A himalájai hatóságokig gyűrűzött a vita arról, ki az első magyar nő az Ama Dablam csúcsán

Már egy ideje tart a közösségi médiában a vita arról, hogy valóban Sántha Xénia-e az első magyar nő az Ama Dablam csúcsán. A vita oka, hogy Gál-Joó Melánia udvarhelyi nő már 2022-ben feljutott az Ama Dablam csúcsára, és akkor már magyar állampolgár is volt, de az expedíción románként regisztrálták. Sántha Xénia ezért az eredeti nepáli dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy ő az első nő, akit magyarként jegyeztek be a csúcsmászók közé. Eddig csak személyes vélemények és okfejtések voltak az ügyben, most viszont egy szakmabeli is kifejtette álláspontját.

A vita Neszmélyi Emil Facebook-bejegyzésével kapott új lendületet. A jogász gratulált Sántha Xéniának az október 28-i csúcsmászáshoz, ugyanakkor vitatta az elsőségét. Kifejtette, hogy Gál-Joó Melánia már 2022. november 10-én elérte az Ama Dablam csúcsát, és akkor már magyar állampolgár volt. Melánia 2018. február 21. óta rendelkezik magyar állampolgársággal, így a mászásakor kettős, magyar és román állampolgár volt. A Himalayan Database nevű hegymászó-adatbázisban mégis románként szerepel, mert az expedíció szervezői annak idején nem jelezték a magyar állampolgárságát. A hegymászó arra is felhívta a figyelmet, hogy a Himalayan Database nem állami nyilvántartás, hanem egy amerikai nonprofit szervezet által működtetett adatbázis.

Neszmélyi közlése szerint a szervezet elismerte, hogy a bejegyzésből hiányzik a kettős állampolgárságra vonatkozó információ, és vállalta az adat kiegészítését.

Sántha Xénia Facebookon közzétett reakciója egy általa idézett, de név szerint meg nem nevezett nepáli jogász álláspontjára épül, miszerint Gál-Joó Melánia az expedíció eredeti dokumentumaiban román állampolgárként szerepelt, míg Sántha expedícióját magyarként regisztrálták. A meg nem nevezett jogász érvelése szerint a nepáli hatóságok az expedíció során benyújtott dokumentumok alapján tartják nyilván a résztvevőket és állítják ki a mászásról szóló igazolásokat.

A csíkszeredai származású, évek óta Nagy-Britanniában élő Sántha Xénia neve a szélesebb közönségnek leginkább a különböző közösségi média felületekről és bulvársajtóból lehet ismerős, a hegymászó közösségben viszont jó ideje vegyes, sőt kifejezetten megosztó a megítélése. A puritán alpinista szemlélettel szemben ő az influenszeres önmenedzselést képviseli, amit a szakma szenzációhajhász reklámstílusként értékel. Ráadásul sokan hegymászó helyett inkább magashegyi turistának tartják, mivel a klasszikus, lépcsőzetes alpesi felkészülés helyett viszonylag hirtelen vágott bele a legmagasabb hegyekbe, az eredményeit pedig kereskedelmi expedíciók keretében, serpák segítségével, fix kötelek mentén és oxigénpalackkal érte el. Ugyanakkor a fizikai terhelést kétségkívül ő maga vitte végig, és az Ama Dablamon most nemcsak a csúcsot érte el, hanem mászótársával egy eszméletlen holland hegymászó életét is megmentették.

Sántha Xéniának mindenesetre nem ez az első vitatott csúcsmászási eredménye. Tavaly szeptemberben ugyanis elérte a Manaszlu 8163 méteres főcsúcsát, ám előtte már három magyar nő is feljutott oda. Az ő mászásaik idején azonban a biztosítókötelek még nem voltak kifeszítve a Rocky Summitig, amelyet az újabb csúcsértelmezés szerint a Manaszlu valódi főcsúcsának tekintenek. Xénia vitatja ezt az értelmezést, és azt, hogy a korábbi magyar mászók teljesítménye teljes értékű csúcselérésnek számítana – ami a magyar hegymászó közösségben újabb visszatetszést keltett, mivel szerintük Sántha a kommunikációjával méltatlanul igyekszik elhomályosítani az úttörő elődök sikereit.