Fact-check: Tényleg autizmust okoz a paracetamol, ahogy Donald Trump állítja?

Donald Trump hétfőn bejelentette, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) jelezni fogja az orvosoknak, hogy „az acetaminofentartalmú Tylenol szedése terhesség alatt a jelentősen megnövekedett autizmuskockázattal hozható összefüggésbe”.

„Ezért a Tylenol szedése nem jó. Minden várandós nőnek konzultálnia kell az orvosával arról, hogy terhesség alatt korlátozza ennek a gyógyszernek a használatát” – tette hozzá az amerikai elnök. Azt is megjegyezte ezután, hogy nincs semmilyen hátrányos következménye annak, ha valaki nem szed ilyen gyógyszert terhesség alatt, és hogy a nőknek csak el kellene viselniük a lázas betegséget.

A név szerint említett Tylenol csak az Egyesült Államokban a legismertebb példa, a bejelentés valójában az acetaminofen nevű hatóanyagról szól, amit itthon leginkább paracetamolként ismerünk. Ez több láz- és fájdalomcsillapítóban megtalálható aktív hatóanyag, és ezt tartják nagyjából az egyetlen biztonságos lázcsillapítónak terhesség alatt. Trump bejelentésének hírére az orvostudomány területén dolgozó közösség jelentős része felhördült, orvosok és tudományos egyesületek cáfolták meg az elnök szavait.

Az Autizmus Tudományos Alapítvány például azt írta: „Nem mutattak be új adatokat vagy tudományos kutatásokat ezen a sajtótájékoztatón. Ehelyett Trump elnök arról beszélt, hogy ő mit gondol és mit érez, tudományos bizonyítékok felmutatása nélkül.” Az Amerikai Nőgyógyászati és Szülészeti Kollégium szerint több mint két évtizedes kutatás nem talált ok-okozati összefüggést az acetaminofen terhesség alatti használata és a gyerekek autizmusa között.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője azt mondta, hogy a paracetamol terhesség alatti használata és az autizmus közötti kapcsolat bizonyítékai továbbra is ellentmondásosak. Debra Houry, a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) korábbi vezető orvosi tisztviselője és helyettes igazgatója (aki a CDC vezetőjének augusztusi menesztése miatt mondott fel többekkel együtt) egy sajtótájékoztatón újságíróknak azt mondta: három héttel ezelőtt még nem láttak bizonyítékot arra, hogy az acetaminofen összefüggésben állna az autizmussal. Az Autizmuskutató Tudósok Koalíciója úgy fogalmazott: a hivatkozott adatok nem támasztják alá azt az állítást, hogy a Tylenol autizmust okoz, csupán félelemkeltésre jók.

Dan Jernigan, a CDC korábbi kutatója kritizálta Robert F. Kennedy egészségügyi miniszter munkáját a témában. „Mindannyiunkat bevontak az autizmuskutatásokba, és arra kértek, hogy dolgozzunk ki egy autizmustervet. Mi segítettünk ennek egy részét kidolgozni. De az idő előrehaladtával azt láttuk, hogy Kennedy egyre inkább felülről irányított megközelítést alkalmazott, lényegében »az én módszeremmel vagy sehogy« hozzáállással dolgozott, miközben ismét teljesen figyelmen kívül hagyta a tudományos folyamatokat” – mondta a Guardiannek.

Ellentmondanak egymásnak a kutatások, de nem Trumpék felé billen a mérleg nyelve

De mit mondanak a kutatások? Sem Trump, sem Kennedy nem szolgáltatott konkrét adatokat, amik alapján a következtetésükre jutottak (ahogyan azt a tudományos életben például korábbi kutatások eredményeit összegző metaanalízisek készítésével szoktak), így nagyon nehéz független kutatóknak visszaellenőrizniük, pontosan miből is dolgoztak a döntéshozók. Marty Makary, az FDA vezetője azért mondott néhány példát, amik szerinte döntőek voltak az értékelés során (az első kettőt egyébként az FDA honlapján is felsorolják):

• A bostoni születések kohorszvizsgálata azt mutatta ki, hogy a köldökzsinór biomarkerei, amik a magzat paracetamolnak való kitettségét jelzik, jelentősen megnövelték a gyerekkorban kialakuló figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és autizmus kockázatát, a dózistól függő mértékben. A kutatók azt írták, hogy eredményeik alátámasztják a korábbi vizsgálatokat, de további kutatásokra van szükség a témában.
• Az ápolónők egészségi kohorszvizsgálata II nevű vizsgálat azt mutatta ki, hogy a gyerekek ADHD-kockázatával a terhesség idején alkalmazott paracetamolhasználat összefüggésben áll – ebben a kutatásban szó sincs az autizmusról.
• A Harvard és a Mount Sinai intézet közös metaanalízise azt állapította meg, hogy van összefüggés a terhesség alatti paracetamolkitettség és az idegrendszeri fejlődési zavarok megnövekedett előfordulása között. Azt írták, hogy megfelelő és azonnali lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a várandós nőknek tanácsot adjanak a paracetamolfogyasztás korlátozására, ezzel védve gyerekük idegi fejlődését.

