Az uniós pesszimista rangsor élén van Románia – új munkahelyek és fizetésemelések javíthatnának ezen

Európa-szerte erősödik a pesszimizmus, egyre kevésbé bíznak abban, hogy saját országuk vagy egyáltalán a világ jó irányba haladna. Az FGS Global stratégiai kommunikációs cég készített a Politico számára egy felmérést, amiből kiderült: a válaszadók közel kétharmada – 63 százalék – szerint „a legjobb évek már mögöttünk vannak”, és kicsivel több mint háromnegyedük attól tart, hogy a következő generációnak az élet még nehezebb lesz. A kutatásban több mint 11 ezer európai állampolgár vett részt 23 uniós tagállamból.

A pesszimista hangulat különösen Nyugat- és Közép-Európában erős, ahol a válaszadók többsége nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is romló tendenciákat érzékel. A megkérdezettek 76 százaléka szerint országukban a demokrácia hanyatlóban van, és egyre többen kérdőjelezik meg a kormányok képességét arra, hogy megbirkózzanak az Európa előtt álló kihívásokkal. Ezek között a keleti határon zajló háborúra gondoltak, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságra, illetve az Egyesült Államokkal kiéleződő politikai feszültségekre – ami Donald Trump elnöksége alatt újabb méreteket öltött.

Az európaiak jelentős része már azelőtt negatívan ítélte meg Donald Trump szerepét, hogy az amerikai elnök nyíltan felvetette volna Grönland megszerzésének gondolatát. A válaszadók többsége szerint Trump inkább kockázatot jelent a békére, a globális gazdaságra és saját országuk biztonságára is. Közel kétharmaduk pesszimistán tekint Trump idei világgazdasággal, nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos intézkedéseire. Emellett a válaszadók 77 százaléka úgy véli, Trump nem érdemelné meg a Nobel-békedíjat.

A pesszimista országok élmezőnyében Románia áll, ahol a válaszadók 91 százaléka vélekedett negatívan a politikai és társadalmi folyamatokról.

Hasonlóan borús a hangulat Görögországban (88%) és Bulgáriában (86%), ezekben az államokban is elsöprő többség érzi úgy, hogy az ország nem jó irányba halad, és a politikai rendszer nem szolgálja megfelelően az emberek érdekeit. Ezekben az országokban a demokrácia állapotával, az intézmények működésével és a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatos bizalmatlanság kiemelkedően magas.

Szinte minden országban többségben voltak azok, akik szerint az országuk téves úton jár, kivételt mindössze Lengyelország, Litvánia és Dánia jelentett. Ez azért is érdekes, mert ezek az országok geopolitikai szempontból eléggé kitettek: Lengyelország és Litvánia közvetlenül Oroszország közelében fekszik, Dánia pedig a grönlandi kérdés miatt került nyomás alá az Egyesült Államok részéről.

Craig Oliver, az FGS Global igazgatója szerint a különbségek elsősorban a kormányzás minőségéből fakadnak: ahol az emberek megfelelő vezetést, kezdeményezőkészséget és világos irányt látnak, ott kevésbé uralkodik el a pesszimizmus.

A bizonytalan jövőkép a biztonságpolitikai kérdésekben is megjelenik. Az európaiak többsége szerint országaiknak határozottabban kellene képviselniük nemzeti érdekeiket, még akkor is, ha ez nemzetközi feszültségekhez vezet. Emellett a válaszadók több mint fele támogatja a védelmi és biztonsági kiadások növelését, jelezve, hogy a lakosság erősebb, felkészültebb Európát szeretne látni egy egyre bizonytalanabb világban.

