Több ezer embrió sorsa bizonytalan, miközben akadozik az állami IVF-program Romániában – az újraindításért tüntettek

A Declic közösség és a SOS Infertilitatea Egyesület kedd délután hatalmas levéldobozt vitt a román kormány elé, benne több száz pár és nő levelével, akik azt kérik Ilie Bolojan miniszterelnöktől, hogy a költségvetés módosításakor különítsen el pénzt az in vitro megtermékenyítéshez (IVF). Az akcióban részt vettek olyan anyák, akik már IVF segítségével lettek szülők, illetve olyan nők, akik jelenleg próbálkoznak a módszerrel. Üzenetük egyértelmű volt: Románia nem maradhat az egyetlen EU-tagállam, amely nem támogatja állami forrásból az IVF-et.

Bár a kormány képviselői nem adtak konkrét választ a tiltakozás után, Florin Manole munkaügyi miniszter 100 millió lejt kért a program újraindítására a költségvetési kiigazítás során. A végső döntés most a Pénzügyminisztérium kezében van. Emellett az is kiderült, hogy a kormány uniós forrásból is tervezi támogatni az IVF-et, de ez a rendszer leghamarabb 2026-ban indulhat, ami túl késő azoknak, akik idén várják a segítséget, és akiknek az idő kritikus tényező.

Az IVF Romániában: tabu, trauma és törvény nélküli bizonytalanság

Habár a mesterséges megtermékenyítés sokaknak az utolsó remény arra, hogy családjuk lehessen, Romániában még mindig sokan csak suttogva beszélnek róla, illetve az előzményként megállapított meddőségről, ami a családokat sújtja. Pedig a laboratóriumi vizsgálatok és beavatkozások mögött emberi történetek vannak: évekig tartó várakozások, kimerítő kezelések, anyagi áldozatok és egy mindent átható vágy, hogy születhessen egy gyermek. Minden egyes ciklus, kezelés nemcsak pénzügyi és fizikai megterhelést jelent, hanem érzelmi hullámvasutat is, ahol a remény és a félelem kéz a kézben jár.

Clarice Dinu, a HotNews főszerkesztője pontosan tudja, mit jelent ez. Tavaly, 49 évesen született meg kislánya, akit mesterséges megtermékenyítés segítségével hozott világra. Azt mondja, ez az élmény végérvényesen megváltoztatta őt, és ma már nem csak újságíróként, hanem anyaként is beszélni szeretne arról, hogy mi következik egy sikeres embriótranszfer után.

Két éve, egy IVF-kezelés során hat embriót nyertek. Az első beültetés sikertelen volt, a terhesség hat hét után megszakadt. A második viszont már sikerrel járt. „Emlékszem arra a képre, amikor az orvos megmutatta, melyik embriót ültetik be. Attól a pillanattól fogva napról napra erősebben kötődtem hozzá” – emlékezett vissza Clarice Dinu.

De a történet itt nem ért véget. A klinika emailje minden év elején felhozza a dilemmát: a megmaradt, lefagyasztott embriók sorsáról dönteni kell. Két opció van: vagy meghosszabbítják a tárolást, vagy beleegyeznek az embriók megsemmisítésébe. Dinu úgy fogalmazott, hogy minden alkalommal összeszorul a szíve: „Nem tudok nemet mondani, nem tudom elengedni őket. Ez a gondolat számomra egy visszafordíthatatlan veszteség fájdalmát jelenti.”

A HotNews főszerkesztője nincs egyedül ezzel az érzéssel. Romániában 2024-ben több mint 17 ezer embrió várta, hogy valaki döntsön a sorsáról. Az országban ma sincs törvény a reprodukciót segítő orvosi eljárásokról, pedig a rendszerváltás óta négyszer próbáltak már ilyet elfogadni. Az egyik tervezet még tíz évvel ezelőtt lehetővé tette volna az embriók adományozását olyan pároknak, akik nem tudnak saját genetikai anyagból gyermeket vállalni, de a törvény nem jutott el a végső szavazásig.

Jelenleg a romániai szabályozás mindössze két lehetőséget ismer: a lefagyasztást vagy a megsemmisítést. Nyugat-Európában számos országban – köztük Belgiumban, Spanyolországban, sőt, még Magyarországon is – megadják arra a lehetőséget, hogy az embriókat örökbe adják. Az Egyesült Államokban külön nevet is kaptak ezek a gyerekek: „hópelyheknek” hívják őket, utalva arra, hogy az embriók tárolásához rendkívül alacsony hőmérsékletre van szükség.

A petesejt-donáció sokaknak adna reményt. Nemcsak azoknak, akiknek orvosi okokból nincs már saját petesejtjük, hanem azoknak is, akik anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak a többszörös, költséges IVF-kezeléseket. Számukra egy államilag támogatott, szabályozott donációs program jelenthetné az egyetlen esélyt arra, hogy saját gyermekük szülessen.