Csakhogy mindez nem bizonyítja közvetlenül azt, hogy a paracetamolfogyasztás terhesség alatt autizmust okoz a gyerekeknél: a legtöbb kutatás csak korrelációt, nem pedig ok-okozati összefüggést tud kimutatni.

Egy rakás más tanulmány pedig nem talált összefüggést az autizmus és a paracetamolhasználat között. Ez a kutatás például az élettudományi és orvosbiológiai publikációk legnagyobb adatbázisának számító PubMedben 1974 és 2017 között megjelent publikációkat vizsgálta, és azt találta, hogy a 3096, témába vágó cikk közül 103 kérdőjelezte meg a paracetamol biztonságosságát, és 52 cikk tartalmazott tényleges kísérleteket a biztonság tesztelésére. Ezek medián követési ideje 48 óra volt. Egyetlen vizsgálat sem monitorozta az idegrendszeri fejlődést. Továbbá egyik vizsgálat sem vette figyelembe a születéstől kezdődő teljes gyógyszer-expozíciót, így lehetetlen volt a hosszú távú neurofejlődési hatások pontos értékelése.

Ennél is fontosabb egy 2024-es svéd kísérlet, amiben 2,4 millió, 1995 és 2019 között született gyerek adatait elemezték. Itt testvéreket vizsgáltak, ami azért fontos, mert ugyanattól az anyától születtek, és közülük az egyik acetaminofennek volt kitéve, a másik pedig nem. A testvéreknél a genetikai állomány nagyjából fele megegyezik, és jellemzően hasonlóképpen nőnek fel, valamint az anya egészségi háttere is megközelítőleg ugyanaz – így bármely kimutatott különbség az autizmussal kapcsolatban nagyobb eséllyel lehetett volna visszavezethető a gyógyszer hatására. A kutatók mindezek alapján megállapították, hogy az acetaminofen használata a terhesség alatt nem volt összefüggésben a gyerekek autizmus-, ADHD- vagy értelmifogyatékosság-kockázatával. Ez arra utal, hogy a más vizsgálati modellekben megfigyelt összefüggések családi vagy más külső tényezőkkel magyarázhatók.

Egy másik nagyszabású kísérlet, amit Japánban folytattak le, több mint 200 ezer gyereket vizsgált, és szintén testvérpár-összehasonlítást alkalmazott. Ez sem talált összefüggést a paracetamol használata és az autizmus között.

Az FDA vezetője által említett, az Environmental Health szaklapban megjelent metaanalízisnél (fenti felsorolásunkban a harmadik pont) magasabb minőségűnek ítélt vizsgálatokat tartalmaz ez az áttekintés, ami arra a következtetésre jutott, hogy „a magzati acetaminofenkitettség valószínűleg nem jár klinikailag jelentős fokú megnövekedett autizmusspektrumzavar-kockázattal”. A kutatók azt írták: az összefüggést mutató tanulmányok többsége nehezen értelmezhető, mert jelentős torzító tényezők, például erős szelekciós (azaz a résztvevők kiválasztásában megmutatkozó) torzítás, a potenciális zavaró tényezők (mint az anyag egészségi állapota) más-más módon kezelése és a családi-környezeti hatások figyelmen kívül hagyása jellemzik őket. Amikor testvérek elemzésével kontrollálták a családi tényezőket, az összefüggések jelentősen gyengültek. Ez arra utal, hogy a közös genetikai és környezeti tényezőkből adódó torzítás magyarázhatta az eredeti megfigyelések túlbecslését.

A Nature tudományos kiadó azt írja weboldalán, hogy a tudósok szerint a legmegbízhatóbb kutatások nem találtak összefüggést az autizmus és a terhesség alatti paracetamolhasználat között. „A jobban kontrollált vizsgálatokban még az is kevésbé valószínű, hogy kismértékű kockázatot sikerül kimutatni – mondta Helen Tager-Flusberg, a Massachusettsi Egyetem autizmussal foglalkozó pszichológusa. – Még ha van is összefüggés, az nagyon csekély. Nem gondoljuk, hogy az acetaminofen szedése bármilyen módon hozzájárulna az autizmus kialakulásához.”

