Oroszország által vissza nem szolgáltatott aranykincsekről hozott létre külön oldalt a Román Nemzeti Bank

Több mint száz éve nem tért haza a Román Nemzeti Bank 91 és fél tonna aranya, amelyet az első világháború idején szállítottak Moszkvába. A román jegybank most külön oldalt hozott létre honlapján, hogy bemutassa a „moszkvai arany” történetét – eredeti dokumentumokkal, korabeli fényképekkel és nemzetközi szerződésekkel, számolt be a G4Media.

A pénteken megnyitott online archívum a Román Nemzeti Bank teljes történeti anyagát közli arról az aranykészletről, amelyet 1916 és 1917 között, a központi hatalmak előrenyomulása idején menekítettek Moszkvába. A döntést akkor azzal indokolták, hogy Oroszország volt az egyetlen szövetséges ország, amellyel Romániának közös határa volt, ráadásul a két királyi család között rokoni kapcsolat is fennállt: Mária román királyné II. Miklós orosz cárral unokatestvéri viszonyban állt.

A korabeli, nemzetközi szerződésnek minősülő jegyzőkönyvek szerint az orosz kormány garantálta a szállítmány biztonságát és későbbi visszaszolgáltatását. A bolsevik hatalomátvétel után azonban a nemzeti aranykincset lefoglalták. Moszkva ugyan 1935-ben és 1956-ban visszaadott néhány történelmi és kulturális értéket – köztük a Pietroasa-kincset és Mária királyné ékszereit –, a Román Nemzeti Bank aranytartaléka azonban soha nem tért haza.

A most megnyitott honlapon – amely román, angol és hamarosan francia nyelven is elérhető lesz – a jegybank először tette közzé az eredeti, 1917-ben készült leltárt, amely részletesen felsorolja, mit tartalmazott a 91 és fél tonna arany. A dokumentum szerint a szállítmány 1740 ládából és 13 823 zsákból állt, bennük különféle valutákban tárolt érmékkel és aranyrudakkal. A leltárban szerepel 886 ezer brit font sterling, 87,8 millió osztrák korona, 116 millió német márka, 379 ezer oszmán líra és 46 millió francia frank (napóleonok formájában), valamint kisebb mennyiségű orosz rubel, amerikai dollár, tallér és dukát. A vasládák egyikében aranyrögöket, a másikban Mária királyné ékszereit helyezték el, mintegy hétmillió lej értékben.

A jegybank hangsúlyozza, hogy az aranykészletre vonatkozó eredeti iratok mindmáig az intézmény birtokában vannak, és a dossziét több mint egy évszázada minden új jegybankelnök személyesen veszi át elődjétől. Az iratok hitelességét az orosz fél szakértői is elismerték abban a kétoldalú román–orosz történészbizottságban, amelyet 2003-ban hoztak létre a két ország külügyminisztereinek közös nyilatkozata alapján.

A Román Nemzeti Bank szerint a moszkvai arany ügye 1991 óta folyamatosan napirenden van, és az utóbbi években ismét nemzetközi figyelmet kapott. Románia továbbra is „biztos, likvid és jogilag érvényes követelésként” tartja számon az oroszországi aranykincset. 2024-ben az Európai Parlament is napirendre tűzte a kérdést: Eugen Tomac román EP-képviselő kezdeményezésére a testület határozatban szólította fel Oroszországot, hogy szolgáltassa vissza a jogtalanul visszatartott aranytartalékot, és kérte az Európai Bizottságot, hogy a témát vegyék fel az uniós–orosz kapcsolatok jövőbeni rendezésének napirendjére.

A jegybank kezdeményezése nemcsak történelmi visszatekintés, hanem diplomáciai üzenet is: a több mint száz éve Moszkvában rekedt kincs sorsa továbbra sem lezárt ügy. Az archívum megnyitásával a Román Nemzeti Bank nemcsak a múltat idézi fel, hanem arra is emlékeztet, hogy vannak igazságok, amelyek egy évszázad múltán is választ követelnek.