Máté Gábor Romániában is bestseller-szerzőnek számít, de közben orosz propagandával is vádolják

Közép-Kelet-Európa számos országában továbbra is erős stigma övezi a mentális problémákat és a segítségkérést, Romániában például – akárcsak Magyarországon – az állami rendszerben nehéz pszichoterápiához jutni, a magánellátást pedig sokan nem engedhetik meg maguknak. Közben az elmúlt évek egyik legnagyobb romániai könyvsikere épp egy olyan orvos nevéhez kötődik, aki ezekről a tabutémákról, köztük traumáról, függőségről, stresszről és lelki sérülésekről beszél. Dr. Máté Gábor könyvei éveken át vezették az eladási listákat, bukaresti előadásain még a csilláron is lógtak az emberek, gondolatai köré pedig idővel szakmai közösség és képzési rendszer is épült.

A magyar származású kanadai orvos népszerűsége közben egyre több vitát váltott ki: habár Máté Gábornak több évtizedes klinikai tapasztalata van, és számos olyan összefüggésből indul ki, amelyet a tudomány is komolyan vesz, a kritikusai szerint ezekből időnként jóval messzebbre jut annál, mint amit a bizonyítékok megengednek. Ennek kapcsán 2024-ben már lezajlott egy komolyabb vitahullám, miután Máté Gábor az ADHD kialakulásáról tett kijelentései több pszichológus és pszichiáter bírálatát is kiváltották. Az utóbbi hetek romániai vitái azonban már jóval túlmutatnak ezen: most az a kérdés került előtérbe,

mi történik akkor, amikor Máté traumaközpontú gondolkodása már nem egyetlen diagnózist próbál értelmezni, hanem társadalmi folyamatokra és geopolitikai konfliktusokra is magyarázatot kínál.

Ahhoz azonban, hogy érthető legyen, miért van ekkora súlya egy-egy kijelentésének, előbb azt érdemes megnézni, hogyan lett Máté Gábor néhány év alatt Románia egyik legolvasottabb és legnagyobb közönség előtt szereplő mentális egészségügyi szerzője.

Néhány év alatt lett belőle könyvpiaci sztár

Máté romániai népszerűségének története 2017-ben kezdődött, amikor Gordon Neufelddel közösen írt A család ereje című könyvének román fordítása megjelent a Multi Media Est kiadónál. Egy évvel később már meg is hívták személyesen is Bukarestbe, a Traumakutató és -kezelő Intézet 2018 októberében rendezte meg Máté első romániai konferenciáját, amelynek egyik napját a függőségeknek, a másikat a stressz és a testi betegségek kapcsolatának szentelték.

A nagy könyvpiaci áttörést csak néhány évvel később A test lázadása román fordítása hozta meg. A Libris adatai szerint 2022-ben Máté volt az online könyváruház legkelendőbb szerzője, A test lázadása pedig az év legtöbbet vásárolt könyvei között is az élre került. Gordon Neufelddel közös gyereknevelési kötete szintén az élmezőnyben végzett. A Libris eladásait összegző Forbes Romania-cikk szerint Máté sikere ráadásul nem kizárólag Bukarestre korlátozódott, könyvei az ország több részén bekerültek a legkeresettebb címek közé.

De a könyvek sikere nem bizonyult rövid életűnek: amikor a Libris 2026-ban összesítette az előző öt év eladásait, a 2021 és 2025 közötti időszak legkelendőbb könyvének ismét A test lázadása bizonyult.

A könyváruház az eredményt egy szélesebb változás részeként értelmezte: a sikerrel és önfejlesztéssel foglalkozó kötetek mellé egyre inkább felzárkóztak a traumáról, sérülékenységről, lelki egyensúlyról és gyógyulásról szóló könyvek. A Libris vezérigazgatója az összesítés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a hosszú távú toplisták azt mutatják, a román olvasók a könyvekben olyan kérdésekre is válaszokat kerestek, amelyeket a társadalom nehezebben tudott megfogalmazni.