„Nehéz megállapítani, hogy van-e kapcsolat a gyógyszer és az autizmus között” – mondta Viktor Ahlqvist, a stockholmi Karolinska Intézet epidemiológusa és az idézett svéd kutatás egyik társszerzője. Azzal érvelt, hogy a gyógyszer vény nélkül kapható, így sok használat nincs rögzítve az orvosi adatbázisokban. Ez azt jelenti, hogy a kutatók a szülők önbevallására tudnak csak támaszkodni, ami megbízhatatlan lehet.

Sok a zavaró tényező, pontosabb a diagnózis

Ahogy a Nature cikkében is írják, a kutatás során jelentkező zavaró tényezők ennél még nagyobb problémát okozhatnak. Azok a nők ugyanis, akik terhesség alatt rendszeresen paracetamolt szednek, általában rosszabb egészségi állapotban vannak, mint azok, akiknek nem kell láz- és fájdalomcsillapítót bevenniük. Így bármilyen látszólagos kapcsolat az acetaminofen és az autizmus között valójában ezeknek az egészségügyi tényezőknek is köszönhető lehet, és nem feltétlenül magával a gyógyszerrel magyarázható. Bár a tudósok igyekeznek ezeket a befolyásoló tényezőket korrigálni a vizsgálatokban, az ilyen korrekciók Ahlqvist szerint ritkán elegendőek. Ez az egyik oka annak, hogy a kapcsolatot vizsgáló tanulmányok egymásnak ellentmondó eredményeket adnak.

A terhesség alatti láz és betegség ráadásul Trump sugallatával szemben nem veszélytelen a magzatra, sőt: egyes tanulmányok szerint a magas testhőmérséklet kis mértékben növelheti a vetélés kockázatát, és minimálisan megnőhet az idegcsőzáródási rendellenességek, például a gerinc vagy az agy fejlődési hibáinak kockázata. Korai terhességi láz esetén – különösen, ha kezeletlen marad – a szívhibák, a hasfal-rendellenességek és a szájpadhasadék kockázata is enyhén emelkedhet. Egyes kutatások szerint pedig a láztól kis mértékben épp az ADHD és az autizmus kockázata is nőhet, különösen akkor, ha a láz kezeletlen marad – legalábbis ezt állítja a weboldalán az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH).

A Nature azt írja: a Trump és Kennedy által említett emelkedést az autizmus-diagnózisokban a szakértők szerint inkább a diagnosztizálások számának emelkedése magyarázza, vagyis az, hogy egyre több autizmussal élő jut el orvoshoz. Ez valószínűbb tényező, mint az autizmussal élők számának nettó növekedése. Az évek során változtak a diagnosztikai kritériumok, így azok több emberre – például felnőttekre is – alkalmazhatók, és a szakemberek is másképp értelmezik és alkalmazzák őket. Ráadásul a szakértők szerint egyre több ember fordul orvoshoz diagnózisért, és egyre több embert is diagnosztizálnak, mivel nőtt az autizmussal kapcsolatos tudatosság.

Trump és Kennedy a sajtótájékoztatón azt is megemlítették, hogy vannak olyan közösségek, ahol nem szednek gyógyszereket, és nem oltatják a gyerekeiket, ezeknél autizmus sincs – Trump aztán ki is mondta, hogy az amishokra gondolt. Ez az amishokkal kapcsolatban régóta fel-felbukkanó oltásellenes mítosz, de nem igaz. Egy 2010-es kutatás szerint Ohióban és Indianában például minden 271 amish gyerekből 1 van rajta az autizmusspektrumon. Az sem igaz, hogy az amishok nem oltatják magukat: ez a kutatás például azt mutatta ki, hogy Ohio északi részén az amish anyák 98 százaléka legalább részben beoltatta már a gyerekét.

Trump és Kennedy a tudományos kutatásba való hit megrendítésén is dolgozott egy kicsit, az elnök például azt mondta: nem ők értik jobban az autizmust, mint a kutatók, hanem szerinte ezek a kutatók nem engedték, hogy a nyilvánosság tudja, amit ők tudnak. Kennedy pedig arról beszélt, hogy a korábbi autizmuskutatások politikai befolyás alatt álltak. Minderre bizonyítékokat nem szolgáltattak, de a kijelentések arra jók, hogy a most általuk nyilvánosságra hozott „eredmények” kritizálóit egyszerűen félre lehessen állítani az ilyen vádakkal.

Az viszont mindenképpen örvendetes lehet, hogy a Kennedy alá tartozó egészségügyi intézeteknél támogatást kap az autizmuskutatás, méghozzá a több, egymással összefüggő oki tényező felkutatása – ha a kutatókat hagyják dolgozni, akkor ebből akár fontos tudományos eredmények is születhetnek.