Európai Bizottság: A fogyatékossággal élők több mint 60 százaléka kimarad az iskolából Romániában

Kritikusan alacsony a fogyatékossággal élők foglalkoztatottsága, a munkaerőpiaci nemi megoszlás helyzete egyre nagyobb gondot jelent és a mélyszegénységben élők aránya is aggasztó, különösen a gyerekek esetében, derül ki az Európai Bizottság 2026-os jelentéséből, amely Románia gazdasági, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikáit vizsgálja.

A legnagyobb lemaradások a fogyatékossággal élők és a romák integrálására illetve az oktatás helyzetére vezethetőek vissza. Romániában EU-szinten az egyik legalacsonyabb a szociális védelmi és hosszú távú integrálási célokra fordított költségvetés aránya, miközben a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés továbbra is korlátozott.

Románia több mutató esetében az Európai Unió országai közül a legrosszabb eredményt könyvelheti el, és jelentős lemaradásban van az uniós átlaghoz képest:

• A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya: 27,4%
• A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek aránya: 32,4%
• A szociális juttatások szegénységcsökkentő hatása: 21,7%
• A fogyatékossággal élő és nem fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási aránya közötti különbség: 45,4 %
• A 3 év alatti gyermekek aránya, akik formális koragyermekkori gondozási és nevelési szolgáltatásban részesülnek: 11,1%

Mindezek fényében pedig a 2025-ös országspecifikus ajánlások kiemelték annak szükségességét, hogy az ország:

• javítsa a részvételt a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban,
• kezelje a munkaerőhiányt,
• erősítse a lakosság alapvető készségeit és a munkaerőpiac szempontjából releváns kompetenciáit,
• fokozza az érintett szereplők bevonását a szakpolitikai döntések megalkotásába,
• valamint hatékonyabban használja fel a készségekre vonatkozó adatokat és előrejelzéseket az oktatási és képzési politikák kialakításában.

Romániában az egyik legalacsonyabb a fogyatékossággal élő gyermekek iskolai inklúziójának aránya az Európai Unióban: mindössze 31%-uk tanul többségi iskolában, 61,6%-uk pedig idő előtt lemorzsolódik az oktatásból, ami közel 2,5-szerese az uniós átlagnak.

Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy kevés azon pedagógusok száma, akiknek a szakmai felkészültsége lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű tanulókkal való munkát, emellett pedig alacsony a szociális felzárkóztatás szintje, és a fogyatékossággal élő személyek nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon is. Foglalkoztatási arányukban 45,4%-os lemaradás mutatkozik, ami több mint 21%-al magasabb az uniós átlagnál.

Romániában ugyanakkor súlyos hiányosságok tapasztalhatók az alapvető készségek terén. A 15 éves tanulók több mint 40%-a nem éri el a minimális jártassági szintet matematikából, szövegértésből és természettudományokból, ami miatt országunk az Európai Unió leggyengébben teljesítő országai közé sorolható.

A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, mint a roma diákok iskolai szegregációja és a fogyatékossággal élő gyerekek korlátozott integrációja tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket és a tanulási hátrányokat. A roma tanulók 43%-a szegregált iskolákban tanul, míg a fogyatékossággal élő gyerekeknek csak 31%-a jár többségi iskolába. Ez tovább erősíti a társadalmi szegregációt és az oktatási egyenlőtlenségek elmélyülését.

Emellett az oktatási méltányosság Romániában az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A hátrányos helyzetű tanulók közül csupán 3,7% teljesít jól az alapvető készségek terén (EU-átlag: 16,3%), míg a kedvezőbb helyzetű tanulók körében ez az arány 38,7%.

Az oktatásban meglévő strukturális különbségek csökkentése és hosszútávú oktatási részvétel előmozdítása érdekében célzott reformokra van szükség a bizottság szerint.

A korai iskolaelhagyás és az oktatásból kimaradó kiskorúak magas aránya korlátozza a későbbi oktatáshoz való hozzáférést és a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetőségeit.

Különösen hangsúlyos a probléma a rurális környezetben. Romániában az oktatás minden szintjén jelentős különbségek tapasztalhatók a városi és a vidéki térségek között. Az ország lakosságának közel fele vidéki területeken él, ahol elsősorban kis létszámú iskolák működnek. A vidéki és városi diákok közötti alapvető készségbeli különbség a legnagyobb az Európai Unióban: a rurális környezetben iskolába járó diákok eredményei jelentősen elmaradnak városi társaikétól.

A jelentés szerint a szülők iskolai végzettsége erősen meghatározza a gyermekek későbbi oktatási eredményeit. A 25–64 év közöttiek közül azok, akiknek a szülei nem fejezték be a középfokú oktatást, mindössze 4% jut el a felsőfokú végzettség megszerzéséig.