conrad Maralngurra füvet éget, hogy megvédje a Namadawerre közösséget a száraz évszakban keletkező erdőtüzektől, az ausztráliai Arnhem-földben, Mamadawerre-ben 2021. május 3-án. A második képen a 11 éves Stacey Lee meggyújtja a fák kérgét, hogy a tűz fényénél vadásszanak kígyókra az ausztráliai Arnhem Landben, Djulkarban, 2021. július 22-én.
Matthew Abbott (National Geographic/Panos Pictures): Erdők megmentése tűzzel (sorozat)
Az ausztrál őslakosok által alkalmazott „hideg tüzelés” technikája az, amikor csak az aljnövényzetet égetik el, így lassan és biztonságosan tudják elégetni azokat a részeket, amik nagyobb, pusztító tüzekhez vezethetnének. Az ausztráliai Nyugat-Arnhem-földön élő Nawarddeken népe több tízezer éve gyakorolja a „hideg tüzelés” technikáját. A vadőrök hagyományos tudásukat a modern technológiákkal ötvözik, hogy megelőzzék az erdőtüzeket.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
