Maros megyében volt a legnagyobb a kiskorú anyák száma az országban 2024-ben

Romániában közel minden tizedik szülést 15 és 19 év közötti lányoknál jegyeztek fel, a kiskorú anyák száma pedig Marosvásárhelyen volt a legnagyobb 2024-ben, tájékoztat a Digi24.

Az Országos Statisztikai Intézet felmérései alapján összesen több mint 143 ezer szülés volt 2024-ben az országban, amelyből 13 ezer esetben az anya mindössze 15–19 éves volt, és 601 esetben pedig 15 év alatti. 652 tizenéves lánynál a 2024-es szülés már a harmadik volt.

A lista élén Maros megye áll, ahol 813 kiskorú anyás szülést regisztráltak, ezt követi Brassó megye 657-el, majd Dolj (568) és Bihar (567) megyék. Ami a 15 év alatti anyákat illeti, szintén Maros megye az első, 60 ilyen esetettel rögzítettek, Bákó megye 34-el, Bihar megye pedig 31-el.

A szülések számát ábrázoló térkép adataiból látszik, Gorj megye a legkevésbé érintett, de még ott is 127 kiskorú anyás szülést vezettek be a rendszerbe. Hargita és Kovászna megyében pedig ez a szám 256, illetve 272.

A helyzet jogszabályi hiányosságokat és a megfelelő szexuális neveléshez való hozzáférés hiányát tükrözi a Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet szakértői szerint, akik hozzátették, ezek az adatok egy olyan jogalkotási rendszer közvetlen következményeiről tanuskodnak, amely képtelen volt az oktatás által megvédeni a gyerekeket.

„Az egészségügyi nevelés oktatási megközelítése kulcsszerepet játszhat a fiatal kori anyaság jelenségének visszaszorításában. Még olyan helyzetekben is, amelyeket családi szegénység vagy korlátozott gazdasági lehetőségekkel rendelkező közösségekben szocializálódik, a nem kívánt terhességek megelőzésére, a higiéniára, a szexuális visszaélések megelőzésére és az elérhető erőforrások felismerésére vonatkozó ismeretek jelentősen hozzájárulhatnak a jelenség csökkentéséhez” – mondta Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke.

A szervezet átfogó reformot sürget a jogi keretben, a 272/2004-es gyermekjogi és a 198/2023-es oktatási törvény módosításával. Jelenleg a szexuális nevelés az iskolákban csak 8. osztálytól kezdődik, és csak a szülők írásos beleegyezésével, ami, a szakértők szerint sok esetben éppen a legsebezhetőbb gyermekeket zárja ki.

A szervezet a következő javaslatokat fogalmazta meg:

• az egészségügyi nevelés kötelező oktatása már az óvodában is,
• a tananyag életkorhoz igazítása, amely tematizálja a reproduktív egészséget, az erőszak és a visszaélések felismerését, a nemek közötti egyenlőséget, a táplálkozást és a digitális nevelést,
• a pedagógusok folyamatos képzése, valamint egészségügyi és pszichológiai szakemberek bevonása az oktatásba,
• a szülők és a közösség aktív bevonása.