Máté romániai sikere ráadásul nem korlátozódik a román fordításokra és a román nyelvű közönségre, mivel az erdélyi magyar olvasók körében is évek óta visszatérően a legkeresettebb ismeretterjesztő szerzők között szerepel. A Helikon irodalmi folyóirat a Cărturești és a Gutenberg könyvesbolthálózatok adatai alapján havonta közöl listát az erdélyi könyvesboltokban legnagyobb példányszámban eladott könyvekről, Máté kötetei pedig ezen a listán rendszeresen megjelennek. 2024 júniusában például A család ereje az első, A test lázadása a második, a Normális vagy pedig a hetedik helyen állt, két hónappal később pedig A test lázadása vezette a non-fiction listát, miközben A család ereje a harmadik, a Normális vagy a negyedik helyre került.

Máté eközben a könyvesboltokból egyre nagyobb színpadokra került az országban, például a 2022-es bukaresti Brand Minds üzleti konferencián a szervezők adatai szerint több mint hatezres közönség vett részt, két évvel később pedig már a Román Athenaeumban mutatta be az ADD-ről szóló könyvének román fordítását. A Pro TV beharangozója akkor „világszínvonalú személyiségként” és orvosi tekintélyként mutatta be, az eseményt pedig élőben is közvetítették.

Addigra már jóval több épült a magyar származású orvos köré egy egyszerű olvasótábornál. Az általa több évtizedes klinikai munkája során kialakított Compassionate Inquiry megközelítést Sat Dharam Kaur segített rendszerbe foglalni és online képzéssé alakítani, az első egyéves, angol nyelvű szakmai program 2019 januárjában indult el. A módszer kérdésekkel, valamint a kliens testi jelzéseire, érzelmeire és belső folyamataira irányított figyelemmel próbálja feltárni a jelenlegi viselkedési és érzelmi minták mögött húzódó korábbi tapasztalatokat és traumákat.

Romániában a program fokozatosan épült ki, Cristina Bâra már az első, 2019-es nemzetközi évfolyamban részt vett, később pedig a módszer romániai képviselőjeként kezdett dolgozni azon, hogy a képzés románul is hozzáférhető legyen, 2025 júniusában pedig el is indult. A program egy szakmai továbbképzésnek felel meg, önmagában nem pszichoterápia vagy orvosi kezelés, hívják fel a figyelmet az oldalon.

Pont ott beszél lelki problémákról, ahol sokan nehezen kérnek segítséget

Máté Gábor sikerét ugyanakkor nehéz teljesen elválasztani attól a társadalmi közegtől, amelybe a könyvei megérkeztek. Az OECD 2025-ös román egészségügyi áttekintése szerint a mentális betegségek Romániában a hosszú távon egészségkárosodást okozó problémák között az élmezőnyben vannak, miközben a hivatalosan nyilvántartott előfordulásuk mégis alacsonyabb az OECD-átlagnál. A jelentés ezt részben azzal magyarázza, hogy a problémák gyakran diagnosztizálatlanok maradnak, mert az alapellátásban nehéz segítséghez jutni, és a mentális betegségekhez továbbra is erős stigma társul. A megkérdezettek több mint 80 százaléka úgy vélte, hogy a társadalom másként kezeli a mentális problémákkal élőket, 53 százalék pedig az egészségügyi dolgozók részéről is érzékelt megbélyegzést.

A stigma mellé nagyon gyakorlati akadályok is társulnak a jelentés szerint. A mentális egészségügyi problémák a kielégítetlen egészségügyi szükségletek 12 százalékát tették ki, azok közül pedig, akik nem kapták meg a szükséges segítséget, több mint minden második ember az árat nevezte meg okként, 36 százalék az orvostól vagy magától a kezeléstől tartott. A közellátásról szóló OECD-fejezet szerint pszichoterápia és tanácsadás elvileg az állami rendszerben is elérhető, a szakemberhiány miatt azonban a gyakorlatban alig hozzáférhető, ezért sokan kénytelenek saját zsebből fizetett magánellátást választani.

Ebben a környezetben egy Máté-könyv jóval több lehet egy egyszerű olvasmánynál.