A WHO adatai szerint világszerte minden hatodik ember küzd meddőséggel, ez ma már betegségnek számít. Az elmúlt negyven évben több mint 13 millió gyermek született mesterséges megtermékenyítés segítségével. Romániában azonban a kezelés költséges, és az állami támogatás sem biztos: 2023-ban a kormány leállította a 15 ezer lejes IVF-támogatási programot, 30 millió eurót spórolva a költségvetésből. Mindezt egy olyan országban, ahol a születések száma évről évre drámaian csökken. Ráadásul jelenleg Románia az egyetlen európai uniós tagállam, amely nem támogatja országos szinten a mesterséges megtermékenyítést.

A lakásvásárlásra félretett pénzből fizetik sokan az IVF-kezelést

A meddőséggel küzdő párok helyzetét nem csak az érzelmi és fizikai megpróbáltatások nehezítik, hanem a hatalmas anyagi teher is.

Nők beszámolói szerint egyetlen mesterséges megtermékenyítési kezelés átlagosan 45 ezer lejbe kerül, és sokszor nem elég egy próbálkozás ahhoz, hogy létrejöjjön a várva várt terhesség.

Vannak, akik már több kezelésen túl vannak, és az eddigi kiadásaik meghaladták a 40 ezer eurót. Gyakori, hogy a családok személyi kölcsönöket vesznek fel, rokonoktól kérnek pénzt, másodállást vállalnak, vagy akár külföldre mennek dolgozni, csak hogy fedezni tudják a költségeket.

Az a 15 ezer lejes támogatási program, amit a román állam biztosít, elvileg háromszor is igénybe vehető, de 2025-ben ez a lehetőség ismét blokkolva van. A Panorama idén júliusban foglalkozott részletesen a témával: ezúttal nem az áll a háttérben, hogy nincs pénz, hanem egy adminisztratív akadály miatt nem működik a rendszer: a programhoz szükséges digitális platform közbeszerzési eljárása leállt. A platform, aminek elsődleges célja az emailben történő, sok macerával járó jelentkezést kiváltása, már létezik, sőt, tavaly tökéletesen működött.

A helyzetet bonyolítja, hogy a családügyi minisztériumot összevonták a munkaügyi minisztériummal, így az egész jogi procedúrát újra kellett kezdeni. Most minden új közbeszerzés le van állítva, és csak politikai döntéssel lehetne feloldani a blokádot.

Miközben az idő telik, a párok előtt ott a nehéz választás: vagy saját költségükön folytatják a kezeléseket, vagy várnak, hátha újraindul a program. Ez a várakozás azonban veszélyes lehet: a meddőségi problémák súlyosbodhatnak, az addig elvégzett drága vizsgálatok érvényüket veszíthetik, és kezdődhet minden elölről.

A Declic és az SOS Infertilitatea Egyesület demonstrációja

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy nyár elején több mint 850 üzenet érkezett a hatóságokhoz az „Ezek a gyerekek meg akarnak születni” felhívással, amelyben a párok a program mielőbbi újraindítását kérik. Az SOS Infertilitatea Egyesület koordinálta az akciót, és arra hívták fel a figyelmet:

az állam nem költ feleslegesen a támogatási programra, hiszen a befektetett pénzt sokszorosan visszakapja azáltal, hogy megszületnek azok a gyerekek, akik később adófizetők lesznek.

A téma szeptember 23-án került újra a figyelem középpontjába, amikor a kormány épülete előtt a Declic közösség és az SOS Infertilitatea Egyesület látványos akcióval hívta fel a figyelmet a mesterséges megtermékenyítési program leállítására. Egy hatalmas postaládába gyűjtötték össze azt a több száz levelet, amelyeket a gyermekre vágyó párok írtak a miniszterelnöknek.

A szervezetek felhívták a figyelmet arra a tanulmányra, ami szerint a román állam a két IVF-kezelésre biztosított 30 ezer lejes támogatását tizenkétszeresen, három kezelés esetén pedig nyolcszorosan kapja vissza. A demonstráción azt kérték, hogy a költségvetési kiigazításkor 75 millió lejt különítsenek el az IVF-program finanszírozására, ami ötezer támogatási utalványnak felel meg. Mindezt azért, hogy a családalapításra vágyó párok ne maradjanak támogatás nélkül. Az egyesületek petícióját online is alá lehet írni.

A tüntetés után a Declic és az SOS Infertilitatea képviselői találkoztak Ioana Ene-Dogioiu kormányszóvivővel a Victoria-palotában. „Elsőként jelentjük be, hogy a nyomásgyakorlásunknak (rész)eredménye lett: Florin Manole munkaügyi miniszter hivatalosan kérte a pénzügyminisztériumtól a lombikprogram finanszírozását a hónap végéig esedékes költségvetési kiigazítás során” – írták közösségi média oldalukon.

Miközben a végső döntés és intézkedések megszületésére várnak, a gyermekre vágyó családok tovább számolgatják a költségeket, keresik a finanszírozási megoldásokat, és remélik, hogy időben sikerül elkezdeniük a következő kezelést.