Az egyetemisták mentális jólléte intézményi felelősség is, mégis úgy teszünk mintha egyéni lenne

Ez a cikk abból a felismerésből indult ki, hogy a Kolozsváron tanuló diákok csoportban talán a leggyakoribb „magyarul beszélő” és „diákbarát áron” keresett szolgáltatás a pszichológusi. Évek óta nagyjából heti rendszerességgel merül fel ez a kérdés. A diákbarát ár azonban többnyire 150 és 200 lej között mozog ülésenként, ami például a szociális ösztöndíj közel egytizedét jelenti. Már ha valaki csak havonta egyszer veszi igénybe. Ennek apropóján egyébként született is egy nyilvános lista, amely összegzi néhány szakember nevét, ez itt érhető el.

Az egyetemi időszak sok szempontból kibillenti az embert a komfortzónájából, hiszen amellett, hogy új környezetben új szabályokhoz kell alkalmazkodni, ami eleve stresszforrást jelent sokaknak, meg kell találni az egyensúlyt az elvárásoknak való megfelelés és mentális jóllét között. Azaz a fiatalnak nagyjából innentől kell már magára vigyáznia.

Ebben a rendkívül összetett élethelyzetben sokaknál vagy először jelentkeznek mentális problémák és szerhasználattal kapcsolatos nehézségek, vagy ekkor súlyosbodnak a már meglévő tüneteik. A felsőoktatás ugyanakkor fontos szocializációs közeg is a fiatal felnőttek számára, hiszen nemcsak lehetőséget biztosít a személyes fejlődésre és az önismeret elmélyítésére, hanem szakmai identitásukat és későbbi munkaerőpiaci esélyeiket is befolyásolja. Így a belső egyensúly fenntartása legalább olyan fontos, mint a külső egyensúlyé.

A mentális jóllét ugyanis egy kétirányban ható folyamat. Ismert, hogy a mentális egészségi problémák ronthatják a kognitív funkciókat, megnehezítve a koncentrációt, az információk megjegyzését és a vizsgákon való eredményes teljesítést. Szintén jól dokumentált, hogy a hallgatók testi és lelki egészsége fontos előrejelzője annak, hogy sikeresen befejezik-e tanulmányaikat. Ugyanakkor a romlott koncentráció és a teljesítmény romlása további mentális problémákhoz vezethet.

A romániai egyetemisták több mint fele nincs jól és nem tudnak róla, hogy van lehetőség ingyenes segítségkérésre

Az Eurostudent 2024-ben megjelent jelentése az európai felsőoktatásban tanulók jóllétét és mentális egészségét vizsgálja, többek között a 2023-ban Romániában gyűjtött adatok alapján. Románia egyik legfontosabb eredménye, hogy miközben a hallgatók viszonylag ritkán számoltak be mentális egészségi problémákról, a jóllétet mérő mutató szerint több mint felük rossz lelkiállapotban volt. Ez az eltérés fontos, mert a mentális problémák önbevallásos felmérése nem feltétlenül ad reprezentatív képet a valós helyzetről.

Ahogy a felmérés készítői is kiemelik, alapvető fontosságú, hogy a hallgatók könnyen hozzáférjenek a mentális egészséget támogató szolgáltatásokhoz. Az oktatási intézményeknek meghatározó szerepük van olyan környezet kialakításában, amely figyel a mentális egészségre. Ennek része a mentális problémákhoz kapcsolódó megbélyegzés csökkentése, a nyílt párbeszéd ösztönzése és az olyan erőforrások biztosítása, mint a tanácsadási szolgáltatások.

És ha vannak tanácsadási szolgáltatások, fontos, hogy erről legyen kellő tájékoztatás is. Az intézmények felelősek azért, hogy tájékoztassák a hallgatókat az elérhető segítségnyújtási lehetőségekről, és lebontsák azokat az akadályokat, amelyek visszatarthatják őket a segítségkéréstől. Az egyetemek gyakran tanácsadással, műhelyfoglalkozásokkal és támogató csoportokkal segítik a hallgatókat, de a szolgáltatások elérhetősége és kiterjedtsége országonként változik.