Csaknem száz lejért – vagy mondjuk pár ezer forintért – egy olyan összefüggő történetet kínál a köteteiben, amelyekben az ember el tudja helyezni a szorongását, a gyerekkori sérüléseit, a függőségét, a munkahelyi stresszt és akár a testi tüneteit is. Ez persze nem ér fel azzal, hogy valaki terápiára jár, viszont magyarázatot adhat olyan problémákra, amelyekről korábban esetleg a családon belül sem beszéltek.

Máté egyik legfontosabb témája ráadásul a függőség, Romániában pedig ezen a területen is nagyon sok a probléma. Az Európai Bizottság 2023-as Eurobarométere alapján a romániai válaszadók 34 százaléka aktív dohányos, miközben az uniós átlag 24 százalék. Az alkoholfogyasztás ugyancsak magas: az OECD szerint 2023-ban egy 15 év feletti romániai lakosra 12,3 liter tiszta alkohol jutott, jóval több az OECD 8,5 literes átlagánál, miközben a fogyasztás egy évtized alatt nőtt.

Ehhez jön a szerencsejáték, amelynek jelenléte az utóbbi években már politikai kérdéssé is vált az országban. Egy 2025-ben ismertetett nemzetközi iparági felmérés szerint

Bukarest lakosságarányosan a világ második legtöbb kaszinóval és szerencsejáték-teremmel rendelkező városa volt Las Vegas után: a román fővárosban 164 ilyen helyet számoltak össze, ami 100 ezer lakosra 9,28 szerencsejáték-helyszínt jelentett.

A rangsor ugyanakkor a klasszikus kaszinók mellett játéktermeket is ebbe a kategóriába sorolt, ezért inkább a szerencsejáték-ipar erős bukaresti jelenlétét mutatja, mintsem a hagyományos kaszinók számát.

Ezekkel az adatokkal nem azt szeretnénk bizonyítani, hogy Máté Gábor a romániai függőségi problémák miatt lett bestseller-szerző, de azt viszont jól mutatják, milyen társadalmi közegben talált közönségre. A függőségekről ugyanis olyan nyelven beszél, amely eltávolodik a moralizáló magyarázatoktól, és inkább azt keresi, milyen fájdalom, trauma vagy korábbi élettapasztalat állhat az addiktív viselkedés mögött. Egy olyan országban, ahol a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a szerencsejáték is komoly társadalmi probléma, ez a megközelítés sok ember számára ismerős és könnyen átélhető kérdéseket fogalmaz meg.

Az egész Máté-jelenségről folyik a vita egy ideje

Máté Gábort félrevezető lenne egyszerű önsegítő guruként kezelni, elvégre általános orvosként végzett, több mint húsz évig dolgozott családorvosként, palliatív ellátásban is tevékenykedett, később pedig Vancouver Downtown Eastside negyedében súlyos függőséggel, mentális problémákkal és korábbi traumákkal élő emberekkel foglalkozott. Sok kiindulópontja mögött valódi tudományos eredmények állnak, a vita inkább ott kezdődik, amikor ezekből az összefüggésekből olyan ok-okozati magyarázatok lesznek, amelyek már messzebbre vezetnek annál, mint amit a bizonyítékok biztosan alátámasztanak. Az ADHD és a gyerekkori stressz kapcsolatától a gyász és a szklerózis multiplex összekapcsolásán át egy lupuszos páciens történetéig több példán is az látszott, hogy Máté egy létező összefüggésből időnként olyan következtetésekig jut el, amelyek mögött már jóval gyengébb az ok-okozati bizonyíték.

Ugyanekkor Romániában is fellángolt a vita, miután Máté Bukarestben azt fejtette ki, hogy az ADD-t nem tartja genetikailag öröklődő betegségnek, kialakulását pedig elsősorban a gyerekkori stresszhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz köti. Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektora elismerte Máté klinikai tapasztalatát, de azt ő is kifogásolta, hogy túl kis szerepet tulajdonít a genetikai háttérnek, miközben túl nagy magyarázó erőt ad a traumának és a családi környezetnek.

