Újranyitott Kolozsvár ikonikus könyvesboltja, a Koffer: megmaradt a vintage hangulat, de kávéillat már nem lesz

Megpakolta bőröndjeit és elköltözött a kolozsvári Koinónia kiadó könyvesboltja, a Koffer a Tímár (Andrei Șaguna) utcába, ahol kedvezményekkel, de kávé nélkül várják az érdeklődőket ismét az 5 hónapos szünet után. A megnyitón megtudtuk, ahogy az olvasás és a könyvek szerepe, illetve a nevét jelölő tárgy, úgy a Koffer is változik, de szeretne a kolozsvári magyar közösség meghatározó helyének megmaradni.
A Malomárok partján sétálva lehet újra találkozni az ablakokról visszaköszönő, a Koffer karakterét és személyiségét is megragadó illusztrációkkal, amelyek megerősítik az arrajárókat abban, hogy nem veszett el semmi, csak éppen átalakult. Azt, aki beles a virágok, házak és felhők mögé, könyvespolcok és bőröndök sorának látványa fogadja. Az új helyszínnek, ami a dekorációját illeti és ezért, közvetetten hangulatát illetően is, van még hova fejlődnie, hogyha a régi nyomába akar érni. A korábbi helyiség eklektikus vintage atmoszférája elvész a Timár utcai fehér falak között, a rusztikus bútorok és klasszikus hatást idéző kávéscsészék pedig mintha már nem fértek volna be a bőröndökbe, vagy csak nem pakolták ki őket.


A hivatalos megnyitón, hétfőn, Szilágyi Szabolcs, a Koinónia kiadó igazgatója elmondta, a Koffer nem csak a kiadó magánügye, hanem a kolozsvári magyarság közös ügye, ezt bizonyította mind a 10 éves működés alatt, mind az 5 hónapos szünet alatt érkező érdeklődés és támogatás.
Ezt bizonyította a megnyitón összegyűltek száma is, a kis terem minden sarkában, sűrű elnézéskérések közepette igyekezett mindenki könyveket és helyet keresni magának. A családias, közvetlen hangulatú térérzet tehát megmaradt a réginek.
„Reméljük azt, hogy a következő időszak is arról fog szólni, hogy a Koffer marad annak, ami mindig is volt, a kolozsvári magyarság közös találkozási pontjának, egy meghatározó helyének, és mi igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez így legyen” – mondta Szilágyi. Hozzátette, helyben főzött kávét ezután már nem áll módjukban felszolgálni, ahogy ezt az előző helyszínen megszokhatták a látogatók, de keresik az alternatívát arra, hogy egyéb, fogyasztásra alkalmas termékeket behozzanak a térbe.


Ez pedig megmagyarázza az asztalok, fotelek, kanapék hiányát is, amely szó szerinti űrt hagyva maga után értékeli újra a könyvesbolt képét a fejekben és Kolozsvár szívében egyaránt.
Szeretnék, ha a Koffer továbbra is egy közösségi, szellemi tér maradna, amely könyvbemutatóknak, beszélgetéseknek ad helyet, erősítette meg ugyanakkor Szilágyi. Kiemelte továbbá, hogy a megnyitó napján minden második, azaz két könyv közül az olcsóbbik ingyen mehet haza új gazdájához. Emellett pedig, az áfa növekedésének ellensúlyozásaként az a tervük, hogy szeptembertől év végéig minden kéthetes időszakban egy-egy bizonyos kiadó könyveit kedvezménnyel kínálják majd.


Horváth Levente, református lelkész – akit úgy mutattak be, mint a kiadó szellemi atyját és megálmodóját – egy nyitó áhítattal avatta fel a helyszínt. Elmondta, szerinte az emberi élet feladata: megérteni és megismerni Istent, önmagunkat és embertársainkat, ennek megvalósításában pedig kiemelt jelentősége van a könyveknek. Horváth szerint az olvasás célja nem csupán tudás, az IQ vagy EQ fejlesztése, hanem a „kapcsolati intelligencia” elmélyítése, az értő hallgatás. A lelkész egy rövid imával zárta megszólalását, amiben azért fohászkodott, hogy Isten tanítson meg önmagunkhoz, hozzá és egymáshoz kapcsolódni és így olvasni.
A könyvesbolt nevének szimbolikus jelentését is megemlítette Visky András író, a kiadó egyik szerzője és korábbi igazgatója, aki elmondta, ahogy az olvasás és a könyvek jelentősége, úgy a Koffer, mint tárgyi szimbólum is folyamatosan változott az évek során. „Ez a tárgy, amit itt látunk, miután a világ boldog megismerésének az emblémája lett, utána a 20. században a kitaszítottság, menekülés, kilakoltatás, szellemi és anyagi javaknak a kisajátítása, a veszélyes létezésnek az emblémájává vált. És most rátevődik valamilyen értelemben a szellemi javak mai állapotára.” – mondta Visky.


Szerinte a könyveket nem az viszi előre, ha megvásároljuk őket, hanem az, hogyha elolvassuk őket és általuk, illetve rajtuk keresztül nem csak megismerkedünk történetekkel, hanem mi magunk is történetté válunk. „Én arra jutottam hogy nekünk az a feladatunk, hogy elmondható, nemzedékeken átívelő történetté váljunk. Én nagyon bízom abban, hogy ilyen élő könyvekként fogjuk itt körberajzani a Koffert” – tette hozzá. Kiemelte, az új helyszín, a Tűzoltótorony árnyékában egy szellemi, intellektuális, érzelmi tűzoltásnak is a helyszínévé válik. Ez találkozások, közös olvasások helye lesz, ahol együtt tudunk majd vigyázni a városra, amely ránk bízatott, hiszen, elmondása szerint, ez egy gyönyörű java ennek a térségnek.


Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!