A felmérés szerint az egyetemi hallgatók több mint fele, azaz 54%-uk saját állapotát kedvezőtlennek jellemezte. Ezzel Románia a vizsgált országok között az ötödik legrosszabb helyen állt, Litvánia és Málta mellett. Azonban a felmérésben a romániai hallgatók mindössze 1%-a számolt be mentális egészségi problémáról, ami a legalacsonyabb arány volt a vizsgált országok között. Tehát bár az itteni egyetemisták nincsenek jól, ezt elsősorban nem mentális betegségeknek tudják be, hanem feltehetően közvetlenül rájuk ható tényezőknek. Emellett az adat nem bizonyítja, hogy Romániában valóban ritkábbak a mentális problémák: a jelentés szerint az országok közötti eltérésekben szerepet játszhat a tudatosság, a megbélyegzés és a segítségkérésre való hajlandóság is. A bevallottan mentális betegségekkel küzdők közül a legtöbben a depressziót és különböző szorongásos zavarokat jelölték meg, mint mentális zavart.

A jelentés egyik fontos tanulsága, hogy a tanácsadási szolgáltatások ismertsége és igénybevétele között jelentős különbség van.

A romániai hallgatók körülbelül 48%-a nem ismerte a szolgáltatást, és korábban sem vette igénybe. Körülbelül 45% tudott a lehetőségről, de még nem használta, és mindössze 6% jelezte, hogy már igénybe vette.

Azok közül, akik már részt vettek pszichológiai tanácsadáson, 46% nagyon hasznosnak értékelte azt. Ez arra utal, hogy a szolgáltatást használók jelentős része pozitív tapasztalatokról számolt be, de sok hallgatóhoz el sem jutott a híre.

Ennek nyomán pedig körbekérdeztünk mi is, nem reprezentatív módon, ahogy az Eurostudent, csupán a környezetünkben lévő első-, másod- és harmadéves hallgatókat, illetve olyanokat is, akik már befejezték az egyetemet, hogy hallottak-e egyáltalán annak a lehetőségéről, hogy a BBTE ingyenes pszichológiai tanácsadást kínál 7+1 alkalommal az azt igénybe venni kívánó diákjai számára. A válasz kizárólag egy esetben volt nem, egy korábban az egyetem pszichológia szakán végzett hallgató mondta, hogy „említették egyszer, de én sem tudok róla ennél többet”, majd hozzátette, még csak olyat sem ismer, aki igénybevette volna, csak szóbeszéd szintjén merült fel, hogy létezik.

Egyúttal azt is megkérdeztük, hogy jelenleg járnak-e terápiára, amire mind azt felelték, hogy jelenleg nem, a miért kérdésre pedig többnyire anyagi okokra hivatkozva feleltek. Azaz, hogy még a diákbarát ár sem annyira diákbarát, ha Kolozsváron diák valaki. Végül pedig megkérdeztük, ha tudtak volna ilyen lehetőségről, igénybevették volna-e korábban valamikor az ingyenes pszichológiai tanácsadást, amire mindenki igennel válaszolt.

De akkor van lehetőség ingyenes pszichológiai tanácsadásra?

Többnyire igen. Bár ebben a kérdésben eleinte mi is nehezen igazodtunk el, hiszen az egyetemek felületei nem teljesen transzparensek ebben a kérdésben és amikor rá is leltünk a szolgáltatásra, a magyar nyelvű hozzáférés még akkor is kérdőjeles maradt.

A 4042/2024-es román oktatási miniszteri rendelet az egyetemek karrier-tanácsadó és pályaorientációs központjainak (CCOC – Centre de consiliere și orientare în carieră) működését szabályozza és előírja, hogy a felsőoktatási intézményeknek biztosítaniuk kell a hallgatóik számára többek között oktatási, pályaorientációs és karriertanácsadást illetve pszichológiai tanácsadást és kiértékelést, a jogszabályoknak megfelelően. A rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint a lemorzsolódás elleni intézkedések között szerepel az egyéni és csoportos ingyenes pszichológiai tanácsadás megszervezése, de kifejezetten azzal a feltétellel, hogy a központban legyen erre megfelelően képzett szakember, és a szolgáltatás megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.