Eltelt két év, 2026-ot írunk, és augusztus végén a Dilema hosszú kritikát közölt a „Máté Gábor-jelenségről”.

A szöveg kiindulópontja nagyon hasonló ahhoz, amit korábban is kifogásoltak a kanadai orvos kijelentéseiről: egy vonzó, túl messzre menő magyarázathoz nincs szükség arra, hogy az ember hazugságból induljon ki, elég egy valódi összefüggést néhány lépéssel továbbvinni annál, mint ameddig a bizonyítékok elérnek.

A Dilema kritikája arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek a gondolkodásnak lehet egy kellemetlen következménye a beteg számára. Ha valaki azt a magyarázatot kapja, hogy a betegsége részben feldolgozatlan traumákhoz, elfojtott érzelmekhez vagy tartósan rossz kapcsolatokhoz köthető, akkor könnyen azt érezheti, hogy a gyógyulás kulcsa is ezek rendezésében van. Ez eleinte megnyugtató lehet, mert a betegség kevésbé tűnik kiszámíthatatlannak és kontrollálhatatlannak, de a kritika szerint éppen ebből fakad a veszély: ha a beteg állapota nem javul, könnyen arra juthat, hogy ő maga nem dolgozott eleget a traumáin, nem változtatott eléggé az életén, vagy valamit rosszul csinált, így a betegség terhe mellé még a saját gyógyulásáért érzett bűntudat is társulhat.

Pár nappal később érkezett a reakció is, Maria-Cristina Bâra, a romániai Compassionate Inquiry-képzés koordinátora küldött egy levelet, amelyben Máté Gábor saját reakciója is szerepelt.

Máté azt írta, soha nem állította, hogy a stressz vagy a trauma önmagában bármilyen betegség oka lenne, ő erős hozzájáruló tényezőkről beszél, amelyek más biológiai, társadalmi és környezeti tényezőkkel együtt befolyásolhatják az egészséget.

Máté Gábor többnyire óvatosabban fogalmaz annál, mint ahogyan a legerősebb kritikák összefoglalják a nézeteit: nem azt állítja, hogy egy-egy trauma közvetlenül betegséget okoz, hanem azt, hogy a korábbi sérülések, a tartós stressz és a lelki működés hozzájárulhatnak bizonyos problémák kialakulásához. A gond inkább az, hogy a könyveiben és előadásaiban ezekből az összefüggésekből olyan egységes magyarázat rajzolódik ki, amely arra ösztönözheti az olvasót vagy a hallgatót, hogy a saját betegségének hátterében is elsősorban feldolgozatlan traumákat keressen. A 2024-es budapesti előadáson például egy szklerózis multiplexszel élő néző már eleve úgy tette fel a kérdését, hogy saját betegségét egy gyerekkori érzelmi élménnyel próbálta összekapcsolni, vagyis Máté értelmezési keretét már a saját történetére alkalmazta.

De a vita néhány nappal később újabb szintre lépett.

A Contributorson megjelent kritika már azt kérdezte, mi történik, amikor ugyanez a szemlélet kilép az orvosi és önismereti térből, és geopolitikai konfliktusok értelmezésére is használhatóvá válik. A Contributors szövege az orosz propagandáig vezette el az érvelést, és azt állította, hogy a traumát szinte univerzális értelmezési lencseként használó gondolkodás a konkrét politikai felelősséget is képes elhomályosítani.

A beteg ember után a beteg társadalom következik

A geopolitikai fordulat egyébként nem számít nagy ugrásnak, elvégre Máté Gábor munkásságában a társadalomkritika már jóval korábban megjelent.

A 2022-ben magyarul és románul is megjelenő Normális vagy könyvében már nem kizárólag arról beszél, hogyan hat a stressz egyes emberekre, hanem azt is vizsgálja, milyen társadalmi környezet termeli újra a stresszt, a függőséget, az elidegenedést és a traumát.

