A Minecraft és a Roblox is felkerült a kormány radarjára, a gyerekek radikalizálódása elleni stratégiában

A Robloxot, a Minecraftot, a Discordot és több más, fiatalok által használt online platformot is megemlíti a román kormány a szélsőséges propaganda terjedésének lehetséges felületei között. A november 12-én társadalmi egyeztetésre bocsátott országos stratégiatervezet szerint 2027-től évente száz iskolában vizsgálnák a radikalizáció kockázatait, és négyezer iskolai tanácsadót, illetve pszichológust készítenének fel a veszélyek felismerésére. Még mielőtt nagy konkluziókat vonnánk le, fontos megjegyezni, hogy az online játékok betiltása nem szerepel a tervek között.

Az oktatási minisztérium által közzétett stratégia a Facebookot, az Instagramot, a TikTokot és más közösségi oldalakat a szélsőséges propaganda fő terjesztési felületei között sorolja fel, de arra is kitér, hogy az online játékok és a hozzájuk kapcsolódó kommunikációs szolgáltatások hasonló célokra használhatók. A dokumentum név szerint említi a Discord közösségi kommunikációs platformot, a Twitch élő közvetítésekre használt oldalát, a Steam digitális játékáruházat, valamint három népszerű online játékot, a Robloxot, a Fortnite-ot és a Minecraftot.

A tervezet készítői szerint ezek a felületek főként a fiatalok körében teremthetnek lehetőséget szélsőséges üzenetek terjesztésére és ideológiai toborzásra. A szöveg a 13–25 éves korosztályt emeli ki, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a zárt vagy félig zárt online közösségekben nehezebb követni a beszélgetéseket és kiszűrni a káros tartalmakat.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a felsorolt játékok használata önmagában radikalizációhoz vezetne.

A jelenséggel az európai hatóságok is foglalkoznak: az Europol november 3-i közleménye szerint egy nemzetközi akcióban 16 ország hatóságai több mint kilencezer, terrorizmust vagy erőszakos szélsőségességet népszerűsítő tartalomra mutató linket jeleztek az online szolgáltatóknak. A kifogásolt anyagokat összesen 47 közösségimédia- és játékplatformon azonosították. A hatóságok olyan virtuális közösségeket is vizsgáltak, amelyekben terrorista szervezeteket vagy támadásokat jelenítettek meg szerepjátékok formájában, és ezeket propaganda terjesztésére, illetve új követők toborzására használhatták.

A romániai stratégia mindezekre elsősorban megelőzéssel és oktatással reagálna. Az intézkedési terv szerint 2027-től évente száz iskolában készítenének kockázatfelmérést, az eredményekről pedig jelentéseket állítanának össze. Emellett a hatóságok összesen négyezer iskolai tanácsadó és pszichológus képzését tervezik, személyenként legalább negyvenórás felkészítéssel. Az iskolák egészségügyi és biztonsági személyzete is részt venne a képzéseken, hogy felismerjék és jelezni tudják a veszélyes helyzeteket, áll a stratégiában.

A dokumentum arra is kitér, hogy az iskolai felmérések nem használhatók a diákok politikai véleményük, valamely csoporthoz való tartozásuk vagy személyes tulajdonságaik alapján történő megbélyegzésére, a szakembereknek a konkrét helyzeteket kellene vizsgálniuk, és a különböző figyelmeztető jelek összefüggéseit.

A tervezet a médiatudatosság fejlesztésére is külön intézkedéseket tartalmaz, így az elképzelések szerint 50 iskolában összesen tízezer diákot vonnának be olyan foglalkozásokba, amelyeken a hamis információk, az online manipuláció és a mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmak felismerését tanulhatnák meg. Ehhez ötszáz pedagógust készítenének fel, és a már létező vagy újonnan kidolgozott választható tantárgyakat is felhasználnák.

A román kormány októberben már több intézkedést is bejelentett az iskolai erőszak visszaszorítására, miután Pitești-en egy 15 éves diák bozótvágó késsel sebesítette meg társát, Besztercén pedig egy 13 éves tanuló megkéselte a tanárát, és egy diáktársát is megsebesítette. A korábban bejelentett intézkedések között az iskolapszichológusok számának növelését említették, illetve a pedagógusok felkészítését és az iskolai felügyelet szigorítását, most már a digitális környezetből érkező szélsőséges hatások megelőzésével is foglalkoznának.

A kormányhatározat indoklása egyébként elismeri, hogy Romániában jelenleg alacsonynak tekinthető az erőszakos szélsőségesség közvetlen veszélye. De a tervezet készítői attól tartanak, hogy a társadalmi megosztottság, a gyűlöletbeszéd és az online dezinformáció hosszabb távon növelheti a radikalizáció kockázatát.

A dokumentum szerint az intézkedéseket az érintett intézmények költségvetéséből, illetve más törvényes forrásokból finanszíroznák. A kormányhatározatot még nem fogadták el, a minisztérium november 12-től tíz naptári napot biztosított az észrevételek benyújtására.