Mivel azonban a kolozsvári egyetemek esetében nem átlátható, mennyiben valósul meg a minisztériumi rendeletben előírt feltételek teljesülése, a Kolozsvári Magyar Diákszövetséghez (KMDSZ) fordultunk eligazításért, ahogy azt feltételezhetően egy egyetemista is tenné, ha hozzánk hasonlóan elveszne a digitális útvesztőben, a KMDSZ részéről pedig László Petra elnök nyújtott útmutatást.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) esetében a karriertanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokat felsorakoztató felületen tekinthető meg, igény szerint milyen lehetőségekkel élhetnek a hallgatók. Eszerint a karriertanácsadás mellett van lehetőség pszichológiai tanácsadásra, pszichodiagnosztikára, klinikai állapotfelmérésre és egyéni pszichoterápiára is többek között. Utóbbi esetében csak román nyelven van tájékoztatás az alkalmak számára vonatkozóan, ami 5 alkalmat említ, de mint kiderült utólag, ez igazából egy személyes találkozás és 7 további alkalom szükség esetén a magyar hallgatók esetében. Ehhez azonban előbb el kell jutni a Psytech oldalára, amely egy a BBTE keretén belül működő, a Harvard mintájára kidolgozott egyetemi klinika, sőt a leírás szerint az ország első egyetemi pszichológiai klinikája. Ezen a felületen lehet jelentkezni ezekre a szolgáltatásokra egy űrlap kitöltésével, ez – az adminisztratív terhet csökkentendő és a hozzáférést leegyszerűsítő szándékkal – most ezen a linken elérhető magyar nyelven. Itt elsősorban a problémát és a hallgatói jogviszonyt kell ismertetni, később ez alapján értékelik ki a helyzetet és irányítják a megfelelő szakemberhez a diákot.

Ez azonban csak a BBTE hallgatóinak áll rendelkezésére, a további egyetemek esetében azok lehetőségeihez kell igazodni. Magyar nyelvű pszichológiai segítségnyújtással kapcsolatban azonban a BBTE-n kívül még a Sapientia EMTE felületein néztünk szét. A Sapientiánál szintén a Pályaválasztási Tanácsadási Központ felületén lehet a hasonló szolgáltatásokat tallózni, ez alapján azonban az egyetem keretén belül nincs lehetősége ingyenes egyéni pszichoterápián részt venni a hallgatóknak. A karriertanácsadással kapcsolatos szolgáltatások mellett csak időszakosan meghirdetett önismereti és mentálhigiénés csoportos műhelyfoglalkozásokhoz csatlakozhatnak.

A nemzetközi irányelv alapján, ahogy azt a fent ismertetett felmérés készítői is hangsúlyozzák, az egyetemeknek lehetőséget kellene teremteniük a hallgatóik számára, hogy azok könnyen és ingyenesen férhessenek hozzá mentális jóllétüket támogató szolgáltatásokhoz. Ez a gyakorlatban azonban ritkán valósul meg, főleg ha mindkét feltétel teljesülését vizsgáljuk.

Kapacitásproblémákkal küzdenek, de már magyarul is lehet segítséget kérni a BBTE-n

Felkerestük Dr. Kotta Ibolyát a BBBTE pszichológia karának intézetvezetőjét, egyetemi adjunktust, aki a magyar nyelvű pszichológiai tanácsadás kérdésében illetékes, hogy ha már van a közelünkben intézmény, amely nyújt ilyen szolgáltatást, megtudjuk, milyen körülmények között történik meg ez. Elsősorban azt kérdeztük meg, hogy milyen gyakran jelentkeznek a BBTE magyar diákjai pszichológiai tanácsadásra és jelenleg hányan élnek ezzel a lehetőséggel.

Elmondta, a szolgáltatást igénybe vevő magyar hallgatók teljes számára nincs közvetlen rálátása, mivel külső együttműködő szakemberként csak azokkal a hallgatókkal kerül kapcsolatba, akiket a felmérést követően hozzá irányítanak. A saját tapasztalata alapján ugyanakkor az is előfordul, hogy mire egy hallgató eljut az első felméréstől a konkrét szakemberhez való irányításig, már nem tart igényt a szolgáltatásra.