Amikor a PressOne 2022-ben arról kérdezte az orvost, milyen társadalmi értékek tartják fenn ezeket a problémákat, Máté a kapitalista társadalom működését is bevonta a magyarázatba. Azt mondta, a modern társadalom hajlamos az embereket aszerint értékelni, mennyire használhatók, a család és az iskola pedig gyakran olyan felnőtteket próbál formálni, akik alkalmazkodni tudnak egy munkára, teljesítményre és fogyasztásra épülő kultúrához.

Máté az egyéni problémákat gyakran a gyerekkori tapasztalatok, a családi környezet, az iskola, a munka világa és tágabban a társadalom működése felől értelmezi. Ettől a megközelítése sokak számára átfogónak és meggyőzőnek hat, mert ugyanabban a keretben kapcsolja össze a traumát, a függőséget, a testi tüneteket és a társadalmi feszültségeket. De minél több jelenséget von ugyanebbe a rendszerbe, annál fontosabb kérdés, hogy hol támaszkodik erős tudományos bizonyítékokra, és hol kezdődik már a saját értelmezése, és ez a határ akkor lesz igencsak kényes, amikor társadalmi rendszerekről beszél vagy geopolitikai konfliktusokról.

Innen jutott el a vita az „orosz propagandáig”

A mostani vita egyik közvetlen előzménye Máté Gábor idei szereplése volt Afshin Rattansi Going Underground című műsorában. A program korábban az orosz állami finanszírozású Russia Today (RT) egyik ismert politikai műsora volt, majd az Ukrajna elleni teljes körű invázió és az RT európai felfüggesztése után Dubajból indult újra, immár „független” produkcióként. Az RT-hez fűződő kapcsolat azonban nem szakadt meg teljesen: a Novaya Gazeta Europe 2025-ös tényfeltárása szerint több korábbi RT UK-munkatárs is dolgozik a műsoron, a szerkesztési iránya pedig lényegében nem változott, és most is rendszeresen jelennek meg benne a Kreml Ukrajnáról és a NATO-ról szóló narratíváival egybecsengő értelmezések.

Máté Gábor ebben a podcastben adott interjút, amely elsősorban Izraelről, Gázáról, Libanonról és Iránról szólt, de a beszélgetésben az ukrajnai háború is előkerült.

Máté arról beszélt, hogy egy konfliktus megértéséhez szerinte arra is képesnek kell lennünk, hogy megfogalmazzuk a másik fél saját történelmi tapasztalatát és önértelmezését. Oroszország esetében azt vetette fel, hogy érdemes megérteni, milyen történelmi és biztonsági tapasztalatokra hivatkozik az orosz fél, de közben azt is jelezte, hogy a megértést nem az invázió igazolásának szánja.

De hiába próbált finomkodni Máté Gábor, az ukrán UNITED24 Media szerint a magyar származású orvos ezzel az agresszor nézőpontját erősítette, a Contributorson megjelent román kritika pedig összekötötte ezt a munkásságán végigvonuló traumaközpontú szemlélettel. A cikk érvelése szerint ha egy geopolitikai konfliktus magyarázatában a történelmi sérülések, félelmek és kollektív traumák kapják a főszerepet, könnyen háttérbe kerülhet annak kérdése, hogy az egyes szereplők milyen konkrét politikai és katonai döntésekért viselnek felelősséget.

Éppen ezért az sem mellékes, milyen hátterű médiumban és milyen közegben szólal meg Máté Gábor. Ha csak Romániát vesszük, akkor is egy bestseller-szerzőről van szó, aki több ezres közönség előtt lép fel világszerte, és akinek a módszere köré külön szakmai képzési rendszer is épült. Egy ilyen ismertségű és tekintélyű szerző megszólalásai eleve nagyobb súlyt kapnak, ezért az is számít, milyen platformon jelennek meg. Hiába fogalmaz óvatosan, és hiába teszi hozzá, hogy az orosz nézőpont megértése számára nem az invázió igazolását jelenti, egészen más jelentése van ugyanennek egy olyan műsorban, amelynek erős és ma is dokumentálható kapcsolódásai vannak az orosz állami médiához.