„Annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítok” – mondta Churchill. De tényleg mondta?

Amikor a fociban, de akár más csapatjátékot is hozhatnánk példaként, beköszöntött az adatforradalom jó tíz éve, és a statisztika egyre komolyabb szerepet töltött be a meccsek elemzésében, a szkeptikusok két ellenérvet hangoztattak nagy előszeretettel. Az egyik: „A statisztika olyan, mint a bikini, sok mindent megmutat, de a lényeget eltakarja.”

Emellett nagyon sokszor elhangzott még az is: „Csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítok.” Mielőtt rávágnánk, hogy igen-igen, ezt ismerem, hiszen Sir Winston Churchill mondta, ez a cikk épp arról szól majd, hogy semmilyen nyoma nincs annak, hogy ez a mondat valóban elhangzott volna a britek miniszterelnöktől.

Egy német szerkesztő, Werner Barke pedig alá is támasztotta a Zeitban írt hosszú publikációjában, hogy Churchill valószínűleg sohasem mondott ilyet. Barke először Angliában kezdett el utánanézni az eredetnek, vajon mikor mondhatta ezt az ország első embere. És ekkor derült ki, hogy ezt a megállapítást ott még csak nem is hallották. A Times konkrétan azt írta vissza neki: soha nem hallottak erről az idézetről. A brit statisztikai hivatal is úgy válaszolt, hogy ismeretlen számukra ez a mondat.

Churchill ugyan hatvan évet töltött el a közéletben, de Angliában nem bukkant Barke az ősforrás nyomára, pedig visszakereste a beszédeit is. Sőt, mint az egyik közeli munkatársa rávilágított az egyik könyvében, Churchill valójában pozitívan viszonyult a statisztikákhoz.

És hogy akkor miért terjedhetett el mégis ez az idézet ebben a formájában? Azt már nehéz rekonstruálni, hol jelent meg először, a Süddeutsche Zeitung egyik korabeli hétvégi mellékletében mindenesetre már így jelent meg. Az viszont biztos, hogy 1940-ben a német propaganda célkeresztjébe Churchill került, és a propaganda irányítója, Joseph Goebbels természetesen tudatosan célzott rá.

Barke 18 olyan cikket gyűjtött össze egy év alatt, amiknek a címében hazugsággal vádolják Churchillt, összesen pedig 75-ször említik meg hazugsággal összekapcsolva a nevét. 1940. október 2-án jelent meg egy olyan cikk, aminek a címében a számakrobata jelző szerepel. Október nyolcadikán azt állították, tovább kell hazudnia, négy nappal később már azt, túl hülyén hazudott. Egy hónappal később már az volt a téma, hogy a saját hazugságcsapdájába került. 1941-ben már a hazugság háborúja kifejezés is előkerült, aminek ő az irányítója.

Barke azonban még így sem tudta igazolni, hogy a nácik találták ki az ominózus mondatot, és ők terjesztették el, mert a náci lapokban sem szerepelt szó szerint.

Churchill mindenesetre biztos volt abban, hogy Hitler statisztikái hiteltelenek, és nagyobb veszteségek érték a németeket, mint amiket bevallottak. Ahogy a németek is tudták, hogy nagyobb károkat okoztak, mint amit a britek elismertek.

Az már csak hab a tortán, hogy van egy másik, sokszor Churchillnek tulajdonított megállapítás arról, mi a hosszú élet titka. Erre a kérdésre állítólag úgy felelt: „Whisky, szivar és semmi sport.” Na, ennek sincs nyoma, hogy valóban tőle származik. És mivel a sporttal jó viszonyt ápolt, feltehetően itt is félrecsúszott valami.