Összességében a helyzet még nem tekinthető ideálisnak, vallotta be, majd hozzátette, tudatában vannak annak, hogy a hallgatói populációban a jelenleginél jóval szélesebb körben lenne szükség könnyen hozzáférhető pszichológiai segítségre.

„Ugyanakkor jelentős előrelépésnek tartom, hogy a Psytech szolgáltatásaira már magyar nyelven is lehet jelentkezni, és az első felmérésre is van lehetőség magyarul. Ez fontos lépés abba az irányba, hogy a magyar hallgatók számára is könnyebben hozzáférhető legyen a pszichológiai segítség”- tette hozzá.

A klinika egészében előfordulnak kapacitásproblémák, és ez a magyar nyelvű ellátást is érinti, mondta Kotta válaszolva egy erre vonatkozó kérdésünkre. Az első felmérés kiértékelésére is kialakulhat várakozási idő, ezt követően pedig újabb várakozást jelenthet, amíg a hallgatót egy megfelelő szakemberhez tudják irányítani. A magyar nyelven is dolgozó külső együttműködő szakemberek száma korlátozott, körük és aktuális kapacitásuk pedig változhat.

Ez azért is fontos, mert a segítségkérésnél az időnek jelentősége van, hangsúlyozta, ha túl sok idő telik el a jelentkezés és a tényleges segítségnyújtás között, előfordulhat, hogy a hallgató időközben már nem veszi igénybe a felajánlott lehetőséget.

Tekintve, hogy a szolgáltatásról való tájékozottság ennyire szélsőségesen alulmaradt, arra is rákérdeztünk, hogy hogyan valósul meg az erről való kommunikáció, hogyan adják a hallgatók tudtára, hogy egyáltalán van lehetőség ilyesmire.

A magyar hallgatók figyelmét több csatornán keresztül igyekeznek felhívni az elérhető pszichológiai szolgáltatásokra, felelte Kotta. Ebben fontos szerepük van az évfolyamfelelős oktatóknak, illetve a lemorzsolódás megelőzésével foglalkozó szakembereknek is, akikkel arra törekednek, hogy a hallgatók tudják, milyen segítség érhető el számukra, és szükség esetén hova fordulhatnak.

A szolgáltatás folyamatát is ismertette, ez jelenleg úgy néz ki, hogy az első felmérő ülésen túl további hét ingyenes alkalmat biztosít a klinika. Az ingyenes alkalmak lejárta után több lehetőség is van. Külső együttműködő szakemberként – amennyiben erre mindkét fél részéről van igény – a hallgatóval folytathatják a munkát saját rendelőik keretei között, vagy szükség esetén más megfelelő szakemberhez irányíthatják tovább. Arra is van példa, hogy a szakemberek pro bono eseteket vállalnak. Amennyiben egy hallgatónak valóban nincs lehetősége fizetett pszichoterápiát igénybe venni, igyekeznek olyan szakembert találni, aki lehetőségeihez mérten vállalni tudja a további segítségnyújtást.

„Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a hallgatói mentális egészség támogatását ne kizárólag a pszichoterápia szempontjából közelítsük meg. Sok esetben pszichológiai tanácsadásra, rövid, célzott támogatásra lenne szükség, amely nem feltétlenül igényel pszichoterápiás folyamatot. A pályaválasztással és karrierrel kapcsolatos tanácsadás területét az egyetem Karrierközpontja lefedi, emellett azonban továbbra is fontos lenne a könnyen és gyorsan hozzáférhető általános pszichológiai tanácsadás kapacitásának bővítése” – tette hozzá Kotta Ibolya.

Ennek érdekében elindították egy már működő alapítvány megújításának folyamatát, és terveik szerint annak tevékenységi körét pszichológiai tanácsadási és fejlesztő szolgáltatásokkal is bővítenék. Ennek pontos keretei még kialakítás alatt állnak, ezért konkrét szolgáltatásokról egyelőre korai lenne beszélni, de szeretnének olyan lehetőségeket is teremteni, amelyek a pszichoterápia mellett a megelőzést, a pszichológiai támogatást és a készségfejlesztést szolgálják, többek között az egyetemisták számára is.