Hazai felmérések: az ország rossz irányba halad

Szinte havonta jelennek meg olyan hazai felmérések, amik igazolják a magas fokú pesszimizmust. 2025 utolsó hónapjaiban az Avangarde és az Inscop is kimutatta, hogy a romániaiak hatvan-hetven százaléka úgy tartja, az ország rossz irányba halad. Ebben a témában a legfrissebb felmérést a CURS publikálta 2026 januárjában, az eredmények szerint a társadalom jelentős része (76 százalék) úgy érzi, az ország rossz irányba halad, miközben a politikai intézményekbe és a vezetőkbe vetett bizalom történelmi mélyponton van. A gazdasági kilátások megítélése különösen borús: a válaszadók közel kétharmada arra számít, hogy 2026-ban tovább romlik az anyagi helyzete és az életszínvonala.

A megkérdezettek 63 százaléka úgy véli, hogy a következő évben rosszabbul fog élni, mint 2025-ben, további 29 százalékuk pedig stagnálásra számít. Az optimizmus kezd eltűnni, csupán 7 százalék remél bármiféle javulást.

A pesszimizmus Romániában nem áll meg a gazdasági kérdéseknél, a közvéleményt erős bizalmatlanság jellemzi a politikai és az igazságügyi rendszerrel szemben is. Sokan úgy érzik, ezek az intézmények már nem képviselik az állampolgárok érdekeit, és nem nyújtanak valódi kapaszkodót a bizonytalan időszakokban.

A parlamentet és az igazságszolgáltatást a megkérdezettek mintegy háromnegyede elutasítóan értékelte, míg a kormány és az Alkotmánybíróság megítélése is több mint 70 százalékban negatív.

Az elnöki intézmény sem tudott kivételt képezni, itt is többségben vannak a kedvezőtlen vélemények.

Hasonlóan borús képet mutat a politikai vezetők megítélése is. Számos meghatározó közéleti szereplő esetében a válaszadók több mint 70 százaléka fejezte ki negatív véleményét. A társadalom jelentős része nem lát olyan hiteles vezetőt, aki képes lenne irányt mutatni vagy megnyugtató válaszokat adni a jelenlegi kihívásokra.

A CURS szerint ez nem egyszerűen egyes politikusok népszerűtlenségéről szól, hanem egy szélesebb értelemben vett vezetői válságról, ami az egész politikai osztályt érinti.

Miközben a politikai intézményekbe vetett bizalom mélyponton van, bizonyos állami csoportok, például a hadsereg, az egyház vagy a tűzoltóság továbbra is kifejezetten jó megítélésnek örvendenek.

Milyen célok fontosak, mitől lennének boldogabbak az emberek?

Minden eddiginél fontosabbá váltak a romániai lakosságnak az egzisztenciális biztonság kérdései 2026-ban – erre világít rá az Inscop januári felmérése. Az emberek az elégedettségüket nem elvont politikai célokhoz, hanem inkább kézzelfogható, a mindennapi életet közvetlenül érintő változásokhoz kötik. A válaszadók többségének a stabil megélhetés és a kiszámítható jövő jelentené a legnagyobb előrelépést.

A megkérdezettek legnagyobb arányban – 15,6 százalék – a jövedelmek növekedését és új munkahelyek teremtését jelölték meg mint azt a változást, amelyet leginkább szeretnének látni 2026-ban. A harmadik helyen a háborús bizonytalanság megszűnése áll: a válaszadók 15 százaléka az ukrajnai háború befejezését nevezte meg legfőbb kívánságként.

A gazdasági stabilitás iránti vágy más területeken is megjelenik. A megkérdezettek közel 15 százaléka a árak stabilizálását és az infláció csökkentését tartaná a legfontosabb előrelépésnek. De a boldogabb jövőhöz vezető úton az erkölcsi és intézményi kérdések sem maradnak háttérben. A válaszadók 14,5 százaléka a korrupció visszaszorítását nevezte meg kulcskérdésként, míg több mint tíz százalék az oktatási rendszer javítását tartaná döntő jelentőségűnek.

A felmérés ugyanakkor azt is megmutatja, mely területek szorulnak háttérbe a lakosság prioritásai között: a közbiztonság erősítése (1,6 százalék), a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni fellépés (0,7 százalék) csak a válaszadók nagyon kis részének szerepel a legfontosabb céljai között.